Több település önkormányzata fontolgatja, hogy - lemondva az állami támogatásról - a tervezett PPP-konstrukció helyett saját beruházásában építi meg sportcsarnokát.

- Túl drága, legalábbis a veszprémi multifunkciós sportcsarnok megépítésére kiírt első PPP-pályázatunkból ez derült ki - nyilatkozta kérdésünkre Hartmann Ferenc, Veszprém alpolgármestere. - Számításaink szerint a 747 millió forintos állami támogatás mellett a PPP-konstrukcióban 15 év alatt 9 milliárd forintba került volna a városnak a 4500 főt befogadó sportcsarnok megépítése és használata, ám a kiírt közbeszerzési pályázatra beadott szabályos pályamunkák ennél jóval magasabb árajánlatot tartalmaztak. A legolcsóbb ajánlat is 2,4 milliárd forinttal lett volna drágább a tervezettnél.

A PPP-konstrukció (Public Private Partnership) lényege, hogy a megépítendő létesítmény a kivitelező-beruházó cég tulajdonában és üzemeltetésében marad 15-20 évig, a majdani tulajdonos pedig bérleti-szolgáltatási díjat fizet a használatért, a futamidő végén pedig jelképes áron megvásárolhatja az ingatlant. A Nemzeti Sporthivatal (NSH) által meghirdetett Sport XXI létesítményfejlesztési programban állami támogatás mellett a települési önkormányzatok bevonásával három területen indultak PPP-projektek: a következő években megyei sportlétesítmények (sportcsarnokok, fedett uszodák, jégcsarnokok), kistérségi tanuszodák, valamint tornatermek épülnek szerte az országban. Eddig 9 megyei sportcsarnok, 22 tanuszoda és 33 tornaterem projekttervét fogadták el, ezek a beruházások különböző szinten állnak, jó részük túl van a közbeszerzési eljáráson.

Földi Tibor, az NSH PPP-projektirodájának munkatársa kérdésünkre azt mondta, még korai lenne általános következtetéseket levonni a közbeszerzési eljárások eddigi tapasztalataiból, az azonban már most látszik, hogy a tanuszodák és a tornatermek esetében a befektető-kivitelező-üzemeltető cégek általában kedvező - sokszor az előre tervezettnél olcsóbb - ajánlatokat tettek az érintett önkormányzatoknak. Ezzel szemben a nagyobb volumenű megyei sportlétesítményeknél a jelentkezők a tervezetthez képest drágább ajánlatokat tettek, igaz, jó néhány helyen még jelenleg is folynak a közbeszerzési eljárások.

Veszprémben ugyan még nem döntöttek arról, megpróbálják-e másodszor is a PPP-t, de az önkormányzat gőzerővel dolgozik egy alternatív megoldáson is. Hartmann Ferenc alpolgármester elmondta, a szlovéniai celjei sportcsarnok tervei alapján készülő létesítményt a veszprémi önkormányzat egyik vállalkozásának, valamint egy pénzintézetnek a közös projektcége építené meg. Ebben az esetben nincs szükség közbeszerzési eljárásra, igaz, elveszne a PPP-konstrukcióhoz járó állami támogatás is, viszont 15 éves hiteltörlesztéssel számolva még így sem lépnék túl a 9 milliárd forintos tervezett beruházási összeget. (népszabadság nyomán)