Lángos Bt., francia lehetőségek és önkéntesség

jó tanácsok itthon és külföldön munkát kereső diákoknak

A héten két diákmunka-közvetítő céggel készült interjút olvashattak a Veszprém Index látogatói. A Megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda elsősorban nem a klasszikus értelemben vett munkaközvetítéssel foglalkozik, viszont számos olyan tanácsot kínál a diák munkavállalók számára, amelyeket hosszas utánjárással tudnának összeszedni. Wéber László irodavezetővel beszélgettünk.

Index: - A Megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda mit kínál a munkát kereső fiatalok számára?

Wéber László: - Hozzánk kevesebb ajánlat érkezik, mint a diákmunka-közvetítőkhöz. Másfelől a diákok nem velünk létesítenek munkaviszonyt, így velünk nem köthetnek a szerződést. 16 éves kortól - a munkavállalás legális korhatárától - az iskolaszövetkezetekhez irányítjuk őket, ez alatt a kor alatt pedig önkéntes munkát tudunk számukra ajánlani. Emellett természetesen válogathatnak a hozzánk érkező ajánlatok közül is, bár ezek megbízhatóságát nem minden esetben egyszerű ellenőrizni.

Index: - Mit tegyünk, mielőtt egy szimpatikus hirdetésre jelentkezünk? Kezdjünk önéletrajzírásba?

WL: - Diákmunka esetén nem szükséges. Szánjunk öt percet a telefonbeszélgetés előtt a felkészülésre: gondoljuk végig, mik az elvárásaink a munkával kapcsolatban; majd ezeket a kérdéseket tegyük fel a hirdetőnek is. A kérdések az alábbiak: milyen időtartamra szól a munka? Milyen bruttó bérért? Milyen munkarendben? Ki lesz a munkáltató jogi személy (pl. Kovács Lajos vagy Lángos Bt.)? Melyek az egyéb juttatások - útiköltség, szállás, étkezés? Mindezeket a feltételeket írásbeli szerződésben rögzítik-e?
Ha alapvetően nem elutasítóak a beszélgetés során, akkor biztosabbnak tűnik a munka, ám a további részletekre is fontos rákérdezni a későbbi találkozó során: pl. mikor van fizetés? Hogyan fizetik a túlórát és a hétvégét? Egyébként az első hat kérdés egy minimálisan elfogadható munkaszerződés vázlata.

Index: - Mi történik akkor, ha van munkánk, de mégsem úgy alakulnak a dolgok, ahogy abban megállapodtunk a munkáltatóval?

WL: - Az alapkérdés az, hogy van-e szerződésünk. Aki biztos pénzt akar keresni - ami ugyan lehet, hogy kevesebb, mint a zsebbe kapott -, az kössön szerződést. Lehet, hogy a "papír" nélkül kínált összeg többnek ígérkezik, de semmi garancia nincs arra, hogy ez a fizetés nem lesz kevesebb, vagy az is lehet, hogy épp egy fillért sem látunk belőle a végén. A szerződés védi a munkavállalót - akár 16, akár 20 éves. Egyébként a Munka Törvénykönyve szabályozza ezeket a vitás helyzeteket. Másik lehetőség a Munkaügyi Felügyelőséghez fordulni, amely ezekben az ügyekben hivatott eljárni.
Nagyon ritkán gondolnak arra a munkavállalók, hogy mik lehetnek a munkahelyi baleset vagy károkozás következményei. Nos, aki nem bejelentett munkavállaló, annak a fizikai fájdalmon kívül egyéb kellemetlenségre is kell számítania, különösen, ha anyagi kárt okoz alkalmazóinak.

Index: - Elkésett-e az, aki külföldön szeretne nyári munkát vállalni?

WL: - Az ifjúsági iroda összegyűjtötte az európai országok munkavállalási szabályait; ennek alapján azt mondhatjuk, ahány ország, annyi eljárás, tehát érdemes bennünket felkeresni. Franciaországban folyamatosan sok és változatos munkalehetőség adódik. A Remparts program keretében egy-három hetes turnusokban lehet régészeti, felújítási munkákban, táboroztatásban, fesztiválszervezésben részt venni. Igaz ez önkéntes munka, de tapasztalatszerzés és nyelvgyakorlás szempontjából nagyon jó lehetőség. Aki a klasszikus babysitteri munkát keresi, az legalább egy évvel korábban lásson neki a szervezésnek, ha biztosra szeretne menni.

Index: - Néhány hét múlva megjelennek a felvételi eredmények. Mit tanácsol azoknak, akik nem nyertek felvételt sehova?

WL: - Azonnal jelentkezzenek be a munkaügyi központnál. A tapasztalatok szerint szeptemberben ugrik meg a regisztráltak száma, azonban sokan vannak, akik nem regisztráltatják magukat időben, csak 3-5 hónap sikertelen munkakeresés után ocsúdnak fel. Pedig aki legalább három hónapja szerepel a nyilvántartásban, azt munkáltatója kedvezménnyel foglalkoztathatja. A munkaügyi központot tehát a regisztráció miatt érdemes felkeresni, és ezen kívül természetesen mindazon szolgáltatások és tanácsadás miatt, amit a munkakeresőknek kínál.
Aki nem szeretne dolgozni és nem tanul, az előtt hivatalosan két út áll: talál magának megfelelő képzést a munkaügyi központ kínálatában - pl. megtanul gyorsírni -, vagy önkénteskedik. Ugyan egyik lehetőség sem jár jövedelemmel, mégis fontos előnyhöz jut az, aki egy évet dolgozott – még ha önkéntesként is - egy munkahelyen, mivel tapasztalatokkal bír, és a munkavállalás szempontjából nélkülözhetetlen kapcsolatokra tehet szert.

Rovat: