Múlt, jazz és Szakcsi

Négyrészes zenés jazztörténeti előadást tart fiataloknak Szakcsi Lakatos Béla január 28-tól a Várkertben.

A világhírű Kossuth-díjas zenész lapunknak elmondta: az országban most először, kifejezetten Veszprémben indítja el sorozatát. Célja az, hogy elsősorban a fiatalok (12-18 évesek) is megismerkedjenek a jazz kialakulásával, történetével, fejlődésével, irányzataival.

- Nem akarok senkit összezavarni a műfajjal kapcsolatban, hiszen sok információt tudnak már az emberek a jazzről, ismerik az előadókat is. Inkább műhelymunkához hasonlóak lesznek az előadások, sok beszélgetéssel. Szeretnék átfogó képet adni erről a muzsikáról, de nem ragaszkodom majd a jegyzeteimhez. Bátran, bármikor kérdezhet a hallgatóság. Az a lényeg, hogy érezzék meg a fiatalok ezt a zenét, az improvizáció belső szabadságát. Viszek lemezeket is, de inkább majd a zongora mellett ülök. Ott érzem igazán jól magam - mondta érdeklődésünkre Szakcsi Lakatos Béla, aki szerint lehet a jazzról sokat beszélni, de igazából úgy lehet közel kerülni a stílushoz, ha az ember hallgatja a muzsikát, és azt engedi hatni a gondolataira, lelkére, érzéseire. Erre pedig a legjobb módszer, ha már fiatalon kezd ismerkedni mindenki a műfajjal. Úgy látja, hogy a jazz még nem vívta meg teljes győzelemmel a harcát az országban, de előtérben van, rengeteg a tehetséges muzsikus, akik külföldön is sikereket érnek el. Amikor pedig ez megtörténik, akkor már itthon is kezdik ezeket a zenészeket elismerni.

A művész azt mondta, számára a jazz és az improvizáció olyan, mint egy állandóan ható, nem halálos méreg, amelytől nem tud szabadulni. Mesélte: amikor leül a zongorához és egy szám közben elkezd improvizálni, akkor nem gondolkodik azon, hogy mit játsszon, nincsenek tudatoson begyakorolt sémái, egyszerűen átadja magát a rögtönzés szabadságának, érzéseknek, hangoknak, ritmusoknak, hogy aztán mindebből szülessen valami, ami hat a közönségre. Szakcsi Lakatos Béla szerint akkor éri el a célját egy jazz-zenész, ha játék közben magával tudja vinni, ragadni, sodortatni a hallgatóságát, mégpedig úgy, hogy figyeljen arra, ne ő kerüljön előtérbe, hanem a zene.

Amikor azt kérdeztem tőle, hogy meg tud-e élni csak a nevéből, abból, hogy ő „a Szakcsi“, akkor azt válaszolta: élhetne így is, kereshetne pénzt csak a nevével, ám nem engedheti ezt meg magának. A mai napig sokat gyakorol, rengeteg zenét hallgat otthon, mert úgy gondolja: akkor tudja hitelesen képviselni a szakma és a közönség előtt mindazt, amit a neve esetleg jelent, ha mindig tud újat adni. Ezért pedig meg kell dolgoznia. Mindig. Mert a jazz minden napra szól.

Az előadások időpontja: január, 28., február 11., március 11., április 1., délután három óra. (napló)

Rovat: