Az informatika egy igen gyorsan változó terület, amelynek magas színvonalú oktatásához folyamatos kutatásra van szükség. A Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai Karán ezt a kutatást tartják elsődlegesnek, hiszen erre épül fel képzési rendszerük. A december 13-tól 15-ig zajló konferenciát is ennek jegyében szervezte az egyetem a Veszprémi Akadémiai Bizottsággal közösen, a VEAB-székházban

A keddi sajtótájékoztató bevezetőjében dr. Friedler Ferenc, az egyetem Műszaki Informatikai Karának dékánja a kutatás és a sport közti párhuzamot vázolta: mindkét területen meghatározó a versenyszerűség; lényeges különbség viszont, hogy kutatási területen nem rendeznek helyi- vagy Európa-bajnokságot, csupán "világbajnokságot", amelyen a földkerekség minden táján dolgozó szakemberek "mérkőznek" az elért eredményekkel. A mostani és ehhez hasonló konferenciák így egy-egy világbajnokságnak foghatók fel.

A konferencia témája az optimalizálás. Mit jelent ez? A célhoz vezető leggyorsabb, leghatékonyabb, leggazdaságosabb és legeredményesebb megoldásra való törekvést; illetve az ehhez szükséges matematikai eszközök kidolgozását. A rendezvényen az egyetem fiatal doktoranduszai kapcsolatba léphetnek a világ tudományos kutatóival, s naprakésszé válhatnak a legújabb eredmények megismerésével. Az előadások témakörei az optimalizálás különböző területeit ölelik fel, a megoldó módszerek alapján történő csoportosításban. Kiemelt szerepet kapnak az úgynevezett belső pontos, illetve a különböző diszkrét optimalizálási módszerek.

A konferencia meghívott előadói: Jakob Krarup, a Koppenhágai Egyetem professzora, valamint Andrew R. Conn, az IBM Thomas J. Watson Kutatóközpontjának főmunkatársa. Rajtuk kívül kilenc előadó érkezett Ausztriától Dánián, Hollandián át az USA-ig. Ők - mint a tudományág legjelesebb képviselői - garantálják a rendezvény színvonalát. Ezen kívül 23 ország több mint ötven előadója vesz részt az eseményen.

A sajtótájékoztatón elhangzott: az egyes kutatási eredmények folyamatosan, de nem azonnal kerülnek át az oktatásba. Szintén idő kell, mire az elméleti eredményeket a gyakorlatba is át lehet ültetni. Az Index Veszprém kérdésére dr. Friedler Ferenc egyetemi tanár elmondta: az alkalmazott matematikában a gyakorlatból érkezik a probléma, melyre megoldást keresnek új módszerek kidolgozásával, s adott esetben új elméleti irányok kialakításával. Később a gyakorlatban mérettetik meg, mennyire sikeres az elért eredmény, melyet a visszajelzések alapján lehet továbbfejleszteni a kutatásban. Jó példa az IBM főmunkatársának, Andrew R. Conn-nak hozzászólása, aki az IBM-nél áramkörök tervezésére alkalmas eszközök kifejlesztésén dolgozott. A kutató elmondta, az igények változása folyamatosan megköveteli az új módszereket, melyek a kifejlesztés után alkalmazásra kerülnek. A folyamat azonban nem végleges, mert az igények újra és újra változnak, így a kutatás is folyamatos lesz.