Beperelte a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot három civil szervezet a Balaton vizének állítólagos leeresztése, partvonalának - úgymond - önkényes kijelölése miatt.

A Védegylet Pálkövéért Közhasznú Egyesület, a Balatonfői Partalja Környezetvédő Közhasznú Egyesület, valamint a Kenesei Part- és Természetvédelemért Közhasznú Egyesület tagjai keresetükben azt kérték a Székesfehérvári Városi Bíróságtól, hogy tiltsa el a vízügyi igazgatóságot a siófoki zsilip működtetésétől, illetve az úgynevezett „jogi partvonal” használatától.

Dr. Hoffmann László, a három szervezet ügyvédje a keddi székesfehérvári tárgyalásáson azt mondta a bíróságon: a vízügyi igazgatóság a siófoki zsilip indokolatlan megnyitásaival súlyos kárt okoz a Balatonnak, s a tó partján élőknek.

Az ügyvéd hozzátette: a vízügyi igazgatóság ezen kívül a Balaton-part rehabilitációs terveiben kijelölt úgynevezett „jogi partvonallal” területet vesz el a tótól, s ezeket a területeket máris parcellákra osztotta, holott az a föld oszthatatlan állami tulajdont képez. A földhivatalokban még belterületi helyrajzi számokat is kaptak ezek a parcellák - mondta az ügyvéd.

Az egyesületek azt is állítják, hogy az igazgatóság szándékosan a kevésbé védett kategóriákba sorolta a parti nádasokat, hogy területüket beépíthetőnek nyilváníthassa.

Dr. Hegedűs Tamás, a vízügyi igazgatóság ügyvédje viszont a kereset elutasítását kérte a bíróságtól, mivel szerinte az igazgatóságon csak a jogszabályokban meghatározott vízállásoknál nyitották meg a zsilipeket, és semmilyen jogi előírást nem sértettek meg. Fejér Vilmos, a vízügy balatoni kirendeltségének vezetője a bíróságon elmondta: a civil egyesületek képviselői által elképzelt jogi partvonal nem létezik, nincs a térképen: amit ők annak hisznek, az közigazgatási határvonal, aminek semmi köze a partszabályozáshoz - mondta a kirendeltségvezető.

Fejér Vilmos hozzáfűzte: a partrehabilitációs tervet nem a vízügyi igazgatóság, hanem a VÁTI készíti a Balaton-törvény előírásai szerint. Az igazgatóság a partszabályozási határvonalat jelölte ki: ez néhol beljebb van a mai partvonalnál, ám ez a vonal önmagában senkinek semmilyen beavatkozásra nem ad lehetőséget. Mindössze azt rögzíti, hogy elméletileg ezen a határvonalon belül lehetséges a tó feltöltése, sétányok vagy kikötők építése, ha erre a kivitelező önkormányzatok vagy más építtetők a konkrét tervek alapján megszerzik 17 különböző szakhatóság engedélyét - mondta Fejér. Hozzátette: a partszabályozási térképeken a nádasok öt évvel ezelőtti minősítése szerepel, a legfrissebb felmérés a nádasok állapotáról most készül, ezt a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal közösen, szakértőkkel végeztetik.

Fejér Vilmos kijelentette: vannak ugyan belterületi helyrajzi számokkal jelzett területek a Balaton medrében, ezek mellett azonban ott a bejegyzés, hogy a tómeder részeit képezik, és senki nem sajátíthatja ki azokat.

A kirendeltség vezetője kérdésünkre válaszolva elmondta: a Sió zsilipjét 2000. április 30-án lezárták, a következő három évben csak a csatorna siófoki belterületi szakaszának feltöltésére nyitották meg néhányszor, ez azonban egy év alatt legfeljebb 0,1-0,3 milliméterrel apaszthatta a Balaton vízszintjét. 2003-ban le is hegesztették a zsilipet, amelyet egyébként 2002-től csak külön miniszteri engedéllyel nyithatnának ki.

A bíróság szeptember 23-ára halasztotta a tárgyalást, és kötelezte a vízügyi igazgatóságot, hogy harminc napon belül terjesszen be egy írásos előkészítő anyagot, amelynek alapján majd szakértői véleményt készíttetnek. (népszabadság)