Kétnapos konferencia kezdődött tegnapelőtt a Veab-ban a dunántúli németek történetéről, hagyományairól, építkezési szokásairól, különös tekintettel a lakóházakra.

A házigazda intézmény néprajzi munkabizottsága, a megyei levéltár és a Laczkó Dezső Múzeum szervezésében létrejött előadás-sorozat kapcsolódik a Német sorsok a Duna mentén című vándorkiállításhoz, amelyet július közepe óta láthatnak az érdeklődők a megyei múzeumban, illetve annak folytatásaként is felfogható. Tegnapelőtt V. dr. Fodor Zsuzsa megyei múzeumigazgató és dr. Lackovits Emőke néprajzos-muzeológus ünnepélyes megnyitója után az érdeklődők és a szakmabeliek a dunántúli németség településképeinek sajátosságairól, az örökösödési rend és telekrendezés összefüggéseiről, Pula, Csehbánya építkezési szokásairól, lakóházairól, megyénk híres német építőmestereiről, dunántúli zarándokkápolnákról, a sváb falvak kálváriáiról hallhattak.

Az előadók között volt a megyéből Reményi Antal helytörténet-kutató, Mészáros Veronika muzeológus, Gy. Lovassy Klára múzeumigazgató, Márkusné Vörös Hajnalka, a megyei levéltár munkatársa és Szentendréről, Tatáról, Székesfehérvárról, Pécsről érkezett szakmabeliek. Délután a résztvevők megtekintették a megyei múzeumban a háztörténeti kiállítást, valamint bemutatták a Népi vallásosság a Kárpát-medencében című legújabb konferenciakötetet.

A tanácskozás tegnap folytatódott, s elsősorban a dunántúli svábok szokásaival, lakóviszonyaival, a kitelepítések tragédiájával foglalkoztak az elő- adók, közöttük a Laczkó Dezső Múzeum révkomáromi testvérmúzeumából Fehér Csaba az etnikumcsere következményeiről, a magyarság kálváriájáról beszélt. (napló)