A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) eltökélten tiltakozik az ünnepnapokon történő munkavégzés ellen, melyet már-már elvárnak a megváltozott vásárlási szokások miatt.

A szakszervezet országos értekezletén megdöbbenten értesültek arról, hogy a kormány az új kereskedelmi törvény tervezetét úgy nyújtotta be a parlamenthez, hogy figyelmen kívül hagyta a KASZ és a kereskedelmi ágazati párbeszéd bizottság szakmailag megalapozott érveit, ezzel súlyosan veszélyeztetik a kereskedelmi alkalmazot- tak pihenéshez, ünnepléshez fűződő érdekeit és jogait, nyilatkozta lapunknak Takács István, a KASZ megyei vezetője.

A szervezet a ’90-es évek közepétől a bíróság, a kormány, a munkaügyi felügyelőségek és nem utolsósorban a jogalkotók segítségével elérte, hogy a Munka törvénykönyvében felsorolt munka- szüneti napokon (valamint a külön nevesített húsvét- és pünkösdvasárnapon) gyakorlatilag egyetlen, számottevő vállalkozás sem tartja nyitva boltjait, ideértve a multinacionális nagyvállalkozásokat is. Takács István szerint mára a társadalom megértette és elfogadta, hogy az év 365 napja közül 12 alkalommal nincs mód a vásárlásra, és ilyenkor valamennyi, a kereskedelemben dolgozó ember a családjával nyugodtan ünnepelhet, pihenhet.

A vasárnapi munka korlátozása ügyében azonban magukra maradtak a kereskedelmi dolgozók. Abban bíztak, hogy a kormány legalább a munkaszüneti napi zárva tartást törvényben rögzíti, hiszen a munkáltatók nyomását csak így tudták volna hosszabb távon is kivédeni, és élvezhették volna azt a néhány, számukra munkamentes napot. A kereskedelmi alkalmazottaknak azonban súlyosan csalódniuk kellett. A Gazdasági Minisztérium által a minap előterjesztett törvénytervezet nemhogy megerősítette volna az eddigi gyakorlatot, hanem ellenkezőleg, a Munka törvénykönyvében kifejtett alkotmányos elvekkel ellen- tétes, beláthatatlan helyzetet teremtő szabályozást tartalmaz. Az eddig törvényben előírt foglalkoztatási tilalom helyett önkormányzati rendelet adhatna engedélyt - szinte korlátozás nélkül - bármely üzlet ünnepi nyitva tartására, ami a gyakorlatban a dolgozók munkavégzésre kötelezését eredményezné. A szakszervezet nyomatékosította, nincs ésszerű indok arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság által többször is kizárólag profitszerű tevékenységnek ítélt kereskedelmi munkavállalókra ne érvényesüljenek a Munka törvénykönyve indoklásában megfogalmazottak: „A munkaszüneti napok a magyar történelem és az egyházi hitélet legfontosabb dátumaihoz, továbbá olyan, az egyetemes kultúrában ünnepként számon tartott eseményekhez kötődnek, amelyek indokolttá teszik a munkaszünet általános elrendelését.“ A KASZ eltökélt, hangoztatta.

Amennyiben a szakszervezet fellépése nyomán a hátrányos szabályozás visszavonására - a parlament gazda- sági bizottságától, illetve a Gazdasági Minisztériumtól - a legutóbbi időben kapott ígéretek nem valósulnak meg, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete minden rendelkezésre álló eszközt meg fog ragadni a munkaszüneti napi foglalkoztatás bővítése törvénybe foglalásának meg- akadályozására. A testület a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása körül zajló országos vitában is megerősíti határozott álláspontját. A kereskedelmi dogozók munka- szüneti napját nem lehet dupla pénzért sem megvásárolni. Ezért vagy minden nélkülözhetetlen munkát végző ember számára legyen munkamentes nap december 24-e, vagy keressenek a szakszervezettel közösen, társadalmi közmegegyezéssel egy, a kereskedelmi dolgozóknak is valódi ünnepet biztosító másik munkaszüneti napot. (napló)