Az elmúlt év során 41 ezer felépített lakás kapott használatbavételi engedélyt, és 51 és félezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 6 százalékkal, az új lakásépítési engedélyeké 10 százalékkal kevesebb, mint 2004-ben volt. A lakásépítések 30 százaléka a fővárosban valósult meg; ez a területi koncentrálódás egyaránt érvényes a használatba vett, és a tervezett új lakásokra is. Tovább >>>

Mialatt Budapesten 21 százalékkal több új lakást vettek használatba, az ország többi nagyvárosában (megyei jogú városokban) és a községekben 20 százalékkal esett vissza a lakásépítés. A budapesti új lakásoknál közel egyharmaddal (31 százalékkal) nőtt az értékesítésre épített, vállalkozói lakások száma, országos átlagban ez 12 százalékos növekedést jelentett ebben a körben. Ezzel párhuzamosan 18 százalékkal kevesebb lakás épült természetes személy beruházásában, saját használatra. A lakosság és a vállalkozások építtetői részarányának előző évi 57-38 százalékos adata 2005-re 50-45 százalékra módosult. A települési önkormányzatok 600 bérlakást építtettek. Az építési formák terén 2005 volt az első év, amikor az új többszintes, többlakásos és lakóparki épületekben több lakás épült, mint új családi házakban. A kivitelezésben az építőipar fölénye 2001 óta nő a házilagos kivitelezéssel szemben; 2005-ben már az új lakások több mint kétharmadát építették, mialatt házilagos kivitelezéssel alig több mint egynegyede (27%) épült.

A lakásépítés jelentős területi és szerkezeti változása is eredményezte, hogy az épített lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, Budapesten 9 m2-rel kevesebb, mint az előző időszakban volt. A 87 m2-es országos átlagnak a fővárosi megfelelője 62 m2. A fővárosi új lakások 16 százalékának alapterülete nem éri el a 40 m2-t, további 48 százaléknak 40-60 m2 közötti az átlagos nagysága. A 2005-ben használatba vett lakások összes alapterülete Budapesten 6 százalékkal több, országos átlagban 13 százalékkal kevesebb, mint 2004-ben volt. A kiadott új lakásépítési engedélyek is a többszintes, többlakásos építkezések további térnyerését mutatják. A fővárosban létesítendő új lakások 92 százalékát, országos átlagban 57 százalékát ilyen formában kívánják megvalósítani, az egylakásos új családi házak 36 százalékos részarányt jelentenek. A kislakások növekedési tendenciája folytatódik. Budapesten az új 3 és többlakásos épületekre kiadott engedélyek szerint 2 százalékkal nagyobb alapterületen 13 százalékkal több lakást terveznek felépíteni, mint a 2004-ben engedélyezettek alapján.

Budapesten és Komárom-Esztergom megyében mind a kiadott új lakásépítési engedélyek, mind a használatba vett lakások száma növekedett 2005-ben, az ország nagyobbik felében – 11 megyében, köztük a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi régió egészében – mindkét mutató csökkent. Dél-Alföldön 30 százalékkal, Nyugat-Dunántúlon 26 százalékkal kevesebb új lakásépítési engedélyt adtak ki, mint 2004-ben, a legkedvezőtlenebb képet Bács-Kiskun és Tolna megye adatai mutatják, ahol alig több mint felére (53 százalékra) csökkent az előző évi építési hajlandóság.

Az üdülőépítésben is a vállalkozások megnövekedett szerepe eredményezte a 2005. évi fejlődést. Az előző évhez képest 23 százalékkal több, közel 1000 üdülőegységet vettek használatba, aminek közel egyharmadát vállalkozások építtették értékesítési céllal. Nőtt a több egységet magában foglaló üdülőépületek részaránya, és csökkent az üdülőegységek átlagos nagysága, 68 m2-re. A jövőbeni építési szándék visszaesett, 900-nál kevesebb új üdülőegységre adtak ki építési engedélyt, ami 37 százalékkal kevesebb, mint 2004-ben volt.

4400 lakás szűnt meg, 14 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a legtöbb (44%) új lakás építése, 39 százaléka avulás miatt.4,5 millió m2 lakóépület és 3,8 millió m2 nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. A lakóépületeknél ez 14 százalékos csökkenést, a nem lakóépületeknél ugyanilyen arányú növekedést jelent 2004-hez viszonyítva. A beépítendő alapterület a hivatali épületeknél közel négyszeresére, a kereskedelmi épületeknél több mint másfélszeresére és a szálláshelyszolgáltató, valamint a mezőgazdasági célú épületeknél közel másfélszeresére nőtt. Az ipari célú épületberuházás visszaesett, az előző évi 42 százalékról 34 százalékra csökkent részaránya a nem lakóépületek körében, mellette a másik két jelentős terület a mezőgazdasági célt szolgáló (24%) és a kereskedelmi épületek (18%) tervezett építése növekedett. (KSH)