Az elmúlt évek kutatása bizonyította, hogy a Somatoinfra-rendszer – mint műszer – mindenben megfelel a természettudományi, méréstechnikai elvárásoknak. Az adatfeldolgozások bizonyították, hogy a mért értékek (az emberi testfelszínről, kültakaróról emittálódó elektromágneses, infravörös hosszúhullámú szelektív leképezés) reprezentálják a magas információtartalommal bíró metabolikus folyamatokat.

Az alap és alkalmazott kutatások alapján javasolható a Somatoinfra BUHU-1 alkalmazásának bevezetése a mindennapi orvosi gyakorlatba. A kutatás alapján első lépésként javasolt a preklinikai bevezetés.

A kutatási tevékenységek leírásánál megjelölt Somatoinfra módszer epidemiológiai területre való kiterjesztése jelenti talán a legfontosabb alkalmazási területet.

Epidemiológia: „Az egészséggel kapcsolatos állapotok, jelenségek megoszlásának és az előfordulásukat befolyásoló tényezőknek a tanulmányozása egy meghatározott populációban azzal a céllal, hogy eredményeit felhasználja az egészséggel kapcsolatos problémák felügyeletéhez és megoldásához.” Hajdú-Ádány: Epidemiológiai Szótár

Az epidemiológiai elvárásoknak megfelelően (a kutatott tudományterület eredményei alapján) a létrehozott Somatoinfra vizsgálati módszert a kutatócsoport minden tekintetben (szinte egyedülállóan) alkalmasnak tartja az általános népegészségügyi szűrővizsgálatokra történő széleskörű elterjesztéséhez.

Szűrés (screening): „A korai szakaszban lévő, nem diagnosztizált betegségek, elváltozások valószínűsített azonosítása gyorsan kivitelezhető tesztek és egyéb vizsgálati eljárások alkalmazásával. A szűrés elkülöníti a látszólagos egészséges személyeket valószínűleg beteg, illetve valószínűleg nem beteg személyek csoportjára. A szűrés nem diagnosztikus eljárás. A pozitív vagy bizonytalan szűrési eredményű személyek további orvosi kivizsgálása szükséges a korai diagnózis – és szükség esetén az azonnali kezelés – érdekében. A betegség, az elváltozások korai (preklinikai) szakaszában történő szűrés tehát csupán egy kezdeti vizsgálat, amely pozitív vagy bizonytalan eredmény esetén egy második vizsgálatot, éspedig diagnosztikus vizsgálatot igényel annak eldöntésére, hogy a betegség ténylegesen fennáll-e vagy sem.”

A szűrővizsgálatok többféle típusát szokásos megkülönböztetni:
- tömeges szűrővizsgálat (mass screening): az elnevezés azt hangsúlyozza, hogy a szűrővizsgálat kiterjed a teljes, érintett lakosságra
- multifázisos vagy többirányú szűrővizsgálat (multiphasic or multiple screening): több szűrési teszt/eljárás alkalmazása, általában több betegség/elváltozás feltárására:
- előírt szűrővizsgálatok (prescriptive screening): feltételezetten egészséges egyének meghatározott időszakonként történő, rendszeres szűrővizsgálata egy adott betegség korai szakaszban történő kimutatására, ezáltal javítva az adott betegség gyógyítási esélyeit (pl. emlőrák-szűrés).

A szűrést általában a szűrővizsgálatot szervezők kezdeményezik (nem a beteg fordul panaszaival az orvoshoz), a részvétel önkéntes. Helytelenül terjedt el a hazai szóhasználatban szűrővizsgálatnak nevezni néhány vizsgálattípust – pl. gyógyító-megelőző ellátásokhoz tünetekkel fordulók kivizsgálását, a kockázati tényezőknek kitett személyek azonosítását, kémiai anyagok toxikológiai ellenőrzését a prevalencia becslés keresztmetszeti vizsgálatban stb.)

A fenti szűrésprogramok megvalósítása csak úgy lehetséges, ha a:
Szűrési szint (screening level, cutoff point) kidolgozott és ismert: A szűrés eredményének értékeléséhez létezik előre rögzített döntési szint – normális határértékek vagy küszöbérték –, amelytől a szűrés eredményét pozitívnak tekintik. A szűrési szintek meghatározását csak megfelelő tesztek birtokában lehet meghatározni:

Szűrési teszt (screening test): A szűrés során alkalmazott vizsgálati eljárás (eszköz) a vizsgált elváltozás/betegség azonosítására, amely ideális esetben olcsó, gyors és könnyen kivitelezhető (gyakran nem orvos szakemberek is alkalmazhatják). Alapkövetelmény a szűrési tesztekkel szemben, hogy a szűrtek számára elfogadhatók legyenek, és ne jelentsenek veszélyt. A szűrési tesztek legfontosabb jellemzői: a megbízhatóság, a megismételhetőség, a hitelesség, a szenzitivitás és a specificitás, a prediktív érték.

Egy módszer (módszerek összessége) általános szűrővizsgálatokra való kiterjesztése akkor tekinthető megalapozottnak, ha a szűrésre alkalmas betegségekre is kiterjeszthető.

Szűrésre alkalmas betegségek (diseases appropriate for screening): Egy betegség szűrésre való alkalmassága a rendszeres ismétlést igénylő, tömeges szűrővizsgálatokkal, és előírt szűrővizsgálatokkal kapcsolatban merül fel, s a következő főbb kérdéskörök mérlegelésével dönthető el:

- A szűréssel vizsgálható preklinikai szakasz hossza: a betegség korai – a tünetek megjelenítése előtti – szakasza elegendő hosszúságú-e ahhoz, hogy a rendszeres szűrés során az elváltozások kimutathatók legyenek. (A preklinikai szakasz hossza egyénről-egyénre lényegesen különbözhet ugyanazon betegség esetén is – az adott betegség átlagos hossza alapján dönthető el, hogy milyen időszakonként javasolt a szűrés.) Ismételt szűrések esetén egy populációban számolni lehet azzal, hogy idővel lecsökken a szűréssel vizsgálható preklinikai szakasz hossza (a hosszabb korai szakaszú esetek nagyobb valószínűséggel kerülnek hamarabb kiszűrésre), és/vagy eltolódás történik az adott szűrési technikával kevésbé kiemelhető esetek irányába.

- A betegség súlyossága: súlyos következményekkel (komplikációk, rokkantság, halál) jár-e, ha a betegség a tünetek kifejlődése után (a klinikai szakaszban) kerül diagnosztizálásra és kezelésre.

- A betegség prevalenciája: ritka betegségek feltárására a rendszeres ismétlést igénylő, tömeges szűrővizsgálatok hatékonyan nem alkalmazhatók.
Ez az állítás a nemzetközileg elfogadott állásfoglalás. A Somatoinfra vizsgálat bizonyította, hogy az összetett és komplex anatómiai és fiziológiai elemzés alkalmas a sajátos kórfolyamatok feltárására is.

Kivételes megítélést igényelnek azok a szűrések, melyek olyan állapotok/ rendellenességek/ betegségek korai felismerésére irányulnak – általában egyszeri vizsgálattal –, amikor az időben történő felismerés és kezelés elmulasztása súlyos, irreverzibilis következményekkel járna, így például:
- terhesek szűrése (OAB/Rhinkormpatibilitás):
- genetikai elváltozások kimutatása (Down-kór)
- magzati fejlődési rendellenességek
- veleszületett anyagcsere-betegségek (pl. phenylketonuria)
- továbbá magas rizikójú csoportok szűrése egy, a csoportban halmozottan előforduló (magas incidenciájú), általában genetikai hátterű betegség (pl. Tay-Sachs betegség) korai felismerése érdekében.

A Nemzeti Népegészségügyi Programot az Országgyűlés 2003-ban elfogadta (46/2003 IV.16 OGY határozat). A Somatoinfra vizsgálati rendszer lehetőséget teremt a 19 program és az alprogramok preklinikai, un. előszűrési feladatainak ellátására. A tanulmányok bizonyították, hogy egy ember esetében néha több kórfolyamat is zajlik. A Somatoinfra diagnosztika az egész testet teljes összefüggésében és komplex metabolizmusában vizsgálja, ezért a reverzibilis és esetenként irreverzibilis folyamatok feltárása esetében célzottan szakorvosi szűrővizsgálatra, illetve ellátásra irányítja a vizsgált személyt. A hét alprogram ismeretében is hatékonyan alkalmazható a Somatoinfra-diagnosztika. A kutatási program bizonyította, hogy a megfelelő, kifejezetten humán vizsgálatokra tervezett nagyérzékenységű műszerekkel a farmakokinetikai vizsgálatokat, vagy pl. a rehabilitációs programok tervezését is jó eredménnyel lehet végezni.


Szacsky Mihály szomatológus