Önügykontroll

- avagy mások hogyan látnak minket? – utolsó, elmaradt rész -

Most, hogy befejeztük önügykontrollunkat – avagy nyilvános önimádatunkat –, újabb vélemény érkezett virtuális szerkesztőségünkbe az újság tevékenységéről. Az írás igazán tanulságos, ezért még így késve is leközöljük Jokesz Antal gondolatait.

Jokesz Antal, fotóművész

- olvassa?

– Is-is... Nevezzük inkább átfutásnak.

- függetlennek tartja?

– A „függetlenség” nagyon relatív dolog. Talán úgy lehetne független egy újság, ha földönkívüliek írnák és szerkesztenék, akkor viszont valószínűleg a kutyát sem érdekelné. Sokkal fontosabbnak tartanám azt az egységes és kitapintható narratívát, ami határozott karakterűvé és egyúttal személyessé is tudja tenni a médiát vagy a kommunikációt – még akkor is, ha az esetleg valamilyen irányba elkötelezett.

- mit hiányol belőle?

- Éppen ezt az egyenletes színvonalú és következetes narratívát. Amit még hiányolok belőle, annak éppen rajta kívül álló okai vannak: nincs egészséges verseny a helyi internetes hírforrások között, mert a reklámpénzek még mindig a papíralapú sajtóba folynak. Így nem érdeke senkinek, hogy az internetre felrakott hírekkel csökkentse a papírfelhasználást. Mivel gyakorlatilag a Veszprém Index az egyetlen, stábbal is rendelkező és működő helyi netes újság, egyszerre akar – vagy kénytelen – megfelelni homlokegyenest ellenkező elvárásoknak is. Ez hosszú távon nem kedvez annak, hogy önálló, mással össze nem keverhető karaktere alakuljon ki a portálnak.

- mi az újság pozitívuma, negatívuma?

– Pozitívuma, hogy van, ez már önmagában úttörő szerep. Én nem törekednék mindenáron az elérhető kattintásszám növelésére, az utca emberéért harcoljanak a bulvárlapok vagy a politikusok. Sokkal fontosabb lenne a mértékadó személyiségek vagy vélemények koncentrált megjelenítése.
Negatívumként a rendkívül változó színvonalú írásokat említeném. Még egy-egy újságíró munkásságán belül is hatalmas ingadozások vannak. Tudom, senki sem tud örökké topon lenni, és roppant nehéz a saját zsenialitásunktól szabadulni, de a főszerkesztő radikálisan belehúzhatna időnként a szövegekbe, vagy kivághatna néhány ömlenyt rendesen az ablakon. Ugyanezért fáraszt néha az erőltetettnek tűnő, „fiatalos” retorika, mert erről meg többnyire a néhai KISZ jut eszembe – már bocsánat!:)

- szereti-e? mi véleménye a témákról, az újság tevékenységéről?

– Ez az új forma összehasonlíthatatlanul áttekinthetőbb, mint a régi volt. Időnként nagyon korrekt anyagokat találok a honlapon, amik nem csak az újság saját szövegkörnyezetéből emelkednek ki, de a helyi médiából is. Ilyenek voltak például a képviselőjelöltekkel készült választási interjúk, vagy most a katonasírok körbejárása. További hasonlókat kívánok!

Rovat: