Amikor a plakátok készültek, még semmi sem utalt a múlt heti viharra. Az unalomig ismert jelmondatok, retusált és jól fésült férfiak és hölgyek mosolyognak ránk a buszokról, poszterekről. Kicsit anakronisztikus az egész. Ezek azok, akik minket fognak képviselni, akikre bízzuk a város jövőjét. Alant az „elkúrtuk” előtti transzparensekről olvashatnak a mostani poszt-kúrtuk időben, pár nappal a kampánycsend kezdete előtt.

A Zöldek elég sematikus plakátokkal jelentkeztek. Fehér az uralkodó szín, némi zöld – he, nyilván a név kötelez –, méltóságteljes figurák. Gondolom én, hiszen egyikükről se hallottam még. Persze ez az én hibám is lehetne. Jelmondataik: „Garancia a védjegyünk; Veszprém legyen a veszprémieké; Összefogás a jövőért; Tegyünk rendet környezetünkben” kissé a mindenkori rendpárt jelszavaira hajaz. Nem várhatták a pesti események bekövetkeztét, de ezekkel a szlogenekkel most akár nyerhetnének is. Az embereknek elegük van a rombolásból, még ha a vandalizmusból Veszprémben nem is láthattunk semmit – szerencsére. Persze elsősorban tőlük a zöldmozgalom képviseletét várhatnánk, de úgy tűnik, a politikai tartalom került túlsúlyba.

A Lokálpatriótáktól egyetlen Einstein-idézetet találtam egy érettségi tablóra emlékeztető plakáton. A célnak végül is megfelelhet, egyetlen poszteren az összes jelöltjük, nyilván olcsóbb – szegény ember vizel s főz… –, de a fekete-fehér technika engem valami olcsó fénymásolt illegál-plakátra emlékeztet. De lássuk Einsteint: „Egy problémát nem lehet ugyanazzal a gondolkodással megoldani, amely a problémát előidézte.” Szerintem ez a mondat nyelvtanilag sem túl tökéletes, másrészt nem tudom a választások kontextusában értelmezni. Nem tudom, milyen problémáról van szó. Fletóról, a strandról, az idegesítő szomszédomról, vagy a nem működő gázkazánomról? Netán ők is mintegy veszprémi váteszként előre látták a pesti eseményeket?

Az MDF a már ismert és rá jellemző szlogennel operál: „Az igaz szó mindig kihallatszik a tömegből.” Higgadtság, nyugalom, magabiztosság sugárzik ebből. Na jó, nem sugárzik, mondjuk érződik. Ennyi, nem több. Igaz, hasonló politikával hozták vissza a pártot a 2%-ról a Parlamentbe tavasszal, kérdés, ez itt Veszprémben mire lesz elég. Főleg a helyi szervezet körüli feloszlunk-nem-oszlunk-feloszlatunk mizéria után.

A várost és az országot vezető koalíció két pártja közös plakátokkal operál. Hopp, egy közös polgármester jelölt ( „Szövetségben Veszprémért” ), hopp egy képviselőtestületi jelölt. Ez utóbbinál nincs szlogen, csak a szocik megszokott piros négyzete az egyszerű „Veszprém” felirattal. Máshol ugyan nem jártam, de feltételezem, hogy a központi plakát sémát helyettesítették be a helyi képviselőjelölt arcával és a település nevével. Megjegyzem, mindkét jelölt igen elegáns, jól fésült, bár a jelenlegi polgármester portréja nekem túl amerikás. Magabiztosság…, ez jut a két poszterről eszembe.

A Fidesz-stb.-stb.-stb. konglomerátum a „Tisztesség és szakértelem” jelszavakkal kampányol. E két fogalom most véletlenül-öntudatlanul (?) egybecseng a fenti politikai vitában elfoglalt álláspontjukkal. Megjegyzem, egyszer már nyert választást politikai párt a szakértelemmel kampányolva, a tisztesség pedig ismét csak a rend-tisztesség-becsület fogalomkörbe tartozik. Ha valakinek ez tetszik, jó, ilyenek mindig vannak, de azért legalábbis érdekes összevetni ezt a tüntetőkkel szolidaritást vállaló központi Fidesz nyilatkozatokkal. Oké, persze, nem a csőcselékkel és az abnormálisokkal vállalnak közösséget, de a kettő mégis minden este egy helyen tanyáz úgy éjjel tizenegyig. A tisztességet persze lehet nyilván a „hazudtunk” kontextusában is értelmezni: lám, mi igazat mondunk, hiszen tisztességesek vagyunk. Na, de ne többet erről itt és most.

Új, fiatalos a Szövetség Veszprémért imázsa. „Együtt működünk; Veszprém a szívünk közepe; Te + Én = Veszprém” – kérdés, hogy eljut-e az üzenetük a célcsoporthoz. Nem tudom, hogy tudatosan vagy sem, de a koalícióval közös jelölteket állító szervezet egy már foglalt politikai szín, a narancssárga mellett döntött, ez az uralkodó árnyalat tablóikon. Logójuk – amely logók mostanában igen divatossá lettek, minden intézmény és szervezet igyekszik magának kitalálni egy mással össze nem téveszthetőt – a Viaduktot ábrázolja – bár nekem a Petőfi- vagy a Margit-híd jut róla eszembe. Nyilván egy született veszpréminek nem.

Nos, a hétvégén lesznek az önkormányzati választások. A fenti plakátok – és az eddigi teljesítmény és a program és stb. – alapján kellene dönteni. Más kérdés, hogy ki mennyire lesz képes függetleníteni magát a „forradalmi” események hatása alól. Vélhetően nem a kisebb szervezetek és függetlenek járnak majd jól.