Aki sportolni akar, az akár még a bőség zavarával is küzdhet…
Aki komolyabban akar sportolni, az már jól gondolja meg, mert vannak sportágak, amikben nehezebb olimpiára eljutni, még akkor is, ha az ember jól teljesít.

Veszprém megyében összesen mintegy 450 sportegyesület működik, ebből 55 a megyeszékhelyen, szinte minden sportágban a vitorlásázástól, az úszástól az összes labdajátékon, illetve küzdősporton át a sakkig. Még a Magyarországon ritkább tevékenységek is megtalálhatók a megyében: a baseball, a tollaslabda, a bridzs, a dart vagy a jóga, de az új sportágak is megjelentek már Veszprémben, köztük a BMX, a falmászás, az aerobik, a gumiasztal és a testépítés. Még a postagalamb reptetők is sportegyesületként működnek a megyeszékhelyen.

A megye hagyományosan jó eredményeket produkáló sportágai a vívás, az úszás, a kézilabda (Fotex KC Veszprém), az atlétika (pl.: Kiss Balázs olimpiai aranyérmes kalapácsvető), egyes küzdősportok, a testépítés és a női torna. A megyei sportági szakszövetségek tevékenységüket az országos szakszövetségek tagszervezeteként végzik, s a megyei önkormányzat, pályázatok és szponzorok támogatásaiból élnek és működnek. Az erre fordított önkormányzati keretet az idén több mint 15 %-kal emelték, a tavalyi 6,6 millió forint helyett, 2003-ban 7,8 millió forintot ad nekik a megyei önkormányzat. A szakszövetségek legfontosabb feladata az egyes sportágak feltételeinek, és lehetőségeinek javítása, versenyek lebonyolítása. Néhány szövetség, ahol a sportág Veszprém megyei színvonala magasabb, regionális és országos versenyek lebonyolítására, szervezésére is vállalkozik. Idén megalakult a megyei Erőemelő Szövetség és az önkormányzat szeretné az eredményes torna sportág szövetség újraalakulását is elősegíteni.

Veszprém megyében összesen 140 diáksportkör és 12 iskolai egyesület létezik, amelyekben mintegy negyvenezer diák sportol. Munkájukhoz az önkormányzattól jelentős, 7,5 millió forint támogatást kapnak. A megyére jellemző, hogy nemcsak a kötelező, hanem más sportágakban is rendeznek megyei diákolimpiát és néhány országos verseny kezdeményezői is (pl.: judo, karate). Ebben az évben grundbirkózás, amatőr röplabda, karate, kézilabda és atlétika sportágakban rendeznek a megyében országos döntőt.

Az értelmileg, illetve testileg sérültek is sokféle sport közül választhatnak Veszprém megyében: asztalitenisz, atlétika, kézilabda, labdarúgás, ügyességi versenyek, padlóhoki sportágakban rendeznek számukra városi kupákat, és megyei versenyeket. Velük a megye 9 iskolájában 31 tagozaton foglalkoznak.

Veszprém megyében jelenleg 138 labdarúgó egyesület csapatai játszanak különböző bajnokságokban, többségükben tisztán amatőr alapon. A megyei közgyűlés a körzeti sportfeladatokra, azaz elsősorban körzeti (sakk, teke, asztalitenisz, kézilabda, atlétika, kispályás labdarúgó) bajnokságok megrendezésére az idén több mint négymillió forintot költ. Mivel az ebben az évben rendezett kvalifikációs versenyeken lehet megszerezni az athéni olimpiára a részvételi jogot, ezért a megyét az idei világversenyeken képviselő sportolók részvételének támogatására az önkormányzat több mint hárommillió forintot különített el. A férfi kézilabdázók (a Fotex játékosai) közül 6-8 veszprémi sportoló már biztos résztvevője az athéni játékoknak. Kijuthatnak még az olimpiára a Fűzfői Lövész Egylet, a VEDAC (veszprémi atlétika), az ajkai Rája Úszóklub, a Veszprémi Torna Club, a Balaton Vívó Club sportolói és a megyei vitorlázók. Veszprém megye az elmúlt 4 éves ciklusban csaknem 32 millió forintot fordított a sportalapból a létesítmények fejlesztésére. A sportbizottság ebben az évben elsősorban a legszükségesebb, a diákokat érintő létesítmények felújítását javasolja (pl.: péti műjégpálya, zirci tanuszoda).

A Veszprémi Torna Club 1970 óta működik a megyeszékhelyen. Az egyesület csakis női szakágat működtet. A veszprémi tornászlányok évtizedek óta sikeresen és eredményesen működnek, a nyolcvanas években jelen voltak minden világbajnokságon és két olimpián is részt vettek. Majd a kilencvenes évek eleji átalakulást átvészelve 1996 óta újra magyar bajnoki címekkel és két válogatotti tagsággal büszkélkedhetnek. A gumiasztalt, mint új sportágat a valójában a Veszprémi Torna Club honosította meg idehaza, az első magyar bajnokságot ők rendezték még 2001-ben – tudtuk meg Horváth Pétertől, a klub vezető-edzőjétől. A sikerek ellenére a veszprémi tornászlányok a városban kisebb népszerűségnek örvendnek sok más sportágnál, még a jóval gyengébben teljesítő futballnál is. Talán ez is indokolja, hogy szponzort az idén még egyet sem találtak, mindössze az városi önkormányzattól kapott 3,5 millió forintból élnek és működnek. A pénzből éppen hogy kijönnek, hiszen csak a terembérlet havonta elvisz 65 ezer forintot. A költségvetésből nemzetközi versenyekre már szinte nem telik, pedig az az idén fontos volna az olimpiai kvóta miatt – jelentette ki lapunknak Horváth Péter. A veszprémi tornászok eredményeit az országos szövetség azonban becsben tartja, hiszen a napokban, Veszprémben rendeztek edzőtábort az olimpiai és vb-keret számára.

(Népszabadság)