A közúti közlekedési balesetek öt százaléka halálos kimenetelű

2006. I–III. negyedévében 2%-kal csökkent a közúti közlekedési balesetek száma az előző év azonos időszakának baleseti adataihoz viszonyítva. A balesetek kimenetele kedvezőbb, 4%-kal kevesebb személy vesztette életét a közutakon és 1%-kal kevesebb személy sérült meg súlyosan, mint a megelőző évben. Az ittasan okozott balesetek száma 4%-kal nőtt.

Az elmúlt I–III. negyedévben közel 15 ezer személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, melynek 5%-a halálesettel végződött – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentésében. A balesetek kimenetelét tekintve a harmadik negyedévben történtek a legsúlyosabb balesetek, 6%-kal meghaladva az előző év azonos időszakának szintjét. A harmadik negyedévben szeptember hónapban történt a legtöbb halálos kimenetelű baleset, 34%-kal több, mint egy évvel korábban. A balesetek során közel 21 ezer közlekedő ember sérült meg, ebből 901 személy életét vesztette és több mint 6 ezer súlyosan megsérült. A könnyen megsérültek száma megközelítette a 14 ezret. A meghalt személyeknek közel a fele, míg a súlyosan sérült személyeknek több mint a fele vétlen áldozat volt.

Régiós bontásban az országos csökkenéssel szemben nőtt a balesetek száma a Dunántúlon és a Dél-Alföldön. A balesetek száma Észak-Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben, több mint 10%-kal. Az adott területen bejegyzett tízezer gépjárműre jutó balesetek száma Észak-Alföldön volt a legmagasabb 48 balesettel, szemben az országos átlag 41 balesettel.

A közúti forgalomban leggyakrabban a keresztező irányban haladó járművek ütköztek. A második leggyakoribb baleset a gyalogos elütés, amelynél száz esetből 7 halállal végződött. Lakott területen kívül történt baleseteknél az egyjárműves balesettípus, ezen belül a megcsúszás, farolás, felborulás, pályaelhagyás volt a leggyakoribb. A legnagyobb mértékben az egyenesen haladó és kanyarodó járművek ütközése csökkent, A balesetek 62%-át a személygépkocsik, 10%-át a teherszállító járművek okozták. A kerékpárosok 9%-ban, a gyalogosok 7%-ban voltak okai a balesetnek. A balesetek 92%-a a járművezetők hibájából történt. Leggyakrabban nem megfelelő sebességgel haladtak. A segédmotoros-kerékpárok okozta balesetek nőttek a legnagyobb mértékben, 7%-kal.

A balesetek 67%-a lakott területen belül történt. Az autópályákon közlekedők a balesetek mindössze 2%-át okozták. A gyorsforgalmi úthálózat ezen szakaszain megsérült személyek 32%-a külföldi állampolgár volt. Az autópályák közül a legtöbb baleset az M7-en történt. Országos szinten és régiós bontásban Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország és Észak-Alföld kivételével nőtt az ittasan okozott balesetek száma és aránya. Száz balesetből 13 baleset hátterében jelent meg az alkoholos befolyásoltság. Az alkohol hatása alatt okozott balesetek száma régiós szinten Dél-Alföldön nőtt a legnagyobb mértékben, több mint harmadával. A régiókon belül a baleset súlyosságát tekintve különösen szembetűnő javulás mutatkozott Budapest esetében, ahol az eltelt kilenc hónap alatt nem volt egyetlen egy halálos kimenetelű ittasan okozott baleset sem.

Rovat: