A Veszprém Index szerkesztősége a helyhatósági választások közeledtével új sorozatot indít. A téma a polgármesterjelöltek bemutatkozása. Hogy a Veszprém Index olvasói minél tájékozottabban járulhassanak majd a szavazóurnákhoz, felkértük a város négy polgármester-jelöltjét, válaszoljanak e-mail-ben a Veszprém Index által feltett kérdésekre. Első körben az oktatásról és a helyi kultúráról kérdeztük a jelölteket. Amíg beérkeznek a válaszok, elsőként Veszprémi Vilmos gondolatait olvashatják kedves Olvasóink.

Veszprémi Vilmos vagyok, harmincas éveimben járó, nős, tősgyökeres veszprémi értelmiségi. Nem tartozom egyik politikai párthoz vagy politikával foglalkozó civil szervezethez sem. Én Veszprémhez kötődőm, pártideológiák, párthűség helyett az emberek és a szülővárosom iránt érzek elkötelezettséget. A mostani választáson nem indulok, megszólalásommal elgondolkodtatni, inspirálni szeretném a jelenlegi küzdelem szereplőit. Négy évig Önökkel leszek, és lehet hogy utána is.

Index: – Ha Ön lesz a polgármester, meg akarja erősíteni a következő ciklusban Veszprém iskolaváros jellegét? Ha igen, miért, hogyan? Ha nem, miért nem?

Veszprémi Vilmos: – Veszprémnek, mint minden városnak, van egy sajátos lelkülete, szellemisége, ami a múltjából, a földrajzi környezetéből táplálkozik. Ez a szellemiség, a genius loci, amire építeni kell. Ebből szökken szárba a tudomány, és mindezekből táplálkozik a gazdaság, ami a pénzt termeli. Az így létrejövő anyagiak egy részét vissza kell fordítani az őt megtermékenyítő szellemi és tudományos talaj gondozására. Hogy stílszerű legyek – egy újságot a tartalma, az ott megjelenő cikkek szellemisége határoz meg, ehhez csatlakoznak a hirdetők, a vásárlók, vagy az általa megszerzett népszerűséghez. Manapság ennek a fordítottját éljük, vagyis a hirdetésekhez párosul a tartalom, aminek már semmi értéke nincs. Szórakoztat, de nem épít. Így van sok város vezetése is, jelen estben Veszprémé. Elsőként ezt kell tisztázni, és ennek alárendelni minden egyes önkormányzati döntést! Veszprém iskolaváros volt és marad is. Ez a továbbélésének egyik fontos kritériuma. A mai kormányzat nem kedvez az oktatásnak. Reform címén elvon a tanítástól, pedig ez a szféra is jelentős változásokra szorulna. Ha több órában tanít egy pedagógus, attól ő nem lesz jobb, sőt. Ebben a rossz környezetben kell megtalálni a legjobb helyi megoldást. A szándék megvan, maradjon iskolaváros Veszprém. Az oktatási irodának, oktatási bizottságnak, iskolavezetésnek, tanároknak, diákoknak és a szülőknek egy egységes, egymást tiszteletben tartó együttműködését kell megteremteniük. A különféle típusú, színvonalú képzésű iskoláknak szintén egymást segítő szervezeteknek kell lenniük. Közös pályázatírás, közös képzés, hatékony együttműködés a Pannon Egyetemmel – ezek a kulcsszavai az én elképzelésemnek. Az alacsony fizetés mellett a pályázatok, a helyi szakképzési pénzek révén műhelymunkákra, speciális képzések indítására nyílna lehetőség, majd ezek elektronikus, digitalizált változatának elkészítésével országos, sőt határon túli eladásával lehetne pénzt hozni a helyi oktatásba. És mindez a pénzen túl a tanáraink önbecsülését is elősegítené. Ezzel a gondolattal azonosuló iskolavezetők kellenek!

Index: – Várható-e iskolabezárás, iskola összevonás, iskolák megszüntetése a következő ciklusban, ha Ön lesz a polgármester?

VV: – Szerintem a fentiek választ adnak erre a kérdésre, de megerősítem: nem.

Index: – Nyugat-Európában a gazdaság egyik húzóágazata a kulturális szolgáltatás. Ebből a szempontból hogyan látja Veszprém jövőjét?

VV: – Ez is szorosan összefügg a kezdő gondolatsorommal. Veszprém értékei, jövője az oktatásban, tudományban, kultúrában vannak. Mindezek ápolásához nem elég az önkormányzat, szükségesek hozzá az itt élő emberek, civil szervezeteik, az egyetem, az egyházak. Tehát meg kell fogalmazni az ő bevonásukkal Veszprém fejlesztési tervét, alapvetését. Paradigmaváltásra van szükség! A jelenlegi látszat-, kirakatpolitizálás helyett közös együttmunkálkodásra van szükség! Rosszul gondoljuk, hogy a kultúra, oktatás csak viszi a pénzt, és ezért piacosítani kell. A meglévő pénzmagot kell jól elosztani, befektetéseket kell tennünk, amik majd később hozzák a pénzt. És lehet, hogy az egyik oldalon veszítünk, de a másikon nyerünk. Az iskolák, oktatási intézmények pénzbe kerülnek, keveset termelnek vissza. De egy tanár fizetése is gazdaságfejlesztő, mert költ belőle kultúrára, élelmiszerre, lakásra… Másrészt az ő tevékenysége révén lesznek esztergályosaink, közgazdászaink, színészeink, akik szintén pénzt termelnek. Ugyanez a gondolatmenet igaz a kultúrára is. De itt már konkrét rendezvények, események pénzt is hozhatnak, sőt a jelenlétükkel emelhetik városunk megítélését, ezáltal vonzhatják a befektetőket. Veszprém álmaimban egy olyan város, ahol napokat tölthetnek a turisták, akik jókat ehetnek-ihatnak – látjuk, a gazdaság szorosan kötődik a kultúrához –, mert olyan élményben van részük az utcákat, tereket vagy a környéket járva, hogy nekik ez megéri. Veszprém csodálatos környezetben, a Balaton, Bakony találkozási pontján található egyedi hangulatú, történelmi város. Minden adott, hogy sikeres legyen. Csak egy nem, egy, az értékeket felismerő, közösségért és nem egyéni érdekből cselekvő önkormányzati vezetés. Ha az új vezetés rájön, hogy ezeket az értékeket úgy tudja hasznosítani, ha rákényszeríti a tulajdonosat az alacsonyabb bérleti díjra, a vendéglősöket az alacsonyabb árfekvésű, egyedibb étkek készítésére és a helyi borok eladására, s a városról egységes, eladható képet alakít ki, amit eljuttat a hazai és külhoni településekre, akkor számtalan turista látogat ide hétvégeken, nyaranként.

Index: – A városi támogatással működő, önálló kulturális vállalkozások (Tánc Fesztiválja, Ünnepi Játékok, Utcazene Fesztivál) sikeresebbek, életképesebbek, mint a kizárólag vagy nagyobbrészt városi fenntartású intézmények programjai. Ennek ismeretében hogyan képzeli el a városi kulturális intézmények fenntartását, finanszírozását?

VV: – Ha rajtam múlna, a városi pénz egy jelentős részét – az önkormányzati érdekeket jól védő szerződéssel – a magán-, illetve civil szférának adnám. És itt értünk el a mai kulturális terület legnagyobb problémájához. A meglévő pénzeit – az állami szabályzók és önmaga rugalmatlansága miatt – nem jól hasznosítja ez a terület. A létrejövő kht.-k, kft.-k jobban hasznosítják, mert jól átlátható, sikerorientált csapattal tudnak csak fennmaradni. Nekik azonnal reagálni kell a piac változásaira. Veszprémben ennek a legrosszabb példája a Városi Művelődési Központ. A helyi könyvtárakat, a nagy könyvtárat, fontosabb gyűjteményeket fent kell tartani önkormányzati pénzből, de a többi esetében a civil és magánszférát kell előnyben részesíteni. Akik aztán tegyék magukat érdekessé, eladhatóvá, küzdjenek meg a nézőkért, harcoljanak a szponzorokért.
De szükségesnek tartom mindezek mellett egy városi kulturális alapítvány létrehozását. Kurátorai ne saját baráti körüket juttassák előnyhöz, hanem az értékeket, az új kezdeményezéseket támogassák. Így új szervezetek, ötletek is megjelenhetnének Veszprémben.

Index: – A városi kulturális kínálatból évek óta hiányzik az alternatív ifjúsági klub, központ és a művész (valódi) mozi. Az Ön programjában mi szerepel ezzel kapcsolatban?

VV: – Az önkormányzatnak van koncepciója, tanácsnoka, referense az ifjúsági témára, csak megfogható eredménye nincs! Ifjúsági szórakozóhelyről csak beszélnek az Enyhe Fintor halála óta, de nem tesznek semmit! Ifjúsággal a Veszprémi Fiatalok Egyesülete óta igazán nem foglalkozik hatékony szervezet. A VEDIÖK-nek rá kell szorítani az önkormányzatot egy határozott lépésre, aminek az első megnyilvánulása egy ifjúsági központ lenne, ahol próbatermek, találkozási pontok, és bulihelyek lennének. Egy iskolavárosban, egy egyetemi városban, ahol a kultúrát kitörési pontnak tartják, szükség van alternatív mozira vagy mozikra. Muraközy Péter kapott egy lehetőséget, amikor ingyen megkapta a régi mozi alsó részét. Azonban a mozi helyett ma már csak egy hétvégi szórakozóhelyet látunk. Támogatni, segíteni kell egy olyan szervezetet, aki mozit szeretne működtetni. Nem felelőtlen adásról van szó, hanem a támogatásért cserébe ellenszolgáltatást, vagyis jól működő alternatív mozit kell megkövetelni. E mellett vagy éppen itt megnyilvánulhatnának más alternatív, a filmhez kapcsolódó szervezetek is.

Index: – Ön hogyan látja, mennyiben változik az alapvetően megyei fenntartású kulturális intézmények helyzete, fenntartási lehetősége (könyvtár, levéltár, színház, múzeum) a megyerendszer gyengülésével?

VV: – A megyék maradnak, de a kormányzat ellehetetleníti majd őket. Tehát az itt található városoknak, falvaknak kell megoldaniuk a fenti szervezetek működését, ami szinte lehetetlen, mert nekik is alig marad pénzük. Közös gondolkodásra, új koncepciók készítésére van szükség! Egy biztos: könyvtárra, levéltárra és egy jól működő színházra szüksége van a megyének!