Balatoni veszedelmek

Nyugtalanok a balatoni üdülőkörzet vállalkozói. Aggodalmuk érthető, mert a hosszú távú időjárási előrejelzés szerint a június és a július még az elmúlt két évhez viszonyítva is hűvösebb, csapadékosabb lesz. Ráadásul nyakukon a németországi futball-világbajnokság.

A rossz idő különösen a strandokon, a parti sétányokon működő vendéglátókat és kereskedőket érintené katasztrofálisan: esős napokon többségük most ki sem nyit. A frekventált részeken a legtöbb vállalkozó bérli a helyiségeket, márpedig a néhány százezer forinttól másfél-kétmillió forintig terjedő bérleti díjakat alacsony forgalom mellett képtelenség kigazdálkodni.

- A Balatonnál minden az időjáráson múlik - állítja Encz István, az Almádiban lévő Balaton Glashotel vezetője. A háromcsillagos szállodában, amely május elejétől október közepéig tart nyitva, egyelőre elégedettek az idei foglalásokkal: a főszezonban a tavalyihoz hasonló nyolcvanszázalékos kihasználtsággal számolhatnak. Encz István azonban még jól emlékszik az elmúlt esztendőre, amikor a foglalások közül rengeteget töröltek: az augusztusi esős időben nemcsak a bejelentkezett turisták maradtak el, de még a szállóvendégek többsége is hazautazott.

Valamit tenni kell, hogy eladhatóbb legyen a magyar tenger. Ezért csütörtökön, a Balaton közepén, a Szent Miklós konferenciahajón szándéknyilatkozatot írnak alá a balatoni vállalkozókat tömörítő egyesület, valamint a Magyar Turizmus Zrt. (MT), a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) és a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság (BRIB) vezetői. A szignálandó dokumentum szerint az együttműködés fő célja, hogy a különböző szervezetek, valamint a tó környéki vállalkozások adják össze a marketingre felhasználható anyagi forrásaikat.

Antal Bernadett, a tavaly létrejött Mi Balatonunk Egyesület alelnöke elmondta: az új civil szervezetet a tó környéki vállalkozók, cégvezetők alakították meg azzal a céllal, hogy önkéntes anyagi hozzájárulásukkal létrehozzanak egy olyan pénzügyi alapot, amelyből az egész Balaton-régió átütő erejű belföldi és külföldi népszerűsítését finanszíroznák.

Az erők összefogásának gondolata már eddig is sokszor fölmerült, ám a végén maradt minden a régiben - mindenki úgy költötte el az erre szánt pénzét, ahogy gondolta. Az egyes cégek, önkormányzatok, civil szervezetek kizárólag egy-egy település, vállalkozás, rendezvény reklámozását tartották szem előtt, az egész marketingjére eddig csak az állam költött.

Kisebb léptékben ugyan, de van már kedvező jel: Balatonfüreden a közelmúltban alakult meg a Balatonfüredi Turisztikai Egyesület, amelyet az önkormányzat és a helyi vállalkozók a település népszerűsítésének hatékonyabbá tételére hoztak létre. Bóka István füredi polgármestertől megtudtuk: ők az idén nyolcmillió forintot utaltak át az egyesületnek, amely a vállalkozók tagdíjával kiegészített összeget a város propagálására fordítja.

A vendéglátók és a kereskedők attól félnek, hogy a tavalyinál is rosszabb lesz az idei szezon. Nem elég, hogy a horvát tengerpart mint a mágnes vonzza az eddig a Balatont kultiválókat, az sem, hogy az időjárás szeszélyes - most még itt a labdarúgó-vébé is, amely szinte kiikszeli a júniust. Az általunk megkérdezett fizetővendég-szolgálatoknál elmondták: az idei előszezonban még a vízparti, úszómedencés nyaralókra sem volt komoly kereslet, de a panziókban és a szállodákban is kevés német vendég foglalt szobát.

Igaz, és ez lehet a turisztikai kiút, hogy a négycsillagos, a vendégnek az év minden szakában minden teljes kényelmet biztosító, többnyire az elmúlt években épült wellness- és gyógyszállóknak nincs komolyabb gondjuk. Pártényiné G. Tünde, a siófoki Hotel Magistern igazgatója elmondta: a foglalások alapján 70 százalékosnál nagyobb kihasználtságra számíthatnak, júniustól augusztusig pedig gyakorlatilag telt házzal üzemelnek.

Állítólag hamarosan a húsz legnagyobb kempinget működtető SCD Balaton Holding Zrt. is megkezdi a 15 évre tervezett százmilliárd forintos fejlesztéseit, ám azt is hallani, hogy a rengeteg apartmanház lakásai egyre nehezebben kelnek el, nem egy építkezés lassított ütemben folyik, mert a 300 ezer forint körüli vagy ennél is nagyobb négyzetméterárakon kínált üdülők üresen állnak. Az építkezések forgalomnövelő hatásait egyes számítások szerint leghamarabb négy-öt év múlva lehet majd érezni. De a vendéglősök tapasztalatai szerint az apartmantulajdonosok közül sokan befektetési céllal vásárolják a lakást, nem adják ki, de nem is járnak oda - azaz egyelőre nem használják sem a boltokat, sem az éttermeket. Persze, a vállalkozók panaszáradata ismert, minden szezonban visszhangzik tőlük a sajtó - most azonban biztosak abban, hogy közülük sokan lehúzzák a rolót, nincs tovább túlélés.

Egyetlen vigasz, igaz, nem nekik, hanem nekünk, vendégeknek - a balatoni árak az idén aligha emelkednek. (népszabadság)

Rovat: