Mintegy 1,2–1,3 milliárd forintból valósul meg a Séd-völgy rehabilitációja a következő években. Ennek célja az, hogy a Séd-part élővé, a helyiek életének mindennapi részévé váljon, a vendégek számára pedig olyan lehetőséget kínáljon, amiért érdemes bejárni a Vár alatti területeket. A projekt részleteiről Dr. Temesvári Balázst, a Veszprém ZRt. munkatársát, valamint Józsa Tamást, a városi önkormányzat projekt-koordinátorát kérdeztük.

– A Séd-völgy rehabilitációját érintő projekt elképzelés először a Kulturális Főváros pályázat kulturális alapú közösségfejlesztést szolgáló fejlesztésekről szóló fejezetében szerepelt, mert ez egy olyan terület, ahol ilyen jellegű funkciót lehetne megvalósítani. A projekt aktualitása és céljai indokolták, hogy ezt az elképzelést érdemes volt továbbfejleszteni. A Projekt Előkésztő Alap (PEA) II-ből sikerült támogatást nyerni a tervkészítésre, így 2005 ősz elejére elkészültek az engedélyes szintű tervek erre a projektre vonatkozóan. Alapjában egy zöldfelületi rekonstrukcióról van szó, amire többféle ideológiát rá lehet fűzni. A forrásaink korlátozottsága miatt az akcióterületet a Deák utcától a Kiskuti csárdáig tartó szakaszra jelöltük ki és tudtuk megterveztetni, a tanulmányterv viszont foglalkozott a Lackó-forrás felé eső területekkel is. Ez a zöldterületi rekonstrukció alapvetően meg kívánja őrizni a tájba illő növényállományt. Azt rendezve, megfelelő (kerékpár)utak kijelölésével egy olyan közösségi tér a cél, amit a helyi lakosság is használhat. Az idelátogatók számára – ez a középkori értékek gyűjtőhelye – fél nappal meg tudja hosszabbítani az itt-tartózkodás idejét.

Index: – Mikor kezdődött el a munka?

– 2004 őszén, a Kulturális Főváros pályázattal került igazán fókuszba a Séd-völgy rehabilitáció. Megvizsgáltuk, hogy az akkori elképzelés mit javasolt, azt gyúrtuk tovább. 2005 tavaszán indult a projekt fejlesztése, a tervek készítése, illetve úgynevezett „társadalmasítása” ami a szakma és a civil szervezetek bevonását jelentette. A tervek befejezése után hosszú egyeztetések jöttek.

Index: – Mennyibe kerültek a tervek?

– A Séd-völgybe elképzelt produkciók (a Veszprémvölgyi valamint a Kittenberger utca felújítása, a Lackó-forrás felé vezető tervek, illetve a kerékpárutak) megtervezése 30–40 millió forintot fog felemészteni összesen – ebből maga a völgy tervezése 10 milliós nagyságrendű. De ez még csak az első ütemet jelenti.

Index: – Ezeket az összegeket pályázati pénzek biztosítják?

– A javát pályázati forrásokból, központi vagy regionális forrásból kívánjuk biztosítani. A városi költségevetés elég szűkös, az előkészületekre minimális pénz áll rendelkezésre.

Index: – Hol tart most a projekt?

– Jelenleg az első ütem van előkészületben. Ez egy pulzáló elképzelés, vannak biztos pontok, amelyeket elsőként szeretnénk megvalósítani, vannak koncepcionális szintű elképzelések, vannak kész tervek, melyek egy későbbi ütemben fognak megvalósulni. Összesen hét tervező dolgozik ebben a témában.

Index: – Mi lesz a rehabilitáció menetrendje?

– Mindenek előtt a Benedek-hegyen lévő sétányt szeretnénk felújítani, az eredeti terveket vettük elő, ennek hagyatékát vittük tovább. Még nem eldöntött, hogy mi lesz a hegy környezetével, közgyűlési döntések hiányoznak hozzá.

Index: – Honnan lesz hozzá pénz?

– Az biztos, hogy március-áprilisban megjelennek azok a pályázati források, amelyekből ezeket a kivitelezéseket el lehet készíteni. A régió egyik legjobban előkészített turisztikai fejlesztése van a kezünkben. Az engedélyek beszerzése még néhány hónapot igénybe vehet. Ezzel összekötjük a Veszprémvölgyi út rekonstrukcióját, valamint az ott található jezsuita templom és romkert felújítását. Partnerségi megállapodást kötöttünk a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (KVI), mert az az ingatlancsoport, amelyik a templomot jelenti, műemlékvédelmi besorolás alatt áll. A KVI készíti a terveket, de közösen döntünk a tartalmáról. Talán ez a legmarkánsabb eleme az első ütemnek.

Index: – Mi tartozik még az első ütemhez?

– Ez összekapcsolódna a tavak parkosításával. Új funkciót nem kapnának, esetleg egy szökőkút biztosítaná az oxigénellátást, hogy élővé váljanak. Körülötte a területrendezés, a zöldfelület kialakítása a jobb láthatóság érdekében fog elkészülni, valamint játszótér-felújítás történik még a környezetében. A két akcióterületet, a Benedek-hegy és környezetét, valamint a Jezsuita templomot szeretnénk összekötni egy kerékpárúttal. Ennek a koncepcionális tervei elkészültek – csatlakozva a kistérségi kerékpáros nyomvonalhoz. A Viadukt alatti kis hidat is szeretnénk felújítani, hogy kényelmesebben lehessen közlekedni rajta. Egyeztetéseket folytatunk a Kittenberger Kálmán utca megnyitására, hogy az a Légierő Parancsnokság ingatlanján keresztül járható legyen a Jókai út felé. Erre jó esélyünk van, a tervek elkészültek, egy tulajdonjog–átadással ezt is sikerülhet az első ütemben megvalósítani. A PEA-ból a Séd-völgy rehabilitációjának tervei mellett sikerült elkészíteni a Viadukt rekonstrukciós terveit is. Ha nem is a korábbi program említette első ütem részeként, de még idén megkezdődhet a felújítás. A tervek készen állnak, a pályázatot be tudjuk adni, így a kivitelezés is el tud indulni.

Index: – Mit tartalmaz a második, harmadik ütem?

– A második ütem koncepcionális szinten létezik, ez az állatkertet érinti, hiszen duplájára növekszik a területe, bejárhatóvá tennénk, hogy 5–6 órára nőjön az ott-tartózkodás. A harmadik ütem a kerékpárút folytatása az Aranyos-völgy bekapcsolásával, folytatódva a vasútállomásig, majd innen kelet felé haladva összekötni a kistérséggel. Ebben a részbe a csatári részre is figyelnénk, rövid távon szeretnénk rendezni ennek a területnek a környezetvédelmi és infrastrukturális problémáját.

Index: – A kivitelezésre mennyi pénz áll rendelkezésre?

– Tudni kell, hogy a Séd-völgy rehabilitáció nem csak egy Veszprémet érintő elképzelés, hanem az egész régió turisztikai kínálatának átalakításához tartozik. Egy régiós integrált projekt, a „Királyi Városok turisztikai fejlesztés” egyik eleme, így kiemelten támogatottnak számít. Tata, Esztergom valamint Székesfehérvár is hasonló témájú felújításokkal készül, szeretnénk, ha közös megállapodás keretében tudnánk egymást erősíteni. A völgyrehabilitáció 1,2–1,3 milliárd forintos tétel. Ennek 10–15 százalékát jelenti az önerő.

Index: – Mindez jelentős civil együttműködés nélkül nem elképzelhető.

– 2005-ben megkezdtük a projekt társadalmasítását a sajtón keresztül, illetve közvetlenül a civil szervezetek bevonásával, 23 egyesületet szólítottunk meg. Sikeresnek mondható a kezdeményezés, mindenkinek volt valamiféle véleménye a projekttel kapcsolatban. A civilek együtt fejthetik ki azt a lobbitevékenységet, ami ahhoz kell, hogy ez a projekt legitimen meg tudjon valósulni.

Index: – Milyen célt tűztek ki maguk elé ezzel a projekttel?

– Amit várhatunk, az az, hogy a Séd-völgy zöld területét rendezzük, és megépül a kerékpárút. A cél, hogy a családosok számára alternatív kikapcsolódás helyszínné válhat, kulturális helyként is funkcionálhat, a területen vizes élőhely bemutató működhet, és a lényeg, hogy látogatható legyen. Ebben az évben szeretnénk pályázni, és a fizikai megvalósulás 2008–2009-re várható. A tervet Séd-völgy rehabilitációnak hívjuk, ami viszont csak egy munkanév, a pályázatban „Kertek és kolostorok a veszprémi vár tövében” címmel fog bekerülni a projektek közé.

Index: – Hogyan lehet élővé tenni majd a területet?

– A lényeg, hogy legyen egyfajta tematika, ne alternatív módon történjenek itt események, hanem a terület irányítottan működjön. Használják az itt élők, bejárják, életük részévé váljon a völgy. A vendégek számára pedig legyenek olyan lehetőségek, amiért célszerű lemenni a a vár alá. Ebbe a gondolatkörbe beletartoznak a nyári programok is – például az Utcazene Fesztivál kinőtte a belvárost, adott esetben, a völgy elkészültekor ebbe az irányba is lehetne bővíteni. A völgyet a helyiek, a civilek tudják majd jól tartalommal megtölteni. A terv az, hogy valamilyen szinten irányítva rájuk bízzuk ezt, így a civilek felelősséggel bírnak majd azért, hogy a Séd-völgy jól működjön.