Száztizenötmillió forintot veszített el tizenhét bakonyi falu szeptember végén: a pénzt egy önrész nélküli pályázaton nyerték térségfejlesztésre, ám nem tudtak megegyezni arról, hogy hogyan használják fel az összeget. Tovább >>>

A kormány az idén tavasszal írta ki azt a többcélú, kistérségi társulások támogatására szolgáló pályázatot, amelyre június végéig lehetett jelentkezni. A települések társulásai önrész befizetése nélkül pályázhattak szakpedagógiai ellátás fejlesztésére, oktatási intézmények működtetésére az orvosi alapellátás, vagy ügyeleti rendszer korszerűsítésére, szociális gyermekvédelmi ellátások fejlesztésére, az önkormányzati belső ellenőrzésének közös megoldására, területfejlesztésre.

Ezekre a célokra húsz- és százhúszmillió forint közötti összeget lehetett nyerni. A Zirc központú Bakonyi Önkormányzatok Szövetségéhez tartozó 16 falu - Zirc, Olaszfalu, Eplény, Borzavár, Porva, Csesznek, Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Nagyesztergár, Bakonynána, Dudar, Szápár, Jásd, Pénzesgyőr, Bakonybél, Lókút - s a szövetségen kívüli Csetény önkormányzata megalakították a Zirci Többcélú Kistérségi Társulást, megbíztak egy ügyvédi irodát és több szakértő céget a pályázat elkészítésével.

Olyan terveket akartak megvalósítani közösen a pályázaton nyerhető pénzből, mint például egy mentőautó-garázs felépítése Zircen. A bakonyi kisvárosban ugyanis nincs a mentőállomáson készenléti esetkocsi. Ugyan a mentőszolgálattal közösen megszervezte a helyi önkormányzat, hogy Veszprémből telepítenek oda egy megfelelő járművet, és a személyzetről is gondoskodtak - a terv azonban megbukni látszott azon, hogy nem volt az autónak megfelelő méretű garázs a zirci mentőállomáson. Ezt a pályázati pénzből építették volna fel, s így az esetkocsi a környező bakonyi településeket is kiszolgálhatta volna.

Közösen tervezték megoldani a logopédiai és gyógytornászi ellátást a részt vevő településeken, iskolabusz beszerzését is feltüntették a pályázatban, a szociális szolgálatok fejlesztése érdekében is új helyiséget akartak építeni, járműveket vettek volna többek között a védőnők számára. A sok munkával elkészített, és mind a 17 település képviselői által elfogadott pályázat sikeres volt: a Belügyminisztérium augusztus végén értesítette a kistérségi társulást, hogy 115 millió forintot nyertek.

Csakhogy szükség lett volna némi hiánypótlásra, írták a belügyminisztériumi szakértők, és a megyei közigazgatási hivatal is talált néhány szabálytalanságot a társulás alapító okiratában, amelyet ezért módosítani kellett volna. Olyan változtatásokról volt szó, mint például az, hogy az egyik részt vevő önkormányzat képviselői ugyan megszavazták a csatlakozást a társuláshoz, ám a szükséges minősített többségnél eggyel kevesebb volt az igen voks: ezért újra a testület elé kellett volna vinni az ügyet.

A változtatásokat tárgyaló kistérségi ülésen azonban váratlanul éles viták robbantak ki egyszer már elfogadott dolgokról. Több kis falu vezetői amiatt aggódtak, hogy nem lesz pénzük működtetni az új helyiségeket vagy járműveket, fizetni a szakembereket - és nehezteltek azért is, hogy az eredeti alapító dokumentumban nincs pontosan, összegszerűen leírva, mely településnek hány forintjába kerülne az új szolgáltatások fenntartása, csak annyi szerepel az okmányban, hogy a lakosság lélekszámával arányosan vállalnak részt a terhekből.

A viták után a tizenhét önkormányzat közül tizennégy képviselői nemmel szavaztak a szükséges módosításokra: ezzel lemondtak a már megnyert száztizenötmillió forintos állami támogatásról.

- Ez elképesztő történet - fakadt ki kérdésünkre Horváth László, a Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Zirc polgármestere, egyike az igennel szavazóknak. - A térség az elmúlt tíz évben nem fejlődött annyit, mint amennyire ezzel a pályázattal lehetőségünk lett volna. És akkor még nem is beszéltünk a presztízsveszteségről: könnyen elképzelhető, hogy ezután hogyan viszonyulnak majd a bírálók az innen érkező pályázatainkhoz. Érthetetlen számomra polgármester kollégáim többségének elutasítása, hiszen a pályázati kiírásban minden feltétel szerepelt, az elkészült pályázatot is megvitattuk: úgy látszik, időközben visszarettentek a lehetőségtől! - mondja Horváth, aki még megjegyzi: a dolog érdekessége, hogy nem politikai hovatartozás szerint oszlott meg a szavazók tábora, mivel a három igenlő polgármester közül egy Fideszes, egy SZDSZ-es, ő maga pedig szocialista és szabaddemokrata támogatással lett polgármester.

- Ezt a pályázatot nem is lett volna szabad benyújtani: olyan jogi tévedések voltak benne, amelyek miatt utólag akár arra is sor kerülhetett volna, hogy kamatostól visszafizettetik velünk a támogatás öszszegét – állítja Fiskál János eplényi polgármester. - A Belügyminisztériumban éppen azt az ötmillió forintot húzták ki a nyertes pályázatból, ami az új intézmények, eszközök működtetésére, fenntartására szolgált volna: márpedig a társulásban részt vevő települések legtöbbje forráshiányos, napi fizetési gondokkal küszködik.

Az eplényi polgármester hozzáfűzte: bár a többcélú kistérségi társulás ezúttal feloszlott, a jövőben továbbra is nyitottak a települések vezetői az együttműködésre.

Némiképp rácáfol erre az optimizmusra, hogy a csődöt mondott társulás tagjai jelenleg még abban sem tudnak megegyezni: kifizessék-e a pályázatot összeállító irodát? Több polgármester véleménye szerint ugyanis csak siker esetén illetné meg a szövegezőket a mintegy négymillió forintos munkadíj. Mivel a pályázat végül sikertelennek bizonyult, szerintük nem is jár ez a pénz az irodának.

A pillanatnyi helyzet szerint ugyanis a pályázatot megírt iroda jogászai és a társulásban nemmel szavazó önkormányzatok vezetői még egy ideig biztosan elvitatkoznak arról, hogy kell-e fizetni az elvégzett munkáért. (népszabadság)