A júniusi önkormányzati közgyűlés fogadta el a városi ifjúsági cselekvési tervet. Erről és az abban foglalt ifjúsági multicenterről, ifjúsági közösségi helyről kérdezte a Veszprém Index Kőműves Juditot, a Polgármesteri Hivatal ifjúsági és civil ügyekért felelős munkatársát.

Index: – Elkészült a városi ifjúsági koncepció cselekvési programja. Ez mit jelent?

Kőműves Judit: – Veszprém város ifjúságpolitikai koncepcióját 2004-ben fogadta el a közgyűlés. A koncepció rövid (2004–2005), illetve hosszútávon (2007-ig) fogalmazta meg az elvégzendő feladatokat. Azonban ezek végrehajtását csak 2005-ig részletezte – ez a dolog egyik gyökere. A másik: az önkormányzat 2005-ben pályázatot nyújtott be az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz. A pályázati támogatás egyik feltétele a helyi ifjúsági cselekvési terv megalkotása, a feladatok, határidők, felelősök és pénzügyi források megjelölése.

Index: – Kik készítették el? Kikérték a diákok véleményét?

KJ: – A helyi ifjúsági cselekvési terv elkészítése során a Városi Diák- és Ifjúsági Önkormányzat minden tagszervezete kapott egy kérdőívet, amely az ifjúsági koncepció értékelésével, a cselekvési terv elkészítésével foglalkozott, ezenkívül pedig egy meghívót a Városi Diákparlament ülésére. A május 19-i rendezvényen számos nagyszerű javaslat született, különösen az ifjúsági közösségi térrel, szabadidős sportolási lehetőségekkel kapcsolatban. Az önkormányzati közgyűlést megelőzően felkerült a városi honlapra a cselekvési terv teljes terjedelemben, és bárki elmondhatta az azzal kapcsolatos véleményét, javaslatait. A VEDIÖK képviselői minden bizottsági ülésen részt vettek és a június 22-i közgyűlésen is, ahol megválaszolták a képviselők által hozzájuk intézett kérdéseket.
A dokumentum kidolgozásában közreműködött a Polgármesteri Hivatal ifjúsági és civil referense, a városi ifjúságsegítő munkatárs, a Veszprém Megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda vezetője és munkatársai, valamint kikértük más városok ifjúságsegítő szakembereinek véleményét is.

Index: – Ifjúsági ház gondolata nem új, többször megfogalmazták. Azonban a pénzhiány miatt meghiúsult.

KJ: – Igen, sajnos ez így történt. Az önkormányzat jelenleg nincs abban az anyagi helyzetben, hogy önmaga finanszírozza a teljes beruházást, működtetést. Ezenkívül azok az országos és uniós pályázatok sem jelentek meg, amelyek tematikája és/vagy nagyságrendje lehetővé tette volna a tervek megvalósítását.

Index: – Ha lesz rá pénz, akkor hol lehetne kialakítani? A régi Fintor helyén, a Gyermekek Házában vagy egy teljesen új helyen?

KJ: – Eredetileg a Budapest u. 17. sz. alatti volt autószalon (még korábban dohányelosztó) ragadta meg Wéber László – a Megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda vezetője – fantáziáját, és ennek nyomán született az ifjúsági multicenter (ifjúságsegítő központ) terve. Aztán a pláza megnyitása előtt lerombolták az épületet. Ezt követően a megyei önkormányzattal, és annak közalapítványával kötöttünk megállapodást a Diófa u. 2. sz. épület átalakítására szóló közös pályázatra. Mivel az épület jelentősen nem bővíthető tovább, ezt a helyszínt is el kellett vetnünk. A Gyermekek Házáról most dönt a közgyűlés, egyelőre a régi Fintor hasznosításáról nincsenek tervek, de azt az épületet is teljesen át kellene alakítani, mert emberi tartózkodásra alkalmatlannak ítélte az ÁNTSZ.

Index: – Miből és kik működtetnék? A fenntartás kapcsán több lehetséges probléma is felmerül pl.: alkoholfogyasztás, rendbontás, hangoskodás...

KJ: – Erre nézve is többféle elképzelés létezik. Egyrészt szintén pályázati pénzekre számítunk, másrészt az önkormányzat hozzájárulására, és ezenkívül olyan szolgáltatásokat is terveznünk kell, amelyek bevételt jelentenek, de olyan módon, hogy ez ne zavarja az ifjúságsegítő központ – közösségi hely működését.
A felmerülő problémákra számítunk, de hiszem, hogy megfelelő előkészítéssel egy részük elkerülhető. Egyébként a javaslatokat megfogalmazó fiatalok egyértelműen kijelentették, hogy az épületen belül nem engednék a dohányzást, és nem szeretnék, ha alkoholt árusítana a büfé, sokkal inkább „teázós-beszélgetős-játszós” laza, kötetlen hangulata lenne a helynek.

Index: – Kiket, milyen szervezeteket lehetne bevonni a munkába. Nem gondoltak arra, hogy több ifjúsági kultúrával foglalkozó szervezet alkotna egy testületet, ami közösen gondolkodhat, közösen pályázhatna, közösen dolgozhatna?

KJ: – Ilyen szervezet már létezik: a Városi Diák- és Ifjúsági Önkormányzat. A VEDIÖK-nek tagja, illetve tagja lehet minden veszprémi székhelyű ifjúsági szervezet és közösség, minden általános és középiskola diákönkormányzata és a veszprémi hallgatói önkormányzatok. A pályázat elkészítése jelentős feladat, és nagy forrásigénye van – számításaink szerint kb. 60 millió forint. Ez egy olyan nagyságrend, amelyet egy önkormányzat vagy egy intézmény tud kezelni, vagy egy jelentős tapasztalatokkal és erőforrásokkal bíró civil szervezet. Az együttműködő partnerekre azonban mindenképpen szükség van, hiszen annál sokszínűbb, az igényeknek megfelelő szolgáltatást tud majd nyújtani a leendő ifjúságsegítő központ és közösségi tér.