A turisztika minden valamirevaló településen a fejlesztendő gazdasági ágazatok közé tartozik. Persze rendkívül lényeges, hogy mire is alapozható egy város, falu turisztikai koncepciója. Felber Károly, az Ízlelő étterem egyik vezetője hosszú éveket töltött külföldön, így mint „sokat látott” vendéglátós szakembert kérdeztük arról, mi a véleménye a város vendég-látásáról.

Index: – Hogyan látod Veszprém turisztikai helyzetét?

Felber Károly: – A turizmusban is – mint mindenhol – vannak divatok és irányzatok. A külföldi turizmus esetében a nyári tengerparti üdülés a legdivatosabb, a magyarországi belföldi turizmus pedig szerintem egyre inkább eltolódik a wellness és a fürdőturizmus irányába. Veszprém így jelentős vonzerővel nem rendelkezik egyik esetben sem, külföldieket rendkívül nehéz ide vonzani, igazából tehát a belföldi turizmusra lehetne építeni, ám az előbb említett fürdőturizmusba nem tudunk bekapcsolódni. A fizetőképes belföldi turista sokszor olyan várost keres, ahova egy hosszú hétvégére el tud menni akár télen is, de Veszprémben igazából nincs olyan szálloda, amely teljes kikapcsolódást tudna nyújtani a vendégnek akkor is, ha egész napját a szállodán belül akarja tölteni.

Index: – Létezik ma Magyarországon gasztronómiai turizmus?

FK: – Szerintem nem jellemző, persze egy-egy gasztronómiai esemény vonzhat turistákat (pl. a bajai halászléfőző verseny). Talán a borutakhoz kapcsolódva lehetne kiépíteni egyfajta gasztro-turizmust, de ezt sem látom olyan lehetőségnek, amely Veszprém idegenforgalmának egész évben lendületet adhatna. Veszprémben meglátásom szerint nincs egyetlen étterem sem, amelyet a „veszprémi” mivolta miatt lenne érdemes meglátogatni. A „gasztronómia turizmus” kialakulásához nem az elhatározás szükséges, hanem a meglévő vendéglátóegységek sokasága és minősége, valamint jellege. Ha létezik sokszínű vendéglői kínálat, akkor ezzel lehetne élni, de kitalálni egy koncepciót, és ehhez alakítani az éttermeket… – ez így fordítva nem működik.

Index: – Szerinted mi az, ami kimondottan veszprémi, ami egyedi a mi turisztikai kínálatunkban?

FK: – Elkötelezett lokálpatriótaként mondhatnám, hogy a vár, de az önmagában nem vonzerő. Említhetem az állatkertet is, de állatkert máshol is van – persze a miénk tényleg szép helyen fekszik. A kérdés bennem is fölmerült már párszor, és azt kell mondanom, nincs meg az az elsődleges benyomás Veszprémről, amiért ide el kellene jönni – kivétel persze az Ünnepi Játékok, illetve az Utcazene Fesztivál, de ez csupán két program. Ha már a várnál tartottunk, egyértelmű, hogy az csupán élettelen tér.

Index: – Mivel lehetne élővé tenni?

FK: – Hogy hazabeszéljek: vendéglátóhelyek kellenének, de olyanok, amelyek tükrözik a környezet sugallta kort – gondolok tehát 18. századi jellegű kávézóra, borozóra, étteremre. Jelenleg még padok sincsenek a várban, ahova leülhetnének a megfáradt turisták.

Index: – Manapság annyira emlegetik a konferenciaturizmust. Nem lehetne ez kitörési pont?

FK: – A konferenciaturizmus kiépítéséhez komoly infrastrukturális háttérre lenne szükség. Ahhoz, hogy jelentősebb bevételre lehessen belőle szert tenni, nagy tömeget kell vonzania, ehhez pedig szükség van egy nagy konferenciateremre (vagy több kisebb, szekcionálisan használhatóra). Van mindehhez megfelelő minőségű és mennyiségű szálláshely Veszprémben? Nincs. Most, a Mikulás-ralin, a legkisebb panziótól kezdve minden tele van, nem lehet minőségi helyet találni. Magyarul 3-400-as létszám fölött a városban már nem tudunk igényes szállást biztosítani.

Index: – Elég sötéten látod a helyzetet.

FK: – Talán inkább reálisan. Nem tudok olyan fővonalat megnevezni, ami rövid távon fejlődést hozhatna turisztikai szempontból a városnak – és ez nem pesszimizmus. El kellene dönteni, mire építjük a jövőt, mi az , ami folytonosan megfogható lesz Veszprémben. Nem igazán látom a városi koncepciót. Azt hiszem, a magántőke ideje lejárt, hatalmas méretű magánberuházások a turisztikában nem várhatók. Amíg nincs meg a látható, követhető, számon kérhető koncepció, ezeket nem is szabad elvárni a vállalkozóktól, mert az ilyen típusú befektetések nagy kockázattal járnak. Most önkormányzati segítségre, az irány meghatározására van szükség.

Index: – Szerinted helyes súllyal kezeljük a város gazdaságában a turizmus szerepét?

FK: – Veszprémben beszélünk a turisztika szempontjából valamiről, amiről mi azt hisszük, érték, de rá kellene jönnünk, hogy nem abban a tekintetben az, mint ahogy mi elképzeljük. Bármennyire is úgy gondoljuk, hogy Veszprém szép város, a kínálatunk még ahhoz sem elég, hogy egy hosszú hétvégét el lehessen tölteni a nálunk. Tehát nem kell a kardunkba dőlni, ha a turizmus nem tud vezető szerepet betölteni a gazdaságban. Szerintem Veszprémben az egyetemi város jelleget kellene erősíteni, a szellemi potenciált kihasználni, s ehhez valami ipart telepíteni – ez élénkítően hathatna a város gazdaságára.