Csaknem a legnépszerűbb szak lett idén a jogászoké, s a szakra jelentkezők fele nyelvvizsgával érkezik és gimnáziumban érettségizett.

Néhány éve sokan azt jósolták, a korábbi slágerszakok, a jogász és a közgazdász népszerűsége vissza fognak esni. Azok, akik idén felsőoktatási intézménybe jelentkeztek, mintha cáfolnák ezeket, hiszen továbbra is több ezren szeretnének gazdasági vagy jogi tanulmányokat folytatni.

Bár az egyetemi közgazdász szak népszerűsége csökkent, továbbra is az élen áll: 2005-ben 4165-en jelölték meg első helyen, nappali tagozatos alapképzésben. A jogászoknál 2003-ban esett vissza a jelentkezők száma, tavaly azonban nem csökkent, ebben az évben pedig 4049-en jelentkeztek elő helyen, így csaknem megelőzte a közgazdászképzést.

A második legnépszerűbb hazai szak más képzési formákban és tagozatokon is népszerű, hiszen összesen közel hét és félezer fiatal jelölte meg első helyen a szakot - bár ez az érték már több mint kétszáz fővel alacsonyabb, mint az előző évben.

A jogi képzésre jelentkezők legkedveltebb intézménye évek óta az budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. A legnépszerűb hazai intézmény előnye szinte behozhatatlan: a nappali alapképzésre jelentkezők közel kétötöde, 1564-en az ELTE Állam- és Jogtudományi Karát (ÁJK) jelölte meg első helyen. Ugyanakkor egy ideje folyamatosan csökken az ide jelentkezők száma és egyben az összes, jogászképzésre jelentkezőkön belüli aránya is.

Ugyanezt tapasztaljuk, ha minden tagozatot és képzési formát nézünk: az előző évben több mint négyszáz fővel, idén pedig további háromszáz fővel jelentkeztek kevesebben a pesti jogi karra az előző évhez képest. Viszont még mindig 2288-an adták be ide jelentkezési lapjukat, míg a listán második Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karára összesen 1424-en jelentkeztek. Ezzel a fővároshoz közeli intézmény - melynek jogi kara Budapesten működik - megelőzte a jelentős vidéki intézményeket.

Ha csak a nappali alapképzést vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a nagy vidéki tudományegyetemek jogi karai népszerűbbek tavalyhoz képest. Az itteni számok azonban meg sem közelítik az ELTE-t: a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára 528-an, a Szegedi Tudományegyetemre 468-an, míg a Miskolci Egyetem jogi képzésére 322-en jelentkeztek. Viszont ha az összes képzésre és tagozati formára jelentkezőket vizsgáljuk, csak a szegedi jogi karon nőtt a jelentkezők száma. Az orszáos tendencia egyébként mindenhol a csökkenés, mivel 2005-ben csaknem 17 ezerrel kevesebben jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe mint 2004-ben.

A négyezernél is több nappalis jelentkező mellett sokan választották a többi képzési formát és tagozatot is, annak ellenére, hogy a statsztika azt mutatja, két éve folyamatosan csökken ezek népszerűsége. Több mint kétezren diplomával a zsebükben jelentkeznek jogász szakra, bár ez az arány ingadozik, már évek óta az összes jelentkezö körülbelül harmadát teszi ki.

Ha a tagozatokat vizsgáljuk, állandóbb a kép, a nappali, esti és levelező tagozatra jelentkezők aránya ugyanis közel ugyanaz évek óta. Esti képzés csak az ELTE jogi karán működik, távoktatási formában pedig nem oktatnak jogászokat a hazai intézmények. A nappali mellett a levelező tagozat a legkedveltebb: több mint háromezren - kevesebben, mint 2004-ben jelölték meg első helyen a levelező jogász szakot.

A beküldött "A" lapok alapján elkészült statisztika vizsgálta azt is, hány évesek jelenteztek jogász szakokra, milyen végzettségük volt, s rendelkeztek-e nyelvvizsgával. Minden tagozatot, képzési és finanszírozási formát együttesen figyelembe véve a jogász szakra jelentkezők életkora és érettségijük időpontja nem tér el lényegesen a többi felvételizőétől. Ami érdekes, hogy az idén érettségizők aránya néhány százalékkal csökkent, miközben az egy-két éve érettségizőké nagyjából ugyanilyen arányban nőtt. Valószínűleg azért, mert aki tavaly vagy tavalyelőtt sikertelenül felvétlizett, az most újra megpróbál bejutni valamelyik jogi karra.

Az összes jelentkezőhöz viszonyítva viszont többen jelentkeztek jogi karra olyanok, akik 1994 előtt érettségiztek. Arányuk 12,7 százalék az összes jelentkezőn belül, míg 16,8 százalék, ha a jogi jelentkezéseket vesszük alapul.

A nemek tekintetében viszont nincs különösebb eltérés a többi szaktól: a nők itt is jelentős többségben vannak, ráadásul öt százalékkal még magasabb is az arányuk, mint a többi szaknál általában.

Ugyanígy nincs érdemi különbség abban sem, hogy milyen állampolgárságúak a jelentkezők: minimális, mindössze két százalék a külföldiek aránya a jogásznak készülők között. A 7446 jelentkezőből 58 olyan külföldi, aki jelentkezik letelepedési engedéllyel, 101 pedig nem.

A vizsgált jelentkezési lapok adatai azt mutatják, hogy a jogász szakra jelentkezők általában magasabb szintű előképzettséggel rendelkeznek, ez azonban az egyetemi képzésekre általánosan jellemző. Több mint kétharmaduk, 5126 fő gimnáziumban tette le az érettségi vizsgát, közülük két százalék kéttannyelvű gimnáziumban. Ez az arány a többi felvételiző esetében mindössze ötven százalék körüli. Megszűnt viszont a szak azon, korábbi években tapasztalt érdekessége, miszerint viszonylag magas arányban jelentkeznek egészségügyi szakközépiskolából. Az idén ugyanis egyetlenegy ilyen sem akadt, mint ahogy a többi szak esetében is alig jelent meg ez az iskolatípus. A jogász szakra jelentkezők nyelvtudása magasabb, mint az átlagos felvételizőké: 50,6 százalékuk rendelkezik valamilyen szintű, államilag elismert nyelvvizsgával - a többi jelentkezőnek kicsivel több mint egyharmada. (Educatio Press)