Vándorlásra kényszerültek. Ők, a kultúra gyermekeknek szóló rétegének jeles képviselői. Vezetőjükkel, Sarkadi Nagy Lászlóval fogták magukat és elköltöztek. Egy megérdemelten tágasabb, korszerűbb, kedvesebb helyre. Egy hónappal a 10. Gyermekfesztivál megrendezése előtt. És a sok támogatás és marasztalás ellenére, kezdetét vette a jubileumi Kabóciádé.

Mikor beléptem a Kabóca Bábszínház épületébe az volt az első benyomásom, hogy ez más mint a VMK. Röviden összefoglalva: szép, kulturált, modern, barátságos. Ja, és a legfontosabb: élettel volt tele. Sarkadi Nagy László irodájában ottlétem ideje alatt folyamatosan cserélgették egymást a választ váró kabócások, akiken látható jele volt az izgatottságnak, az örömnek a sok munka mellett (miatt).

A vezetőnek feltett első kérdésemmel a váltás előzményeire és okaira voltam kíváncsi. Sarkadi Nagy László egy pillanatnyi hallgatás után elmondta milyen gazdasági (kevesebb helységhasználat megemelt bérleti díjért cserébe) és szakmai (színpad használatának beszüntetése) okok vezettek ahhoz, hogy a társulat egy hirtelen jött lehetőséggel élve otthagyta a VMK-t, és a jelenlegi helyére költözött.

Az évente háromszáz előadásszámmal, esténként a százat is meghaladó nézővel és a nyomaiban fel-felbukkanó megyei és városi (relatív) támogatással a Kabóca Bábszínház idén is megrendezte a jubileumi Kabóciádét. Barátokként meghívott társulatokkal, lelkesedéssel, hittel.

Ui.: Veszprém város kultúráért felelős vezetői! Tudják, hogy hova menjenek?!... a Kabóciádéra. Vigyék ki a gyerekeiket és figyeljenek. Nem a Kabóca Bábszínházat kell támogatni, hanem a gyerekeiknek kell örömet szerezni.