Ha nő az üzemanyagok ára, többet veszünk, ha csökken, kevesebbet - ez az első látásra furcsa következtetés vonható le az ár- és fogyasztási adatok összehasonlításából.

Az év első öt hónapjában 16 százalékkal több gázolaj fogyott Magyarországon, mint tavaly ugyanekkor - derül ki a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) által közzétett májusi adatokból. Ez alatt gépkocsijaink több mint egymilliárd liter gázolajat pöfögtek el. A benzin forgalma a gázolajnál évről évre jóval alacsonyabb növekedést mutat, igaz, májusig azért egy hatszázalékos emelkedés itt is kimutatható volt. A döntően üzleti-szállítmányozási célra szolgáló gázolajból egyébként immáron másfélszer annyi fogy, mint a főképp magáncélra használt benzinből. Tavaly a hazai gépjárművek hárommilliárd liter gázolajat és kétmilliárd liter benzint nyeltek el.

A fogyasztás és az ár kapcsolata első látásra meglehetősen ellentmond az alapvető közgazdasági elveknek, miszerint alacsonyabb ár növeli a keresletet, a magasabb pedig csökkenti. Kimutatásaink szerint a fogyasztók akkor vesznek több üzemanyagot, amikor az drágább, és akkor lanyhul az érdeklődésük, amikor az árak lefelé mennek. Szakértők ugyanakkor megerősítik, hogy ez nem magyar sajátosság. Az üzemanyag ára ugyanis úgymond rugalmatlan: amilyen szint a világpiacon kialakul, annyit hajlandók is megadni érte; a többletköltségeket vagy lenyelik, vagy érvényesítik felhasználóik felé.

Ez a "furcsaság" leginkább a gázolajat fogyasztó üzleti szférára mondható el. Pedig ők aztán bizonyára fogukhoz verik a garast. Tavaly, a Katrina hurrikán idején, amikor a nemzetközi gázolajárak az egekbe szöktek, példátlan keresleti roham indult meg a termékért. A hazai magánautósokra alapvetően ugyanez a szokás mondható el, bár egy-egy nagyobb árnövekedés esetén ők azért láthatólag könnyebben mondanak le a volánról. Tavaly a benzinfogyasztók a nyári hónapokban, illetve idén az első negyedévben is úgy reagáltak az árak emelkedésére, ahogy azt kell: kevesebbet vásároltak. (népszabadság)