Pár évvel ezelőtt kinéztem egy finom spanyol hal-receptet, és azt készítettem el karácsonyi vacsorának. Természetesen a szűkös anyagi helyzet és az itthon nehezen beszerezhető hozzávalók miatt „magyarosítottam” – és ráadásul el is rontottam, mert cayenni bors helyett véletlenül curryport szórtam az ételbe. A végeredmény frenetikusan finom lett – így azóta minden évben a „magyaros” elrontott spanyol hal kerül a család karácsonyi asztalára.

Tehát mi kell hozzá?

4–5 szelet tonhal (a hazai viszonyokat figyelembe véve én tőkehalból készítem – a hekket senkinek nem ajánlom ebben az esetben)
1 evőkanál liszt
4 evőkanál olaj (lehetőleg olíva)
4 gerezd fokhagyma
2 dl száraz fehérbor (a somlai tüzessége kiváló ehhez a recepthez)
2 evőkanál sherry (na itt belép a képbe az anyagi szegmens: én száraz vermutot használok hozzá, rosszabb esetben marad az ÉVA vermut cherry változata)
15 dkg zöldborsó
20 dkg spárga (télidőben nem könnyű FRISS spárgát lelni Veszprémben, így általában kihagyom, nagyobb mennyiségű zöldborsóval helyettesítem)
egy kevés só, bors
és a currypor – kb. fél evőkanálnyi (amit a cayenni bors helyett teszek az ételbe)

Technika:
Először is megkóstoljuk a vermutot, vajon jót választottunk-e, közben pedig bekapcsoljuk a rádiót (lehetőleg a Kossuth adót), és becsukjuk magunk után a konyhaajtót. Egyedül, nyugalomban a legjobb a főzés. Persze, ha a gyermek segíteni akar, megengedjük neki, de akkor számolnunk kell azzal, hogy a hal elkészítése háromszor annyi időbe kerül, mint segítség nélkül.

Tehát:
A lisztet egybekeverjük a zúzott fokhagymával, a sóval és a borssal, és beleforgatjuk a halszeleteket. A nagyobb tőkehal-darabokat kettétörjük, hogy könnyebben kezelhetők legyenek. A halszeleteket forró (kevés) olajban gyorsan aranyszínűre sütjük (mindkét oldalukat) – ez a mozzanat tényleg! pár perc, mert különben darabokra hullanak a szeletek. Ha nincs elég nagy edényünk, és két részletben kell sütni, akkor a már kész halakat kiszedjük egy tányérra.

Ha mindez készen van, megállunk. Kinyitjuk a bort, megízleljük – elég száraz-e, benne van-e a jól ismert felvidéki, somlai tűz?

A halakat szépen elhelyezzük abban az edényben, amelyben sütöttük őket, hozzáadjuk a bort, a sherryt (vermutot), megsózzuk és curryporral ízesítjük. Fedő nélkül, nagyon kicsi lángon addig főzögetjük, amíg a lisztes „panírtól” a mártás be nem sűrűsödik. (Ez általában gyorsan megtörténik, ám ha az Istennek sem akar sűrűsödni a mártás, akkor egy picinyke lisztet szórunk a bugyogó lébe.) Az ételt nem keverjük – mert akkor a hal darabokra esik –, csak rázogatjuk (ajánlatos tehát teflonos edényt használni). Ha elég sűrű a mártás – ki-ki gusztusa szerint határozza ezt meg –, akkor a tetejére tesszük a már előzőleg megfőzött zöldborsót (főzésnél alig-csipetnyi sót és petrezselymet használunk) és jobb esetben a főtt spárgát. Én ekkor le szoktam fedni az edényt, megvárom, míg az egész átmelegedik.

Ha kész, iszunk a nagy munka örömére egy jó pohár bort, és tálaljuk – főtt, sárfányos rizzsel (esetleg a kurkuma szóba jöhet a sáfrány helyett.)