A Palatinus Klub új sorozatában hónapról-hónapra szemezgethetünk az ökológiai változásokról, Földünk eseményeiről, az emberi cselekedetekről szóló tudományos hírekből. Természetesen a hírek mellé rövid Palatinus-kommentárt is kapunk – hogy a kettős információból önmagunk alkothassuk meg saját véleményünket a kérdésekkel kapcsolatban.

Hír:
„A globális felmelegedés nyertesei
Bár a globális felmelegedés alapvetően mindenkit hátrányosan érint, középtávon azért lehetnek nyertesei is az egyre gyorsuló folyamatnak: a nagy olajcégek. A kérdés, hogy időközben a klímaváltozás egyéb következményei miatt lesz-e még egyáltalán értelme az olajkitermelésnek?

Miközben a jegesmedvéknek egyre nehezebb dolguk lesz a rohamosan olvadó jégtakarón, s a tengerek és óceánok vízszintjének emelkedése révén szigetek tűnhetnek el, tengerparti országok kerülhetnek veszélybe, ugyanakkor a csökkenő csapadék hatalmas régiók szárazodásához vezethet. A klímaváltozás következtében állatok milliói vándorolhatnak el jelenlegi élőhelyükről. A katasztrofális következmények mellett lesznek olyanok is, akik kifejezetten örülnek a globális felmelegedés bizonyos hatásainak.”

Kapcsolódó hír: „A globális fölmelegedés felgyorsítja az evolúciót
A németországi madarak megváltoztatják vándorlási mintázatukat. A kanadai vörös mókusok az év korábbi szakaszában szaporodnak. Az új-fundlandi szúnyogok aktív életszakasza kitolódik augusztusra.

Hagyományosan a tudósok az ilyen változásokat egyszerűen a környezeti változással – jelen esetben a globális fölmelegedéssel – kapcsolatos viselkedésváltozásoknak tekintették. De a tudósok azt mondják, hogy ezek a változások azok közé az egyre szaporodó bizonyítékok közé tartoznak, amelyek alátámasztják, hogy a globális fölmelegedés genetikai változásokat indukál, s ezek megváltoztatják ökoszisztémánkat.”

Vélemény:
A globális klímaváltozást napjainkban nem csak rémképként kell kezelni. A napi események, felmelegedések, viharok, özönvízszerű esőzések már közvetlenül mindennapjainkat is keserítik. A politika ezen a problémán átnéz, és mint az augusztus 20-i események elemzésénél azt láthatjuk, nem a probléma megoldásra helyezik a hangsúlyt, hanem arra, hogy eltávolítsanak egy meteorológust, mintha az a szerencsétlen ember bármiről is tehetne. Ezért emeltük ki az utóbbi hírt, mert sajnos már gazdasági csoportok vizsgálják, milyen profitot hozhat a globális felmelegedés. Talán szólni kellene ezeknek az embereknek, csoportoknak, gazdasági tömörüléseknek, hogy Ők is ugyanolyan szenvedő alanyai lesznek a folyamatoknak, mint mi. A pénz – mint színes papírlap – nem képes egy idő után enyhülést jelentő klimatikus viszonyokat produkálni.

Hír:
„A globalizáció árt az egészségnek
Azon kesereg a dohánytermékek kereskedelmének ellenőrzését szorgalmazó szövetség, hogy a Nemzetközi Szabadkereskedelmi Egyezmény semmivé teszi azoknak az intézkedéseknek a hatását, amelyeket az országok az egészség védelmében hoztak. Kijelenti, hogy alapvető ellentmondás van a népegészség védelme és a szabad kereskedelem között. Ahogyan csökken a dohányosok aránya a gazdagabb országokban, úgy ölt egyre nagyobb méreteket a probléma a fejlődő országokban. És ez a járvány nem egyszerűen globális jelenség, hanem a globalizáció terméke: a liberalizált kereskedelemé, az egyre aktívabb multinacionális cégeké, a nyugatiasodásé.”.

Vélemény:
Egyre többet hallani a globális klimatikus változásokról, a globális élelmiszer-, energia-, ipari stb. kereskedelemről. Azt szinte minden elemző valószínűsíti, hogy a globalizációnak több a kára, mint a haszna. A haszon elsősorban a kereskedelemben keletkezik, a kár pedig a globalizáció célpontjába kerülő földrajzi területen a legnagyobb. A felfokozott termelés, a nyersanyagok kitermelése, az ésszerűtlen felhasználás határtalanná válik, és ezzel egyidőben a globális környezeti károsodások is megjelennek. Igazán drámainak azokat a folyamatokat tekinthetjük, amelyek átívelnek határokon, és vétlen embercsoportokat károsítanak. Számos tanulmány foglakozik azzal (egy korábbi Palatinus-írás is), hogy az igazi veszélyt a globális élelmiszerkereskedelem jelenti.

Hír:
„A grönlandi gleccserjég olvadékából készül sör
Egy grönlandi sörfőzőüzem különleges termékkel lépett a világpiacra: az olvadó gleccserek közel kétezer éves vizét használja a sör előállításához. Úgy tűnik sikerrel.

Steen Outzen, a sörfőző tulajdonosa állítja, hogy a gleccserjég olvadékából származó víz kétezer éves, és nem tartalmaz oldott ásványi anyagot, sem szennyező anyagot, ami kiváló alapanyagnak bizonyul a sörgyártáshoz.”

Vélemény:
Ez a Hír is a globalizációhoz, élelmiszerkereskedelemhez sorolható, de ez legalább üdítő jelenség.

Hír:
„A ma elengedett víz holnap hiányozni fog
A vízhiány – úgy tűnik – már nem csak a szegényebb országok problémája, hanem egyre inkább érinti a fejlett, gazdag nemzeteket is. A Víz Világhét (2006. augusztus 20-26.) alkalmából a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet felhívja a figyelmet vízkészleteink minőségének és mennyiségének rohamos romlására. A WWF Magyarország a hazai vizeinkkel való bölcsebb gazdálkodást szorgalmazza.

Globális méretű problémával állunk szemben: a klímaváltozás, a vízzel borított területek csökkenése, az elégtelen vízgazdálkodás és a pazarlás mind-mind ahhoz vezetnek, hogy egyre több ország szembesül vízhiánnyal, és kénytelen korlátozásokat bevezetni a lakossági használatában.”

Vélemény:
A sör minősége, mint ahogyan azt olvashatjuk és tudjuk, a víz minőségétől függ. Egy átlagos nyári napon egy átlagos felnőtt embernek kb. 2 liter folyadékot kell innia, lehetőleg víz formájában (a sörről nem is beszélve). Szinte minden Palatinus-írás kitér a Föld vízkészletének problematikájára. A veszély nem lebecsülendő.

Szacsky Mihály