Az Erzsébet sétány városunk egyik büszkesége lehetne árnyas fáival, sétányaival, játszóterével. Jelenlegi állapota viszont elszomorító. Erről beszélgettünk Gopcsa Katalin művészettörténésszel, televíziós szerkesztővel, a Művészek kertjei, kertek művészei című sorozat készítőjével, aki már többször felhívta az illetékesek figyelmét a park elhanyagolt állapotára.

Index: – Mikor alakult ki Veszprém „belvárosi ligete”?

Gopcsa Katalin: – Már a 18. század végéről származó veszprémi térképen látszik, hogy Veszprémben a város közepén volt árnyat adó hely, szemet gyönyörködtető virágoskert. A városépítő Bíró Márton püspök nem csak építtetett, de a nevéhez fűződik a belső püspökkert kialakítása is. A jelenlegi Erzsébet sétány és Erzsébet liget a külső Püspökkert területén található. E kerttel mindig törődtek – itt korzóztak délutánonként a városi polgárok, olyan hely volt, ahol szabad idejüket eltölthették. A ligetet zsindelyfedésű sarokpavilonokkal keretezték, tervszerűen alakították ki a város ezen részét – a tér, a kert, a fasorok, a pavilonok valódi egységet alkottak.

Index: – Ehhez képest most mit tapasztal?

GK: – Naponta többször végigmegyek a munkám miatt a ligeten, a sétányon, és elég szomorúnak, gazdátlannak érzem. A liget sétaútjai – sétány, középső és felső út – együttesen meghaladják a két kilométert. Az alsó szinten nyolc szemetes van – kettő olyan, amit a kutyák állandóan fölborogatnak –, a középsőn három, a felsőn egy sem. A patkó alakú Erzsébet ligetben – amely a sétány folytatása – egyetlen szemetes sincs. A veszélyes és elhanyagolt gyerekjátszóterek mellett lévő padok körül üvegcserép- és csikkhalmok éktelenkednek, mert azokat nem szedik össze a közterületi szemétgyűjtők. Vandálok összetörik az üvegeket, és a cserepek ott maradnak a játszótéren. Sokan – nem tudom, veszprémiek-e vagy sem, van-e otthonuk, lakásuk vagy sem – ide járnak egyszerűen vécézni, és egyéb ügyeiket intézni, és adott esetben részegen randalírozni. Az nem clochard-romantika, amikor részeg csavargó naphosszat bódultan alszik a padon – kisgyerekes anyuka elkerüli a környékét is.

Index: – Nem tudatta mindezt az illetékesekkel?

GK: – Többször is. Először bejelentést tettem a telefonos zöld számon az önkormányzatnál. Erre azt ígérték, hogy pótolni fogják a szemétgyűjtőket. Elgondolkodtató, mit írtak még: „A játszótér felújítását ebben az évben szeretnénk elvégeztetni” – írta Dr. Büki Szilvia 2002 májusában.

Index: – Ezek után változott a helyzet?

GK: – Néhány kukát kihelyeztek, de a probléma nem oldódott meg. Épp ezért 2003-ban néhány ismerősömmel készítettünk egy beadványt a városnak, amelyet több mint 300 veszprémi polgár írt alá. A levelet végül csak 2004-ben küldtük el, mert akkor pont úgy nézett ki, hogy valami történni fog, mintha törődni kezdenének a ligettel. Vártunk, de aztán semmi komoly változás nem következett be. A beadványban kihangsúlyoztuk, hogy a város központjában egy kisvárosi, párját ritkító, felüdülést nyújtó parkot szeretnénk, amely a gyerekek kedvenc kirándulóhelye, játszóhelye lehetne, és leírtuk a legfontosabb problémákat. Kértük az önkormányzatot, az általunk befizetett adóból oldják meg, hogy a sétány ne egy szeméttelephez hasonlítson. Minderre azt a választ kaptam, hogy az önkormányzat törődik a területtel – és leraktak három vagy négy szemétgyűjtőt, így az alsó soron már nyolc található.

Index: – Ön szerint mit kellene tenni, hogy ne így nézzen ki az Erzsébet sétány?

GK: – Gondoskodással és törődéssel kellene megoldani ezt a kérdést. A kukákat gyakrabban kellene üríteni, a borítható szemeteseket meg kellene szüntetni. A legfontosabb, hogy a szemetet tényleg el kellene távolítani. A saját fülemmel hallottam, amikor a köztisztasági munkások arról beszélgettek, hogy ami elöl van, azt összeszedik, de ami kevésbé látszik, az maradhat. Ennek is köszönhető, hogy a múlt héten egy másfélkilós romlott húsdarab kandikált ki az egyik bokor alól. Véleményem szerint a nappali és éjszakai felügyeletre is szükség lenne – nappal vigyázhatna a liget tisztaságára egy parkőr, éjjel pedig járőrözni kellene a területen. Meglátásom szerint egy WC a ligetben kevés, ráadásul télen bezár. Az egész területen nincs ivóvíz – ha valaki kisgyerekkel érkezik, akkor nem ártana, ha tudna kezet mosni, inni egy kortyot. Bár a helyzet már megváltozott – a ligetet kezdik elkerülni a kisgyermekes anyukák, mert olyan gusztustalan állapotba került a terület. A bokrok alján virít a szemét, és a padok borzasztó ramaty állapotban vannak. A kutyák is összepiszkítják a parkot – nem tudom, gondolkodott-e már valaki azon, hogy érdemes lenne bekeríteni a játszóteret, mert oda nem viszik a gyereket játszani a szülők, ahol kutyakakival van tele a fű.

Index: – A növényzet gondozása megfelelő?

GK: – Fákat időnként kivágnak, de nem pótolják őket, a fű pedig fokozatosan kikopik – már ott, ahol épp nem burjánzik a ritka nyírás miatt. Ráadásul erre a területre válogatottabb növényeket is lehetne telepíteni.

Index: – Véleménye szerint mi lenne a módja, hogy a liget közösségi hellyé váljon?

GK: – Az Erzsébet sétány a város közepének a kincse lehetne. Ki kellene használni, hogy létezik egy ilyen területünk, díszíthetnénk például szép szobrokkal – mint más városokban a közparkokat –, kis pavilonokat lehetne nyitni, fagyizót… De mindehhez tisztaság, rengeteg odafigyelés szükséges. Nem értem, miért nem lehet a város közepén egy kellemes ligetet kialakítani, és azt sem, hogy miért akar az önkormányzat új közösségi pihenőt, csobogó kutat létesíteni, amikor a meglévő területeit sem tudja rendben tartani.
A belvárosi szemét-zóna a Mc’Donalds után kezdődik: a Károly templom és kórház melletti Mártírok útja Mc’donalds-os zacskókkal, poharakkal van szegélyezve, végig az alsóvárosi temető mentén. Na és az alsóvárosi temető! Ez a szép helyen fekvő műemlék-jellegű terület valódi gondozott, ápolt, ligetes temetőkert lehetne. De most? Múlt évből származó, szeméttel „dúsított” avarkupacok vannak benne, rendetlenül.
Nincs gazdája a parkban a gépház-féle elhanyagolt épületnek sem, a csúszdához közel, és a szép Bakonyi házunk tornácának takarítása is a múzeumi dolgozóknak jelent sok-sok többletmunkát az odapiszkító csavargók miatt…
Képzeljük el ugyanezt, gondozottan: ideális séta- és játszóhely lehetne, mert nincs autó- és buszforgalom – békés zöld szigete, meditációs helye lehetne a veszprémieknek.

Kapcsolódó cikk: Ujjé, a ligetben nagyszerű!