Mindössze Révfülöpről és Keszthelyről jut tisztított szennyvíz a Balatonba, ám ez nem sérti az Európai Uniós normákat. A tó legnagyobb szennyezői az elvezetetlen csapadékvizek. A parton élők többsége még ma is a Balaton vizét issza.

A Balaton vízgyűjtőterületén az ivóvíz szolgáltatást és szennyvízelvezetést az állami tulajdonban lévő Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Rt. három igazgatósága: az észak-, a nyugat- és a dél-balatoni végzi. Működési területük határvonalait azonban nem a közigazgatási határokhoz igazították, így állhatott elő az a furcsa helyzet, hogy Veszprém megyében mindhárom igazgatóságnak vannak területei és érdekeltségei. Lapunk tájékoztatást az észak-balatoni igazgatóságon kért és kapott Lenthár József igazgatótól a térség, elsősorban Veszprém megye part menti településeinek ivóvízellátásról és szennyvízkezeléséről.

Tisztított szennyvizek, szennyvíztisztítók

Területükön két korszerű szennyvíztelep működik, egy Révfülöpön és egy Balatonfűzfőn, valamint egy elavult Balatonfüreden. Az előbbi kettő megfelel ugyan a hazai előírásoknak, ám az Európai Uniós (EU) normáknak már nem, s a füredi telep pillanatnyilag is bírságolt. Két-három éve már környezetvédelmi bírságot szabnak ki rá, az idén mintegy 600 ezer forintot. Füredről és Fűzfőről még tisztított szennyvíz sem kerül a Balatonba, azt a Séd- és a Nádor patakon, valamint a Sió csatornán keresztül a Dunába vezetik. A Révfülöpön tisztított szennyvizet azonban az érvényben lévő előírásoknak megfelelő minőségben közvetlenül a tóba eresztik. A Balatonba a keszthelyi szennyvíztisztító telepről jut még tisztított szennyvíz, de onnan is csak közvetett úton, a keszthelyi lápon, a Zalán, majd a Kis-Balatonon keresztül. Ezen az uniós csatlakozás sem változtat, az európai normák mindössze szigorúbb határértékeket írnak elő, azaz a csatlakozást követően még a jelenleginél is kevesebb lesz a tóba engedhető szennyező anyag. Balatonfüreden a régi helyett egy teljesen új, már az EU normáknak is tökéletesen megfelelő szennyvíztisztító telep épül állami beruházásban. Közbeszerzési pályázaton már keresik hozzá a kivitelezőt, október végére talán meg is találják, és remélhetőleg még az idén hozzálátnak a munkákhoz. Az új szennyvíztisztítótelepet 1,2 milliárd forintból próbaüzemmel együtt 2005 októberére szeretné megépíttetni az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A régi füredi telepet, mely tíz település szennyvízét fogadja, az építés idejére sem tudják tehermentesíteni, ezért a kivitelezőnek nem lesz egyszerű dolga.

Ebben az esztendőben fejeződött be Balatonakali, Aszófő, Örvényes, Balatonudvari, valamint Füred háttértelepülései, Dörgicse, Vászoly és Pécsely és Balatonszőlős szennyvízcsatorna-hálózata. A térségből egyedül Köveskálon, Pálkövén és Kővágóőrsön hiányzik még a csatornahálózat. Vannak még rések a településeken belül is. Zánkán a közelmúltban helyezték üzembe az utolsó, még hiányzó csatornaszakaszt, s ezzel a falu az észak-balatoni igazgatóság első, és azóta is egyetlen 100%-osan csatornázott településévé lépett elő. A Balaton törvény 2005 végéig adott határidőt a településeknek arra, hogy területükön elérjék a 95%-os csatornázottságot. Jelenleg próbaüzem alatt van az az állami beruházásban, mintegy hatszázmillió forintból tavaly megépült regionális szennyvízelvezető rendszer, amely Balatonakalitól szállítja a szennyvizet a füredi telepre.

A Balaton szennyezői

A DRV Rt. észak-balatoni igazgatóságának nincs tudomása arról, hogy illegálisan kerül-e egyáltalán szennyezett víz a Balatonba, de nem is tudná mérni azt – felelte kérdésünkre az igazgató. Arról azonban van információjuk, hogy kik azok a vállalkozók, akik arról kötöttek velük szerződést, hogy szippantott szennyvizeiket a vízmű területén lévő tisztítótelepekre szállítják, és azt nem teljesítették. Róluk feltételezhető, hogy a szennyvizet valahol máshol helyezik el. Jobb esetben közcsatornába engedik, amivel ugyan szennyezik azt, de legalább nem közvetlenül a Balatonba eresztik – tette hozzá Lenthár József. Egyetlen eszközük ilyen esetekben, hogy felbontják a vállalkozóval kötött szerződést, és arról tájékoztatják a közegészségügyi hatóságot, valamint a helyi önkormányzatot.

A Balaton legnagyobb szennyezői azonban a tó vízgyűjtő területéről a tóba eredő vízfolyások és a megyében csordogáló sédek, amik a tóba vezetik az összegyűlt csapadékot. A patakok által ugyanis különféle hordalékok, sőt szennyvíz is juthat a Balatonba. Szükséges volna a tó körüli szervezett csapadékvízelvezetés, hiszen egy nagyobb zápor esetén, a szennyvíz mennyisége is megnő, amit már nem bírnak el a tisztítótelepek, illetve az túlterheli az átemelő rendszereket is, aminek következtében jelentős szaghatással járó szennyvízelöntések fordulnak elő. A megoldásra már korábban készített egy átfogó programot a Balaton Fejlesztési Tanács, remélhetőleg hamarosan pénz is jut rá.

A Balaton vízét isszuk

A DRV észak-balatoni igazgatósági területének kétharmadán Balaton vizet isznak az emberek, és mindössze egyharmadán kapnak nyirádi karszt vizet. A parti települések többségét a balatonfüredi és a balatonalmádi vízmű látja el ivóvízzel. A vizet a tóból merítik és korszerű, vagy kevésbé korszerű technológiával ivóvizet állítanak elő belőle. A füredi vízműnél végzett fertőtlenítés ugyan már az uniós normáknak is megfelelő, ám mindkét felszíni vízműre, de leginkább az almádira ráférne egy alapos rekonstrukció – közölte Lenthár József, területi igazgató. A Balatonból bár jó minőségű ivóvíz nyerhető, az mégsem hasonlítható a nyirádihoz, ami Révfülöptől Tihanyig folyik a csapokból, mert más az összetétele és a hőmérséklete is a tóéval azonos. A fürediek telente azonban szintúgy nyirádi vizet kapnak. A melegebb napokon ez okoz problémát a szennyvízkezelésben is, a szakirodalom ugyanis 15 fokos szennyvizet ismer, a Balatonnál azonban nyaranta a szennyvíz is olyan hőmérsékletű, mint maga a tó, olykor 25-26 fokos, s ez beindít bizonyos biokémiai folyamatokat. A víz hűtése olyannyira költséges volna, hogy az csak a hozzá nem értő újságírónak jut eszébe.