A nyolcvanas évek végén robbant be a köztudatba az AIDS és a HIV vírus fogalma. A kezdeti rettegés után mostanában mintha kissé kikopni látszana a köztudatból a betegség, az újonnan előkerülő újabb járványok, mint például a madárinfluenza és annak mutációi miatt. Holott a betegség és a vírus továbbra is jelen van a világon, mintegy 40–60 millióra becsülik a fertőzöttek számát globálisan.

Egyes afrikai országokban teljes társadalmakat fenyeget a betegség; nálunk körülbelül 1500 fertőzöttet tartanak nyilván, de a tényleges vírushordozók száma ennek négy-ötszöröse lehet.

Az emberiség történelmét végigkísérték a különféle betegségek. Az ókori történetírók műveiben vissza-visszatér az általuk egyszerűen csak pestisnek nevezett járvány, amely kifejezést valójában minden járványra használták. A középkor utolsó évszázadaiban a fekete pestis pusztította ki Európa egyes területein a lakosságának olykor harmadát; majd a tbc, a kolera és utoljára az első világháború után a spanyolnátha ritkította meg a kontinens lakosságát. Az orvostudomány fejlődésével egyes betegségek teljesen eltűntek, mások átalakultak és mutációik révén ellenállóbbak lettek a preventív intézkedésekkel szemben is.

Az AIDS betegség és a HIV vírus a nyolcvanas években ütötte föl a fejét. Akkor is (és azóta is) viszonylag jól körülhatárolható társadalmi csoportok körében is megtalálható volt: a homo- és biszexuálisok, valamint az intravénás kábítószer-használók voltak a legveszélyeztetettebbek. Mivel a vírus szexuális érintkezés és vér útján terjed, gyakorlatilag mindenki a potenciális fertőzöttek közé tartozhat. Ennek ellenére sokáig csak a korábban említett, megbélyegzett csoportok betegségének tekintették az AIDS-et, mégis jellemző, hogy az első regisztrált magyarországi beteg fertőzött vérkészítmény nyomán lett vírushordozó.

Maga a vírus, a HIV (Human Immunodeficiency Virus) az immunrendszert támadja meg, előidézve azt az állapotot, amelyet AIDS-ként (szerzett immunhiányos tünetcsoport – Acquired Immune Deficiency Syndrome) tart számon az orvostudomány. Önmagában az állapot tehát nem betegség, a korábbi viszonylag magas halandósági rátát a vírus nem időben történő azonosítása és a legyengült immunrendszert legyőző, ún. opportunista fertőzések okozták. Opportunista fertőzésnek nevezzük azokat a megbetegedéseket, amelyek legyengült immunrendszer mellett támadják meg a szervezetet. Ma már különféle gyógyszeres kezelésekkel az immunrendszer egészséges vagy közel egészséges állapota fenntartható, noha a vírust a szervezetből egyelőre maradéktalanul eltüntetni nem lehet. A fertőzöttség nem kellő időben történő felismerése vezethet az AIDS állapot kialakulásához, amely egyéntől függően körülbelül 3–10 év alatt érheti el a végső stádiumot.

Ma a kutatások fő iránya a megelőző vakcina kifejlesztése, illetve a fertőzöttek esetében a minél hatékonyabb tüneti kezelés, ugyanis a mai gyógyszerek még mindig mellékhatásokat okozhatnak. Egyrészt a folyamatos kezeléssel rezisztencia alakulhat ki a vírushordozóban a gyógyszerrel szemben, másrészt mellékhatásai is kellemetlenek lehetnek. Annyival szerencsésebb ma a helyzet, hogy többfajta kezelési mód közül ilyenkor még mindig át lehet térni egy másikra, és ezzel a korábbiaknál elképzelhetetlenül hosszabb ideig sikerülhet megőrizni a szervezet immunrendszerének egészségét. Az igazsághoz hozzátartozik persze az is, hogy ezeket a készítményeket nagyjából egy évtizede alkalmazzák, így hosszabb távú tapasztalatok még nincsenek hatékonyságukkal kapcsolatban.

Eléggé nehezen képzelhető el, hogy a hétköznapi érintkezés kapcsán valaki egy fertőzöttől megkapja a vírust. Azt az elméletet, hogy a vírus nyál útján terjedne, még nem sikerült megnyugtatóan lezárni – a nyál is tartalmaz HIV vírust, de olyan kis mennyiségben, hogy gyakorlatilag minimális a kockázat. Rendszeres szűrővizsgálatokkal idejében felismerhető és megelőzhető a vírus továbbadása és a megfertőződés is, de a legbiztosabb megelőzési mód továbbra is az óvszer használata. A Szaharától délre található afrikai országokban hatalmas összegeket költenek felvilágosításra, a gumióvszer használatának népszerűsítésére, egyelőre változó sikerrel. A nyugati társadalmakban a drogfogyasztókat tűcsere-kampányokkal igyekeznek megvédeni az intravénás fertőzésektől, ennek ellenére arányait tekintve leginkább itt és nem a fekete-afrikai országokban terjed ugrásszerűen a vírus által megfertőzöttek száma.

Bővebben a témáról: www.freeweb.hu/aidsinfo /