December 1-jén kezdetét vette a meteorológiai tél, bár az időjárás egyelőre nem alkalmazkodik ehhez, s az elmúlt ősz egyértelműen átlag feletti hőmérsékleteket produkált. Vajon ez azt jelenti, hogy a tél keményebb lesz a megszokottnál, vagy éppen ellenkezőleg? Többek között ezt kérdeztük Reisz András meteorológustól, és arra is választ vártunk, fehér lesz-e az idei Karácsony.

Index: – Meglehetősen enyhe volt az idei ősz. Ez lehet előjele a kemény – vagy éppen az enyhe – télnek?

Reisz András: – Az előttünk álló tél időjárását nem igazán a légkör mostani állapota határozza meg, hanem az egész éghajlati rendszerünk, amelybe nem kevésbé beletartoznak a hatalmas óceánok, de például az Északi-sarkkörön túli hó-és jégmező is. Mindezek még „nagy meglepetéseket” okozhatnak a légkörnek, hatásaik ugyanis késleltetve, több hét vagy több hónap után jelentkezhetnek. De ne felejtsük el, hogy a légkör is hat ezekre a rendszerekre, így ezen interaktív és meglehetősen bonyolult fizikai rendszeren keresztül különböző visszacsatolási mechanizmusok jönnek létre, amelyek kimenetele lehet egy enyhe vagy éppen egy hideg tél is.

Index: – Mennyi időre lehet előre megmondani az időjárás alakulását?

RA: – A kérdés túl egyszerű, a válasz azonban annál bonyolultabb. Konkrétan nem mindegy, milyen idő-és térskálájú folyamat előrejelzéséről van szó. Egy zivatarfelhő előrejelzése a jelenség bekövetkezése előtt pár órával lehetséges, és 6 órán át számolhatunk a bekövetkezett jelenséggel. Egy nagy kiterjedésű mérsékeltövi ciklon vagy ciklonsorozat átlagosan 10 napig követhető, de az előrejelzés „jósága” itt is szükségszerűen romlik, amely a légkör alaptermészetéből fakad, nevezetesen, hogy a légkör előrejelezhetőségének felső időkorlátja van. Ennél nagyobb tér- és időskála esetén egyre inkább a légkör átlagos tulajdonságait tudjuk csak prognosztizálni, például azt, hogy az elkövetkező egy hónapban milyen légköri képződmények határozzák meg a kiválasztott terület időjárását, és az milyen átlagos hőmérsékletet, légnyomást vagy felhőzetet jelent. Érezhető, hogy ez semmiképpen nem elégítheti ki azokat a gyakran felmerülő igényeket, kíváncsiságokat, hogy például fehér lesz-e a karácsony vagy nem.

Index: – Gyakran találkozni több hónapos, vagy akár éves előrejelzéssel is. Ezeket mennyire vehetjük komolyan?

RA: – Ezek az előrejelzések nem az „egyszerű felhasználóknak” készülnek, hanem az energia- és gazdasági szektor résztvevőinek. Természetesen az ő számukra is havi bontásban és országos átlagként jelennek meg az előrejelzett időjárási paraméterek. Ezek tulajdonképpen a sokévi átlagtól vett eltérések előrejelzését jelentik, tehát egyáltalán nem lehet konkrét, helyhez kötött következtetéseket levonni ezen előrejelzésekből. Bizonyos ágazatokban ez nem is igény, hiszen a mezőgazdaságban a havi legvalószínűbb csapadékmennyiség becslése is kielégítő – vagy legalább segédinformáció lehet a feladatok megfelelő végrehajtásához. Ezen kívül még sok olyan terület van, ahol az „előrejelzések” helyett a „becslés” is elegendő és hasznosítható információ.

Index: – Talán a legtöbb embert most az foglalkoztatja, vajon fehér lesz-e az idei Karácsony. Mikor mondhatunk biztosat ezzel kapcsolatban?

RA: – Mivel a havazást általában nagyméretű ciklonok okozzák, ezért Karácsony előtt 10 nappal már lehet előrejelzést adni a fehér Karácsonyra vonatkozóan, ami természetesen a napok múlásával válik majd egyre biztosabbá. Itt azonban megjegyezném, hogy sokszor még egy nappal a csapadékos periódus kezdete előtt is eléggé bizonytalan lehet a csapadék halmazállapotának megítélése. Éppen ezért nemcsak a ciklon előrejelzése fontos, hanem az azzal együtt járó hőmérsékleti mező minél pontosabb előrevetítése. Ezek után már csak azt kell tudni, hogy országunk melyik részén teljesülnek a feltételek a havazáshoz, amely pár nappal azt megelőzően válik biztossá.

Index: – A végén kérhetnénk néhány szélsőséges adatot a téllel kapcsolatban?

RA: – A leghidegebbet eddig Miskolc-Görömbölytapolcán mérték, -35 fokig süllyedt itt a hőmérő higanyszála egy alkalommal, a legtöbb hótakarós napok száma Kékestetőhöz kapcsolódik, 154-gyel, a maximális hóvastagság pedig 151 centiméter volt, mégpedig Kőszegen.