Az utóbbi időszakban egyre több szó esik egy Veszprém központú Bakony-Balaton régió kialakításának kérdéséről, lehetőségéről. Épp ezért a Veszprém Index szerkesztősége megkereste Pál Béla politikai államtitkárt, Dióssy Lászlót, Veszprém polgármesterét és Navracsics Tibort, a Fidesz városi szervezetének elnökét, mondják el véleményüket az üggyel kapcsolatban. Első írásunkban Pál Béla államtitkár úr válaszol kérdéseinkre.

Index: – Ön szerint van lehetőség olyan Bakony-Balaton régió kialakításának, melynek tagja lenne Veszprém is?

Pál Béla: – Régióról nagyon sokféle értelemben beszélhetünk: a regionalitás, mint területi szint megjelenhet a tervezés, területfejlesztés-területrendezés, a közszolgáltatások, közigazgatási-államigazgatási feladatok ellátása stb. vagy például a turizmus terén is.
Turisztikai szempontból jelenleg is létezik Balaton régió. A turisztikai régiókon alapul a regionális idegenforgalmi bizottságok tevékenysége is. Jelzem azonban, hogy e Balaton régiónak Veszprém jelenleg nem tagja, a város a Közép-dunántúli régióhoz tartozik.
A tavaly elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció megerősítette a hét tervezési statisztikai régiót és Veszprémnek a Közép-dunántúli régióban társfejlesztési pólusként adott kiemelt szerepet Székesfehérvárral együtt. Az Európai Unió is e régiós behatárolás alapján fogadja be a 2007–2013 közötti fejlesztési időszakra vonatkozó projekteket (II. Nemzeti Fejlesztési Terv), hiszen a szabályozás szerint bárminemű módosításához a tervezési időszak megkezdése előtt három évvel lehet beadni javaslatot, tehát a 2007–2013 közötti tervezési időszakban nincs lehetőség érdemi változtatásra. E feltételeket ismerve a Balaton régió kialakításának gondolata nem más, mint átgondolatlan kampányfogás, hiszen a fentieken túl egy ilyen jellegű módosítás igényelné a közigazgatási rendszer változtatásait is, az önkormányzati területét, alkotmánymódosítást, amelyhez 2/3-os parlamenti többség kell.

Index: – Ha régióra nincs lehetőség, akkor régiókon átívelő szubrégiós együttműködés (közös programok, kulturális, gazdasági kapcsolatok) létrehozására van esély?

PB: – A régiókon átívelő, szubrégiós együttműködés nem csak a Balaton, hanem más régiók esetében is szükséges, sőt alapvető feltétel a különböző fejlesztések megvalósításához. Például a 8-as út fejlesztése, majd az M8-as autópálya megépítése, a Székesfehérvár-Veszprém-Boba-Celldömölk vasútvonal korszerűsítése, a Regionális Onkológiai Centrum kialakítása a veszprémi Csolnoky Ferenc kórházban, a Veszprémi Pannon Egyetemen kialakítandó Regionális Egyetemi Tudásközpont, és még hosszan lehetne sorolni a példákat más területen is.
A „Balaton régió” ügye ugyanakkor területfejlesztési szempontból nem számít elhanyagolt témának, hiszen a területfejlesztési törvény szabályozásának megfelelően megalakult Balaton Fejlesztési Tanács, amely kiemelt térségi tanácsnak minősül. A Balatoni Fejlesztési Tanács – mint kiemelt térségi tanács – keretében az érintett régiók, megyék együttműködése nyomán ma is megvalósul a szubrégiós együttműködés, amely a közösen működtetett pályázati lehetőségektől a fejlesztések, programok közös megvalósításáig széles körben nyomon követhető.

Index: – Ön szerint mit szól a Veszprém központú Bakony-Balaton régiós elképzeléshez Siófok, Balatonfüred, Keszthely?

PB: – Veszprémnek nem azért kellene csatároznia, hogy a Balaton fővárosa legyen, hiszen erre már van jelentkező az önök által felsorolt városok esetében is, hanem társfejlesztési pólusként kell betöltenie széles körű együttműködésre alapozva a környező településekkel közösen a térség kulturális, gazdasági, oktatási, turisztikai, területfejlesztési központjának szerepét.

Index: – Önök leültek már együtt (kormányzatnál tevékenykedő városi politikus, a helyi önkormányzat vezetője, helyi politikai ellenzék) egyeztetni a város hosszú távú fejlesztésének kérdéseiről, lehetőségeiről?

PB: – Veszprém város polgármesterével, Dióssy Lászlóval valamint az alpolgármesterekkel, Asztalos Istvánnal és Hartmann Ferenccel folyamatosan egyeztetünk, a város hosszú távú fejlesztésének kérdéseiről, lehetőségeiről s ennek alapján végeztem Veszprém egyik országgyűlési képviselőjeként a munkámat. Egyeztetéseinknek ebben a kormányzati ciklusban kézzelfogható eredményei láthatók, tapasztalhatók, iskolák, kulturális intézmények újultak meg, kulturális, turisztikai funkciókkal bővült a város, közlekedésünk biztonságosabbá vált, folytatódott a kórház rekonstrukció, közel 5000 panellakás energiatakarékos felújítása valósul meg. Közös együttműködésünk eredményeként Veszprém 2002–2006 közel 12 milliárd forint értékű visszanemtérítendő támogatásban részesült, állami költségvetési és Európai Uniós forrásból.
Jelenlegi egyeztetéseink pedig azokról a fejlesztési elképzelésekről szólnak, amelyek 2007 és 2013 között biztosíthatják a város fejlődését és társfejlesztési központ szerepének betöltését a környező településekkel közösen.

Index: – Ön szerint szakmai (uniós szabályrendszerek által behatárolt) vagy hazai pártpolitikai kérdés a Bakony-Balaton régió létrehozása?

PB: – Egy új régió létrehozása soha nem lehet pártpolitikai kérdés, éppen ezért nem szerencsés kampánytémává változtatni. Az Orbán-Torgyán kormány időszakában, 1999-ben a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény módosítása is megerősítette az ország – általam már korábban említett – regionális szintű területi felosztását, mely jelenleg is érvényben van. Mindezzel együtt érthetetlen ezt a fontos szakmapolitikai kérdést pártpolitikai ötleteléssé silányítani.