A közelmúltig Pápát a csodálatos fekvésű, barokk arculatú bakonyi kisvárost a történelmi nevezetességek, kulturális emlékek, festői szépségű műemlékek jelentették. Ma már árnyaltabb a turisták Pápa-képe. Tovább >>>

A Veszprém megyei település hosszú évszázadokra visszanyúlva valódi polgárvárosnak számított, kereskedelmi és vallási központ szerepét a múlt század közepéig nem fenyegette komoly veszély. A második világháború azonban előbb a helyi polgárság gerincét jelentő pápai zsidóság kiirtásához, majd a kommunista fordulatot követően az egyházi és a főúri műemlékek állami tulajdonba vételéhez, utóbb ezek jelentős részének a lepusztulásához vezetett.

Ennek ellenére a két városközponttal - a református templomnál lévő Március 15. térrel és a katolikus templom által uralt Fő térrel - rendelkező városban jelenleg is számos a látnivaló. Ilyen például - Petőfivel, Jókaival - a Pápai Református Kollégium, a nagy városépítőként emlegetett gróf Eszterházy Károly által építtetett barokk főtéri nagytemplom, amely az egyemeletes polgári házak körében a monumentalitásával lenyűgöző hatást kelt, valamint a látogatók kedvelt célpontja Közép-Európa egyetlen kékfestőmúzeuma is, ahol az egykori tulajdonos Kluge család 1786-ban megnyitott kékfestőműhelye működött egészen 1956-ig.

Az elmúlt ötven év nyomait azonban sok ponton nehéz eltüntetni, a város legismertebb műemléke, az állami tulajdonban lévő Eszterházy-kastély át-fogó felújítása például hosszú évek óta az egyik legsürgetőbb feladat. Áldozó Tamástól, Pápa alpolgármesterétől megtudtuk, a jelenleg könyvtárként és múzeumként funkcionáló egykori főúri kastély teljes rekonstrukciója mintegy hárommilliárd forintba kerülne. A műemlék épület további hasznosításának koncepciója és a kiviteli tervek régóta készen vannak, ám egyelőre nincs pénz a munkálatok megkezdésére.

Mint ahogy nincs forrás a zsinagóga rendbetételére sem, pedig a műemlék épületet a városnak sikerült megvásárolnia az izraelita hitközségtől, a felújításához - egy új kulturális és konferencia-központ kialakításához - viszont 1,4 milliárd forintra lenne szükség.

Az egykor az Eszterházy-kastélyhoz tartozó várkert, amelynek nagy része a rendszerváltozás után a pápai önkormányzat tulajdonába került, kiváló terepe egy olyan átfogó idegenforgalmi fejlesztésnek, amelyben a város és a magántőke összefogásával egy jelentős szabadidős-rekreációs, wellness-, illetve sportcentrum alakítható ki. Itt található már a városi sportcsarnok, a felújított labdarúgó-stadion, az ország egyetlen ötcsillagos kempingje, valamint Pápa legújabb büszkesége, a Várkert fürdő. Az elképzelések szerint a fürdőt hamarosan további három-négy hektárral, ezzel együtt pedig újabb vízfelületekkel bővítik, de már készülnek két új szálloda tervei is, amelyek közül az egyik egy 200 szobás, legalább négycsillagos wellnesshotel lesz. Két éven belül elkészül a pápai fedett jégcsarnok is. Az új létesítmények hatására máris megháromszorozódott a pápai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, ami Áldozó Tamás szerint néhány éven belül akár az évi százezret is meghaladhatja. Az alpolgármester abban bízik, hogy a történelmi értékeit gondosan őrző Pápa néhány éven belül fürdővárosként is kedvelt célponttá válhat, ami az idegenforgalmi bevételeknek - a helyi vállalkozók és az önkormányzat által is mérhető - emelkedéséhez vezethet.

A pápai turizmusnak 2003 óta él egy új arca is: két éve nyílt meg Veszprém megye ez idáig egyetlen termálvizes élményfürdője, ahol az elmúlt két évben több mint hétszázezer vendég fordult meg. A Várkertfürdő - a tervezett további fejlesztések eredményeként - néhány éven belül évi ötszázezer látogató fogadására lehet majd alkalmas. (népszabadság)