1869-ben Etienne Leopold Trouvellot, egy francia származású amatőr rovarász gyapjaslepke petecsomókat vitt magával Amerikába, hogy ott a fajt tanulmányozza. Tisztázatlan körülmények között néhány hernyó kikerült ellenőrzése alól, és alig két évtizeddel később már nálunk is jelentkezett első tömegszaporodása.

2004-ben minden adott volt ahhoz, hogy az eddigi legnagyobb területen terjedjen el térségünkben a gyapjaslepke. A szükséges védekezés idén már elkezdődött a Bakonyban, amit hamarosan a Balaton-felvidék követ, de Veszprémben is megteszik a szükséges óvintézkedéseket. A helikopterek először a Bakonyi Erdészeti Rt. farkasgyepüi erdészeténél emelkedtek a magasba május 2-án.

A bükk fafaj korai fakadásának köszönhetően a védekezés először ezekben az erdőállományokban kezdődhetett meg. A lombfakadás bekövetkeztével a védekezés kiterjeszthető a tölgyesekre és cseresekre is. Az erdőgazdálkodók felkészültek az erdőterületeken a hernyóirtásra – áll a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében. A tömeges hernyóinvázió károkat okoz az erdőterületen, a mezőgazdaságban, zavart kelt a lakosság körében és zavarhatja a turizmust. A lakosság megóvása és a lombrágást követő fapusztulás megelőzése érdekében a kormány áprilisban döntött a védekezés támogatásáról, ennek értelmében a károsítás mérséklésére a 2005. évi költségvetésből 450 millió forintot biztosított.

Azokban az erdőkben, ahol a gyapjaslepke hernyója kikelése után a korábbi generációk tarrágása vagy a lombfakadás késése miatt nem talál táplálékot, a szél útján, hernyófonala segítségével több tíz kilométerre is eljuthat, így ott is megjelenhet, ahol petecsomókat korábban nem is észleltek. Éppen ezért a leggondosabban megszervezett és végrehajtott védekezés esetén is számítani lehet a hernyók megjelenésére a korábban nem fertőzött területeken – akár a községek, városok belterületein is.

A hernyóval való érintkezés általában nem okoz allergiás tüneteket, egyéni érzékenység esetén azonban jelentkezhetnek kiütések, amivel javasolt orvoshoz fordulni – olvasható a közleményben.

Veszprémben a városüzemeltetési iroda már az elmúlt év őszén megtette a szükséges óvintézkedéseket. Október és november hónapban öt közhasznú dolgozó a város közparkjaiban és lakótelepein a kártevő petecsomóit a fák törzséről és ágrendszeréről lekaparta, ezzel a petecsomók túlnyomó részét sikerült elpusztítani – ismertette Dióssy László polgármester egy napokban tartott sajtótájékoztatón. Ennek ellenére elengedhetetlen, hogy vegyszeres védekezést is alkalmazzanak a megyeszékhelyen. A város közigazgatási területén 109,5 ha védendő terület van összesen 24 831 fával. A védekezés költsége több mint nyolc és félmillió forintba kerül. Az óvodák és iskolák területén lévő fák kezelése is szerepel a permetezési programban, ennek fedezésére a parkfenntartásra elkülönített kasszából csoportosítanak át pénz, amit később az állam által biztosított védekezési támogatásból egészítenek ki.

Várhatóan május 20. után találkozhatunk szórógépekkel, valamint kézi permetezést végző munkásokkal Veszprémben, ugyanis ekkor ér véget a hernyók repülési időszaka, így nem fenyeget az újrafertőzés. Valószínűleg a Nomolt 15 SC vegyszert használják a védekezésnél, melynek munkaegészségügyi várakozási ideje 0 nap, élelmezési-egészségügyi várakozási ideje 21 nap, és melegvérűekre nem veszélyes.

A vegyszertől 80 százalékos hatékonyságot várnak el, de a további kellemetlenségek elkerülése végett elengedhetetlen, hogy a magánterületeken is elvégezzék a szükséges permetezést, amire bármely szabadforgalmú irtószer megfelel, és bármikor felhasználható.

Addig is marad a rendszeres pöckölés és a remény, hogy jövőre már jelentősen csökken a gyapjaslepke hernyóinak száma.