A metróépítéseknél használt technológia alkalmazásával alagút épül Veszprém belvárosa alatt. Az 538 méter hosszú, 160 centiméter átmérőjű alagutat - ami a színházkertet fogja összekötni a Séd-patakkal - csapadékvíz elvezetésére használják majd.

Alagút épül Veszprém központjában, a belváros alatt. A sziklás dombon átvezető, helyenként 20-25 méter mélyen húzódó alagút valójában a megyeszékhely belvárosának csapadékgyűjtő és tehermentesítő csatornája lesz. Az alagútra azért van szükség, mert a belváros egyik legmélyebben fekvő pontját - a színházkertet és a környékét - egy-egy nagyobb zápor után rendszeresen elönti a víz, a hatalmas csapadékmennyiséget ugyanis a meglévő rendszer nem képes elvezetni. Az elmúlt években az is előfordult, hogy az esővíz betört a színház pincéjébe.

Épp ezért van szükség egy olyan nagy szelvényű, 160 centiméter átmérőjű csatorna megépítésére, amely a csapadékvizet a színházkertből közvetlenül az alacsonyabban fekvő Séd-patakba vezeti. Mivel a két pont között húzódik a magasabban fekvő belváros és a várhegy, így csak egy alagút fúrásával lehetett megoldani a problémát.

- Az alagútépítés része egy összesen 30 millió euróba, azaz csaknem nyolcmilliárd forintba kerülő, 74 százalékban uniós támogatással megvalósuló beruházásnak, amelynek során nem csupán a veszprémi csapadékgyűjtő és -elvezető rendszer bővül, de a fejlesztés magában foglalja hét Veszprém megyei település szennyvízrendszerének kiépítését, illetve korszerűsítését is - tudtuk meg Krajnák Páltól, a projektet irányító szervezet vezetőjétől. Az alagútfúrás a kiegészítő beruházásaival együtt közel egymilliárd forintba kerül.

A belvárosi alagút felkeltette a veszprémi polgárok kíváncsiságát, ezért a közelmúltban Reichart Gyula, a kivitelezést végző SADE-Magyarország Kft. helyettes műszaki igazgatója a városházán szakmai bemutatón ismertette a beruházás részleteit. Mint kiderült, Veszprémben ugyanazt a technológiát alkalmazzák, amit a metróépítéseknél szokás. A számítógéppel vezérelt alagútfúró pajzsrendszert a kiegészítő technikai berendezésekkel együtt Németországból bérlik.

A műszaki megoldás lényege, hogy a majdani alagút két végpontjánál előbb megépítettek egy-egy aknát, most pedig ezeket kötik össze a fúrással, miközben a keletkező alagútba besajtolják - betolják - a nagy mennyiségű csapadékvíz elvezetésére is alkalmas vasbeton csövet. Az 538 méter hosszú alagút várhatóan december közepére készül el. A SADE Kft. szakmai bemutatóján nem csak műszaki szakemberek vettek részt. Legalábbis erre utal, hogy valaki felvetette: az üzembe helyezés előtt az érdeklődő veszprémi polgárok végig mehetnek-e legalább egyszer az alagúton?

Reichart Gyula válasza szerint erre nincs lehetőség, hiszen az alagút nem idegenforgalmi látványosságnak, hanem műszaki létesítménynek készül. Hozzátette: mivel az alagút alig 160 centiméter magas lesz, így a legtöbben csak görnyedt háttal botladozhatnának végig benne a vaksötétben. Gondot okozna a 14 méteres szintkülönbség is, nem is beszélve arról, hogy a csatornába csak egy hét méter mély betonakna aljából lehet bejutni. (népszabadság)