Balatonfüreden tartotta ülését a Magyar Rektori Konferencia (MRK) 2002. december 16-17-én. "A felsőoktatási reform 2003. évi feladatai" című előadáson elhengzottak az Oktatási Minisztérium (OM) jövőre vonatkozó tervei.

Dr. Hiller István, az OM politikai államtitkára kiemelte, nagyon fontos számukra a jó kapcsolat az MRK-val, hogy be tudják vonni a rektorokat a döntések előkészítésébe úgy, ahogy azt a balatonöszödi konferencián is ígérték. Leszögezte: az előadásában szereplő reformok egyelőre tervek, konstruktív javaslatokat vár a rektoroktól a témákban.

Elsőként az intézmények finanszírozásának megváltozásáról esett szó. Tíz év alatt 3,2-szeresére duzzadt a felsőoktatásban résztvevők száma, azonban ez után a mennyiségi expanzió után szükségszerű a minőség javítása is. Ma már nem az a fontos, hogy szám szerint hány fiatal tanul az egyetemeken, hanem az, hogy hányan kerülnek ki onnan olyan diplomával, amit keres a munkaerőpiac, és előre mozdítja a gazdaságot.

A minőség javításához nem megfelelő a jelenlegi finanszírozás, vagyis a fejkvóta rendszer. Az új modellben három lábon állnának az intézmények pénzügyi bevételei: fenntartási, képzési és kutatási. Jelenleg a három terület arányát próbálják megállapítani, de nem elképzelhetetlen, hogy ez tudományterületenként, így intézményenként vagy akár karonként eltérő lesz.

A Bolognai folyamatról az államtitkár elmondta, hogy ez nem tekinthető csatlakozásnak valami kész dologhoz, hiszen a dekrétumban csak irányelvek vannak meghatározva, a konkrét képzési konstrukciók még csak most alakulnak ki, és Magyarországnak komoly alakító szerep jut ezeken a tárgyalásokon. Fontos azonban a közös munka, nem lehet külön nagy eredményeket elérni, az intézményeknek együtt kell működni. Fontos kérdés a szervezeti átalakítás az intézményvezetésben, be kell látni: az intézmények financiális irányítása szakma, szakemberre kell bízni. Ezért szét kell választani az akadémiai vezetést a menedzsmenttől, előbbit a rektornak utóbbit talán egy kancellárnak kell vinni.

Beszéde végén dr. Hiller István kijelentette: nem reform az, amikor bemegyünk valahova, és nem tudjuk, hogy hol jövünk ki; az sem reform, ha valaminek nekiállunk és az eredmény ugyanaz lesz, mint eddig volt. Ez felesleges energiapocsékolás. Az intézményeknek viszonylagos autonómiában kell élniük a kormányzat mellett, de tökéletes függetlenség ma már elképzelhetetlen.

Az előadás után a rektorok reagáltak a felhozott témákra, elsőként dr. Detrekői Ákos a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) rektora, aki kiemelte, hogy a doktori iskolák létszámát emelni kell, mert a Magyarországon élő lakosok számához és az ország GDP-jéhez képest meglehetősen kevés a kutató, szükségesek lennének kutatói ösztöndíjak. A Bolognai folyamatban nagy fordulópontnak tartja a 2003-as évet a BME rektora, de hangsúlyozta: most már történni is kell valaminek, ne csak a füstje legyen nagy a folyamatnak. Szerinte az akadémiai vezetés és a menedzsment szétválasztása jó dolog lehet, de figyelni kell arra, hogy a menedzsmentnek nem a főkönyvelő a feje.

Dr. Horn Péter, a Kaposvári Egyetem (KE) rektora is fontosnak tartja a doktori iskolák létszámának növelését, mert felméréseik szerint egyes tudományterületeken, az EU-hoz képest negyven százalékkal kevesebb kutatási területen dolgoznak a hazai szakemberek. Az intézményvezetés megosztásához szerinte nem kell félni, külföldi szakembereket hozni, hiszen Magyarországon nincs igazi hagyománya az ilyen fajta egyetemvezetéseknek. A Bolognai folyamatban odafigyelésre intett a KE rektora, ki kell próbálni nyolc-tíz helyen az új rendszereket, mielőtt a teljes képzési rendszert felbolygatnánk.

A Szegedi Tudományegyetem rektora, dr. Mészáros Rezső fájlalja, hogy egyre anyagiasabbá válnak a karok vezetései, és a valódi kutatómunka a tanszéki szintre csúszik vissza. Felhívta a figyelmet, hogy az "elanyagiasodás" társadalmi jelenség, de az egyetemeknek példát kell mutatni ennek megakadályozásában.

Dr. Tóth József, a Pécsi Tudományegyetem rektora szerint az "elanyagiasodás" jelenséggel majd a háromlábú finanszírozási rendszer bevezetése után lehet foglalkozni, aminek az alapjait az OM-től várja. Nem tartja jó ötletnek a külföldi szakemberek bevonását a magyar felsőoktatás menedzsmentjébe. A doktori iskolák kérdésében dr. Tóth József szerint, a jól működő iskolák felduzzasztása lenne a megoldás, nem a sok kicsi középszerű működtetése.

Dr. Gaál Zoltán, az MRK elnöke, a Veszprémi Egyetem rektora hangsúlyozta: a külső és belső együttműködésre van szükség az intézmények között minden területen, így a tanulmányi, a pénzügyi és szervezési területeken is. Ha közös rendszerben kezdenek dolgozni az intézmények, akkor könnyebb lesz teljesíteni az elvárásokat. A szeptemberben végrehajtott béremelést pozitívnak tartja, de megjegyezte: ahhoz, hogy a bérek megtartsák értéküket és így ösztönző szerepüket, rövid pórázon kell tartani az inflációt. A minőségi fejlődés kulcsmondatának az elnök azt tartja: "nem csak sok, de kiváló szakembert kell képezni".

A végső szó jogán Dr. Hiller István leszögezte: vannak politikai döntések, amelyekben nem tárgyalnak senkivel, ilyen az, hogy nem lesz tandíj, és a Diákhitel is megmarad. Rengeteg téma van azonban, amire a felsőoktatás szereplőinek együtt kell megtalálni a választ, hogy a reformok valóban pozitív eredményt hozzanak.

(Egyetemünk, A Veszprémi Egyetem hivatalos lapja)