Közelegnek az önkormányzati választások. Következzenek kedvcsináló és visszatekintő gyanánt az 1998-as és a 2002-es választások adatsorai. Az elemzés nem az abszolút igazságot mutatja, ahogy statisztikák esetében ilyen talán nincs is. Az adatokat mindenki kedvére magyarázhatja. Íme, egy lehetséges értelmezés.

Először is a módszerről. Nem vettem figyelembe az 1990-es és 1994-es önkormányzati választások eredményeit, melynek elsősorban az volt az oka, hogy ekkor még olyan szövetségek léteztek, amelyek a mai politikai viszonyok között értelmezhetetlenek (pl. Fidesz-SZDSZ közös jelölt). Másrészt ezek a szövetségek oly mértékben megnövelték volna az egyes táblázatok adatsorait, hogy az a diagramok áttekinthetetlenségét okozta volna. Kihagytam továbbá a vizsgálatból az első diagramnál a független, és mára már kevésbé jelentős pártok jelöltjeinek eredményeit. Az adatsorokat a www.valasztas.hu weboldalról szedtem össze.

Mint az első diagramból kiderül, 1998-hoz hasonlóan 2002-ben is az akkori kormánypártok szereztek többséget a városi közgyűlésben, még az arányok is hasonlóak, 15:9 illetve 14:9. Az egyszerűség kedvéért nem tettem különbséget a közös jelöltek között abban, hogy az egyes képviselőket melyik párt jelölte illetve melyik támogatta, vagyis például az MSZP-SZDSZ jelölt azonos itt az SZDSZ-MSZP-s jelölttel.

Érdekesek lehetnek továbbá a 2. ábra adatsorai. Míg 1998-ban jobboldali-konzervatív többségű kormány alakult, Veszprémben, mint láthattuk, a bal-liberális városvezetés folytathatta korábbi munkáját. A 2002-es országgyűlési választásokkor azonban már a veszprémi helyi viszonyok nagyjából megfeleltek az országos pártpreferencia megoszlásnak.

Valamivel többet elárul a városi lakosság pártszimpátiájáról az országgyűlési választásokon az egyéni jelöltekre leadott szavazatok száma. Mindkét vizsgált választáson (1998, 2002) egy-egy „balos” és „jobbos” jelölt jutott be az országgyűlésbe a városból. Ennél valamivel árulkodóbb a két veszprémi választókörzetben leadott szavazatok száma, amely a 3. ábrán látható. (Az ábra kissé csalóka lehet, az y tengely nem a „0” szavazattal kezdődik!) Ebből kiderül, hogy csak 2002-ben kaptak a bal-liberális koalíció jelöltjei összességében több szavazatot a másik oldalénál. Figyelemre méltó és sokféle következtetést megengedhet, hogy 2006-ban az országgyűlési választásokon, amikor a Gyurcsány-kormány majdnem megduplázta parlamenti többségét, a városban leadott összes szavazat ellenzéki fölényt mutat, bár korántsem akkorát, mint 1998-ban.

Ami a polgármesteri széket illeti: Dióssy László 1998-ról 2002-re közel 10 százalékponttal növelte támogatottságát. Pozíciója, úgy tűnik, egyik alkalommal sem forgott igazán veszélyben. Figyelemre méltó javulást ért el a jobboldali jelölt is, igaz, ehhez a független jelöltek visszalépése is kellett. Természetesen Dióssy László is szerzett szavazatokat a függetlenektől, de összességében ellenfeleinek jelentett nagyobb támogatottságot a civilek távol maradása. Meg kell még említeni a leadott összes szavazatok számának közel 5000-es növekedését is. Kérdés, hogy a nagyobb választói kedv melyik oldalnak kedvez.

Figyelemre méltó, hogy a független jelöltek illetve a kisebb pártok képviselőinek száma folyamatosan csökken, összhangban az országos politikával. Ugyanakkor az is tény, hogy „civil” jelöltek inkább a helyi politikában juthatnak, jutottak szerephez, mintsem az országosban. Veszprém közepes nagyságával lehetne e két trend ötvözete is – kérdés, hogyan alakul ez idén ősszel.