Az utóbbi napokban komoly indulatokat gerjesztett Zircen és Ajkán az önkormányzat által elfogadott építményadó rendelet. A történteknek vannak markáns tanulságai és általánosítható következtetései. Természetesen mindkét településen arról van szó, hogy az említett helyi adó jelentős többletterhelést okoz a vállalkozóknak.

Zircen a második módosításkor kérték a kamara véleményét, de nem vették figyelembe sem a helyi vállalkozók javaslatait, sem a kamara széleskörű érvelését.

Az ajkai önkormányzat tervezetét úgy lehetett értelmezni, hogy egy már korábban bevezetett építményadóból ad kedvezményt az Ipari Parkba betelepülő vállalkozásoknak. Ezt támogatta a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, hiszen ez vonzó intézkedés a potenciális befektetőknek, s az minden ajkai polgár érdeke, hogy az új befektetők révén további munkahelyek jöjjenek létre. Később vállalkozói jelzés alapján vált egyértelművé, hogy újonnan bevezetendő adóról van szó, amit a kamara és más érdekképviseletek sok-sok valós indok alapján elutasítanak.

Általános tapasztalat az, hogy az önkormányzatok csak költségvetési kérdésnek tekintik a helyi adót, holott a helyi adókról szóló törvény azt is megfogalmazza, hogy az adó mértékét a vállalkozások teherbírásával összhangban kell megállapítani. Sok esetben nem derül ki az, hogy az önkormányzat és intézményeinek működtetésére, vagy helyesen a település fejlesztésére fordítják a helyi adóbevételeket. Több szempontból elhibázottnak tartjuk az adóterhelés növelésének az időpontját is.

Jelenleg nem növekedési szakaszban van a magyar gazdaság, mind a zirci, mind az ajkai vállalkozások igen nehéz piaci körülmények közt dolgoznak, s az eredményes uniós csatlakozáshoz, a versenyképesség növeléséhez minden fillére szükségük van.

Az ajkai önkormányzat ugyan megszünteti a vállalkozások kommunális adóját, de a bevezetendő építményadó a gazdálkodók nagy részénél sokszorosa a kommunális adónak. Ezzel nemcsak a vállalkozói terheket növeli az önkormányzat, hanem saját pozitív irányú helyi vállalkozáspolitikáját rúgja fel. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy az a vállalkozás, amely fejlesztést hajt végre maximum 8 millió forintot leírhat az építményadóból, hiszen az összes kedvezmény együttes összege - különösen a nagyobb cégeknél - lényegesen kisebb a fizetendő építményadónál.

A kamara meggyőződése, hogy egy új típusú viszonyt kell kialakítani helyi vállalkozók és önkormányzatok között, amely keretében - függetlenül a jogszabályoktól - meghallgatják és meg is hallják egymás érveit, s ésszerű kompromisszumok köttetnek. Mindenki tudja és elfogadja, hogy az önkormányzatoknak helyi bevételekre is szüksége van, de ezek mértéke ne veszélyeztesse a vállalkozások működőképességét, s ne vonjon el feleslegesen forrásokat a gazdaságtól. Tudomásul kell venniük az önkormányzatoknak, hogy a gazdasági termeli meg azt az új értéket, amelynek révén - többek közt - ők is működni tudnak, a vállalkozások munkahelyeket tartanak fenn, adót fizetnek, és egyéb módon is hozzájárulnak a település fejlődéséhez. (Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara)