A Veszprémi Turisztikai Egyesület 2005-ben alakult, tagjai között található a veszprémi szállodai kapacitások három csillag feletti teljes szegmense. A 14 veszprémi szállodást, vendéglátóst és turisztikai szakembert, turisztikával foglalkozó intézményt tömörítő szakmai civil szervezet elnökét, Mészáros Zoltánt kérdeztük, hogyan látja Veszprém turisztikai jövőjét, illetve az önkormányzat és az egyesület együttműködését.

Mészáros Zoltán: – Valódi igény, hogy a városi közgyűlésben a szakmát meghallgatva szülessenek meg a turisztikát érintő döntések. 2005-ben már nem volt tovább tartható, hogy egy csomó vállalkozás véleményét, amelyek a turisztikai szektorba fektettek be másfél, kétmilliárdnyi összegben (panziók, éttermek, hotelek építői, kulturális rendezvényeket szervezők), figyelmen kívül hagyják. Rengeteg olyan apróság van, amiben egyenként kevesek vagyunk. Tipikus érdekvédelmi alapszituáció pl. az, amikor a vendéglátós nem tehet ki magáról tájékoztató táblákat. Több város ebben messze Veszprém előtt áll: Mosonmagyaróvár, Balatonfüred…
Volt még egy ok, amiért az eddig gyakorlaton változtatni szerettünk volna, ez pedig a város turisztikai alapja. Ezt úgy kell elképzelni, hogy minden Veszprémben eltöltött szálláséjszaka után mindenkinek be kell fizetni 300 forintot. Egy Olíva szintű panzió mintegy 700 ezer forintot fizet be csak turisztikai hozzájárulás címen a városi költségvetésbe. Ebből összesen cirka 15–16 millió forint gyűlik össze évente. Ez olyan alap, amit közgyűlési döntés értelmében turisztikai célra kell költeni. Szakmai szervezeteknek ebbe beleszólási, de még konzultációs lehetőségük sem volt. Persze ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy az a pénz rossz helyre került, csak hiányoztak a szakmai egyeztetések. Ehhez hozzá tartozik, hogy minden egyes turisztikai alapban megjelent forint mellé az állam hozzátesz majdnem két forintot. Tehát turisztikai célra a városi költségvetésben 40–45 millió forint jelenik meg várhatóan ebben az évben.

Index: – Arra tudja a választ, hogy a város ebből mennyit költ turisztikai célra?

MZ: – Az állami hozzájárulásról fogalmam sincs. Tavaly egy bizottsági ülés alkalmával a felelős alpolgármester prezentálta, mire költötték el a turisztikai hozzájárulást – ezek méltányolandó dolgok voltak. Ebből kapott többek között a két meghatározó fesztivál: az Utcazene Fesztivál és az Ünnepi Játékok. Jól látszik, hogy a turisztikai befizetések száma meglódult, az itt töltött vendégéjszakákkal párhuzamosan. A nyári kulturális programok száma jelentősen felturbósodott, több embert vonzanak.

Index: – A vállalkozók érdeme ez a fellendülés?

MZ: – A turisztikai attrakciók, melyek komoly közönséget vonzanak, mind privát kezdeményezések. Ellentétben a Gizella Napokkal, ami egy hivatalos protokoll-jellegű rendezvény – sajnos. Az utóbbi három év változásai, Veszprém kulturális ügyei azt az üzenetet hordozzák, hogy a közpénzek sokkal racionalizáltabb felhasználásával, sokkal kisebb pazarlással, kevesebb közpénz-részvétellel is hatékony munkát tudunk végezni, úgy, hogy profik, sikeresek legyenek. Sokkal tudatosabban és offenzívabban kellene a turisztikai ügyekkel foglalkozni. A város adottságai, helyzete, történelme, épített környezete szempontjából nem látok más lehetőséget, mint sokkal határozottabb, pontosabb turisztikai profilt felépíteni. Veszprém és Eger nagyjából hasonló nagyságú település, mégis ott a látogatók száma 6–8-szorosa Veszprémhez képest. Sokkal nagyobb a turisztikai potenciánk, mint amit valóra tudunk váltani. Vannak meglévő komoly turisztikai termékeink: állatkert, vár, de mindegyik valós lehetősége alatt teljesít.

Index: – Gyakran elhangzik, Veszprém, az egynapos város.

MZ: – Két kezünkön bőségesen elegendő ujj van ahhoz, hogy megszámoljuk, hány olyan attrakciónk van, ami okot ad arra, hogy több mint egy napot legyenek itt a vendégeink. Nyilván hiányzik valami, ami léptékét tekintve az év egész időszakában tud olyan vonzerőt teremteni, amiért érdemes több napot itt tölteni. Nincs gejzírünk, vulkánunk, élményfürdőnk, szakadékunk… tehát az egyik cél a meglévő attrakciók fejlesztése. Tízből kilenc ember Veszprémhez elsőként az állatkertet kapcsolja. Hol van az a pályázatíró műhely, ami segítné fejlődését? A várról ne is beszéljünk. Hiányzik az élhetőség, nem lehet leülni, nincsenek nyilvános WC-k, sorolhatnám…

Index: – Az önkormányzat hogyan fogadta a kezdeményezésüket?

MZ: – Furcsa mód a régi önkormányzat nagyon ridegen. Egyetlen ember sem volt, akinek bármi köze is lett volna a turizmushoz. Megjegyzem, most sincs. Úgy látom, most sokkal nagyobb a nyitottság arra, hogy tagot delegálhassunk. Januárban lesz egy közös ülésünk, amikor meghívjuk a turisztikai bizottságot, ott elmondjuk, miért jöttünk létre, hogyan szeretnénk együtt dolgozni az önkormányzattal.

Index: – A cél az lenne, hogy az egyesület nélkül ne szülessen turisztikai jelegű döntés?

MZ: – Szeretnénk az összes turisztikai döntésbe belelátni, még az előtt, mielőtt valamilyen határozat születik. Szeretnénk véleményezni a pénzek elköltését is.

Index: – Ha ez nem valósul meg?

MZ: – Akkor Veszprém le fog maradni. Pánikszerű sebességgel el kell gondolkodni azon, mit érdemes itt létrehozni, mire van igény. A jövő év elején megjelennek az uniós forrású pályázatok, és azok a települések, ahol már a fiókban pihennek a pályázatok, sokkal nagyobb eséllyel indulnak. Itt, Veszprémben nem tudok ilyen előkészítésről – nyitottság van, ezt követi, remélem, a műhelymunka.

Index: – Ezek nem új problémák. Miért most jutottak el oda, hogy megalakuljon az egyesület, beleszóljanak a turisztikai döntésekbe?

MZ: – Nagyon nem mindegy nekünk, hogy a jelenlegi fejlődés folytatódik-e. Ez a privát szektor az utóbbi 3–4 évben erősödött meg, most jöttek létre azok a fejlesztések, melyek nagy mennyiségű szállodaszámot hoztak létre. Nagyon szeretnénk, ha a turisztikai bizottságban külsős tagként lenne legalább egy általunk delegált turisztikai szakember. Szeretnénk, ha ezekben az ügyekben nem lennénk megkerülhetők. Vannak projektjeink is: szó van egy saját webszájtról, egy kiadványról, ami nívósan összegyűjti az összes szolgáltató helyet a városban. Most kezd artikulálódni az, hogy Veszprémnek stratégiai ágazata a turizmus, és mint minden ilyenbe, be kell fektetni pénzt, stratégiát, együttgondolkodást…