Heti Ügykontrollunk harmadik részében kimondottan szakmai-tudományos véleményre, tényekre voltunk kíváncsiak. Épp ezért megkértük Mayer Pétert, a veszprémi Pannon Egyetem turizmus tanszékének adjunktusát, vázolja a turizmus-ágazat működésében megfigyelhető változásokat, új tendenciákat.

Index: – Miért vált ekkora üzletté a turizmus világszerte?

Mayer Péter: – Egyrészt a turizmus a mai fogyasztói társadalomban az emberek egyik fontos önkifejezési módja. Ma általános társadalmi-kulturális elvárás a változatosság, a megújulás. Nem a kitartás és a ragaszkodás (bevett szokásainkhoz), hanem a folyamatos megújulás, az egyéniség fejlesztése vezet a sikerhez. Vannak, akik ezt úgy fogalmazzák meg, hogy az élet egy projekt, vagyis mindannyian személyesen felelősek vagyunk önmagunk érdekessé alakításáért. Ennek megfelelően a turizmus is egyre inkább több mint „nyaralás”, vagyis az emberek nem csak, sőt főleg nem pihenni utaznak el valahová. A cél egyre inkább az érdekessé válás – presztízst jelent valami különlegeset csinálni, átélni. Éppen ezért egyre többen döntenek úgy, hogy utazásra (is) költenek.
Persze ez csak akkor ér valamit, ha az ember ezt a környezetének be is tudja mutatni – és itt kezdődik az üzlet. A turizmus szorosan összefonódott az életmód-ipar más ágaival – a sporttal, a divattal, a kultúrával. A nyaraláshoz nem csak közlekedésre, szállásra, étkezésre van szükség, hanem a legújabb divat szerinti ruhára, útikönyvre, napszemüvegre, babakocsira, naptejre, kerékpárra.
Másrészt az igények növekedésével párhuzamosan a turizmus feltételrendszere is rengeteget fejlődött az utóbbi 10-15 évben. Egyszerűen megfogalmazva: a világ nyitottabb és átláthatóbb lett – az internet, a globális műholdas televíziózás és a mobiltelefonok révén az ember „kevésbé idegen” ott, ahová elutazott. Sokak félelmével ellentétben úgy tűnik, hogy a virtuális turizmus, a telekommunikáció nem visszaveti a valódi utazásokat, hanem inkább lökést ad azoknak.
A turizmus jelentőségének növekedéséhez az is hozzájárult, hogy ez egy olyan ágazat, ahol az élőmunkára továbbra is szükség van – így a foglalkoztatottság fenntartásához egy igen jó eszközt nyújt.

Index: – Milyen tendenciák figyelhetők meg turizmus jellegének alakulásában?

MP: – 1. Nő a rövidebb utak aránya – az emberek többször utaznak
2. Ezzel összefüggésben a turizmus már nem „önmagáért” számít különlegesnek – az a lényeg, hogy amit csinálok, az érdekes legyen (pl. Horvátországba százezrek utaznak minden nyáron, ez szép, de nem különleges. Vitorlázni, a szigeteken tavasszal hegyikerékpározni, búvárkodni, gyógynövényeket gyűjteni – ez érdekes, különleges). A döntésben nem a hely, hanem az élménykínálat a meghatározó.
3. Szintén a gyakoribb utazásokkal függ össze, hogy az emberek megtanulnak utazni – egyre kevésbé szorulnak rá technikai közvetítőkre –, vagyis nem kell segítség a kereséséhez, a foglaláshoz (csökken az közvetítőirodák jelentősége) .
4. Nő viszont a média szerepe, hiszen az óriási kínálatot le kell egyszerűsíteni, csoportosítani kell – divatokra van szükség. Ezeket a média – utazási és életmódmagazinok, site-ok, TV műsorok – kínálja.

Index: – Mekkora szerepe van a magyar nemzetgazdaságban a turizmusnak?

MP: – Nagyon jelentős szerepe – a turisták költésének köszönhető a GDP 7,8 %-ának megfelelő üzleti forgalom. Ennél is jelentősebb azonban, hogy a turizmusnak köszönheti a foglalkoztatottak több mint 12 %-a az állását.

Index: – Mennyi külföldi érkezik hozzánk?

MP: – 36,6 millió külföldi érkezik, ez csekély növekedést mutat az elmúlt 5–6 év során. Ebből azonban csak 12 millió fő marad nálunk 24 óránál tovább, a többiek, azaz a látogatók kétharmada csak néhány órát tölt el nálunk. Vagyis a kirándulók és az átutazók aránya óriási. Utóbbiak (pl. a hazautazó vendégmunkások tömegei) pedig nem feltétlenül költenek nálunk, vagyis nem ők a „nagy üzlet” az ország számára.

Index: – Milyen a hazai turisztikai kínálat? Mennyire polarizálódik turisztikai szempontból az ország?

MP: – Az utóbbi években egyértelműen különvált Budapest és az ország többi részének fejlődése. 2004-től, miután a diszkont légitársaságok már Magyarországra is repülhettek, ugrásszerűen nőtt Ferihegy forgalma – ami mind a beutazásban, mind a kiutazásban jelentős változást hozott. A beutazásból elsősorban Budapest profitált, ezek a vendégek ugyanis olyan rövid időre érkeznek, hogy abba vidéki kirándulások nehezen férnek bele. Másrészt a vidék – talán néhány gyógyfürdő kivételével – nincs még felkészülve a turizmusban (is) végbement kulturális váltásra, a turizmus „divatcikké” válására. A hazai kínálat – összességében – inkább konzervatívnak mondható.

Index: – Mi a helyzet a Balatonnál?

MP: – A Balatonon az utóbbi években rengeteg fejlesztés valósult meg, vagy zajlik jelenleg, amelyek mind nagyon jó irányba mutatnak. Az infrastruktúra terén az M7 és a kelet-balatoni elkerülő kiemelendő.
Jelentős probléma a Balaton megközelíthetősége – más európai nyaralóhelyekhez képest ide nehéz eljutni, Nyugat-Európa felől nincs autópálya-kapcsolat.
A Balaton egésze szempontjából nagyon lényeges, hogy a sármellékei reptér fejlesztésével sikerült hazánkban elsőként itt leszállítani Európa legnagyobb diszkont légitársaságát. Ezzel – legalábbis a Nyugat-Balaton – felkerült a brit utazók térképére is. Hasonló hatást érhet el veszprémi reptér fejlesztése is.
Probléma, hogy a turisztikai termékfejlesztés és marketing terén a legtöbben az államra számítanak – a vállalkozók az önkormányzatokra, az önkormányzatok a régiókra és a kormányzatra.
Pozitívum azért, hogy a turisztikai marketingben is látszanak az előremozdulás jelei – kezdenek megjelenni az állami részvétel nélküli, vállalkozói érdekből és összefogással működő marketingakciók (pl. óriásplakát-kampány).

Index: – Ön szerint Veszprémnek milyen kitörési lehetőségei vannak a turisztika területén?

MP: – Veszprém egy nagyon érdekes fejlesztési irányban indult el a kortárs művészetek kínálatának bővítésével – gondoljunk csak a modern művészeti gyűjteményekre vagy az Ünnepi Játékokra. Ezen az úton tovább haladva, a hagyományok és a kortárs kultúra bemutatásával olyan turisztikai kínálat alakul ki, amely versenyképes a városi turizmus piacán. Ehhez azonban jelentősen fejleszteni kell ennek a kultúrának és a város egészének a bemutatását – nem csak további helyszínek megnyitásával, hanem a vállalkozókkal – vendéglátás, szállodák – közös marketingakciókkal is.
Nyilvánvaló emellett, hogy a turisztikai infrastruktúra fejlesztése is szükséges – a magasabb kategóriájú szálláshelyeket és a megközelíthetőséget említeném itt (lásd reptér, M8).