Vendéglátóhelyek, boltok a Benedek-hegy légópincéjében, mesterség-bemutatók, kalandpark, éttermek a Séd-völgyében, korcsolyapálya a Csónakázó-tavon, kiállító- és koncertterem a Jezsuita templomban? Sigmond Istvánnal, a Veszprémi ZOO igazgatójával az állatkert „Legyen élő a velünk élő történelem” elnevezésű koncepciójáról beszélgettünk.

Index: – Milyen olyan területe van az Állatkertnek, amelyik beletartozik a Séd-völgy rehabilitációs tervbe?

Sigmond István: – Az Állatkert tulajdonában van a ZOO fejes-völgyi területe, a Gulya-dombon a háziállat-bemutató – ami tavasztól már szavanna-bemutatóként fog működni –, ezen kívül az ejtőernyős pálya, a Séd-parton az úgynevezett volt úttörőtábor (a sétány elejétől az első hídig, folyásirányt tekintve a Séd jobbpartján), ezen kívül a Fejes-völgy két oldala (a Villa Medici mögötti hegyoldal a Viaduktig, illetve az ezzel szemben lévő, ami alatt a kisvasút átfut). A régi vidámpark területét 2001-ben az önkormányzat szerződéssel 25 évre az állatkert kezelésébe és hasznosításába adta, ebbe beletartozik a mellette található parkoló területe is, és mi kezeljük a Betekints vendéglőtől a főbejáratig tartó szakaszt is.

Index: – Hogyan kapcsolódott be az Állatkert a Séd-völgy projektbe?

SI: – 2005-ben készítettünk egy hosszú távú – 2013-ig tartó – programot, amelynek a „Legyen élő a velünk élő történelem” címet adtuk. Ebben egyrészt az állatkert bővülésével számoltunk: az ejtőernyős pályát, a gulya-dombi területünket és az úttörőtábort kapcsolnánk össze egy 12 hektáros bővítéssel. A megvalósításról a VERGA Rt.-vel és a honvédséggel már egyeztetünk, nem merek időt jósolni, de remélem, hogy idén megtörténik a területek átadása. A terv másik része a Séd-part élővé tételéről szól.

Index: – Az állatkerthez kapcsolt új területeken mit kívánnak létrehozni?

SI: – Az úttörőtábor és a Gulya-domb közötti (sziklás) részen csak tanösvényt tudunk építeni, mert ott állattartás nem lehetséges – alapvetően természetvédelmi okok miatt. Az ejtőernyős pálya és a mostani területünk között hoznánk létre az eurázsiai és az afrikai központunkat. Egy Afrika-falu megépítését tervezzük, ahol természetesen lennének állatok, de mellettük a terület látogató-központként is funkcionálna – ez alatt értjük a színvonalas vendéglátást, a közösségi tér létrehozását, a zoopedagógiai foglalkozások helyszínét. Az ejtőernyős pálya felé eső területen alakítanánk ki az eurázsiai részt, ahol a látogatók szintén megtalálnák a különböző kényelmi szolgáltatásokat. Természetesen ide egy új bejáratot is kell helyezni. A programnak félig-meddig részét képezik a mögöttünk álló hat évet lezáró fejlesztések: a csimpánzház, a trópusi-ház kialakítása, a zsiráfház és a főbejárat átrendezése. Mára egyértelművé vált, hogy rendkívül fontos lenne a Gulya-dombot összekötni a körgyűrűvel, mert így új útvonalon lehetne eljutni az Állatkertbe – nem a városon keresztül. A Veszprémvölgyi útnál szükség lesz új parkolók építésére a nyári áldatlan állapotok miatt. Ezt a környékbeliek nem feltétlenül támogatják, pedig a rendezett viszonyok új helyzetet hoznának, és nem zavarnák az ott kaotikusan parkoló autók a helyieket. Végül, elképzelésünk szerint, a Laczkó-forrás környékét egy úttal össze kellene kötni a gulya-dombi résszel, így tudnánk korlátlan átjárást és körbejárhatóságot biztosítani az autóval érkező vendégek számára.

Index: – Eddig a bővítésről beszélt. A „Legyen élő a velünk élő történelem” cím mit takar?

SI: – Természetesen a program nem a bővítések miatt kapta ezt az elnevezést, hanem amiatt, hogy egy olyan elképzelést gondoltunk végig, amely talán rendbe hozhatná, kiegészíthetné, színesebbé tehetné Veszprém turisztikai képét, arculatát. A terv arról szól, hogy a vártól az Állatkertig, később a Laczkó-forrásig egy attrakciósorozat vezetné át a látogatókat – tehát a Benedek-hegytől a Margit-romok környékén, a Miklós utcán vagy a Séd-parton keresztül úgy tudjanak a vendégek átjönni az állatkertig, a volt vidámparkig (és vissza), hogy közben aktívan tölthessék el az időt.

Index: – Önök szerint miként lehetne élővé tenni ezt a területet?

SI: – Sokat törtük a fejünket azon, hogy milyen kulturális attrakciókat lehet megjeleníteni a Séd környékén. Az tűnt ésszerűnek, hogy a Séd mellett valaha létezett iparos és kézműves kultúrát kellene feleleveníteni, és interaktív módon, új attrakciókon, látványosságokon keresztül bemutatni. Tehát az alapgondolat szerint a Séd által működtetett házi- és kisipar egyes elemeit lehetne feléleszteni, és korhű épületekben elhelyezve közzé tenni. A lényeg, hogy a látogató ne egy tárlót nézzen, hanem ezeket a víz által működtetett szerkezeteket maga tudja kezelni: például őröljön búzát, dagassza meg, süssön kenyeret, avagy kovácsoljon magának patkószeget stb. Ennél tovább nem jutottunk, s amikor átadtuk az anyagot 2005-ben az önkormányzatnak, jeleztük, hogy össze kellene hívni a kompetens szakembereket (múzeumi dolgozókat, néprajzosokat, kézműveseket, pedagógusokat), akik a program ezen részét szakszerűen ki tudják gondolni, és ezeket a funkciókat – nem többet kettőnél-háromnál – ilyen megközelítésben életképes formában tudják újraindítani. Persze nem csak ilyen típusú attrakciókra gondoltunk: a volt vidámparkban egy komolyabb játszótér, kalandpark létrehozását terveztük – úgy, hogy a városi közpark funkciója ne sérüljön. A Csónakázó-tó esetében arra jutottunk, hogy mobil vagy félmobil hűtőberendezéssel jégpályává lehetne alakítani októbertől márciusig, így egész évben programot kínálna a völgy. A koncepciónak része az is, hogy a volt Jezsuita-templom kulturális helyszínként, centrumként – kiállítótérként, koncertteremként, kisebb konferenciateremként működhetne.

Index: – Hogyan képzeli a terület és az attrakciók fenntartását?

SI: – Kvázi vállalkozásként (a bemutató terek mellett ajándékboltokkal, vendéglátóhelyekkel stb.), mert ennek a nagy területnek a fenntartása rengeteg pénzbe kerül. Olyan gazdasági formációt kell létrehozni, amelynek vannak fenntartó és ellátó feladatai, de vannak bevételt termelő részei is, és ezek nyereségéből kell működtetni azt a részt is, amely nem termel profitot. Ha ez nem így történik, akkor a bejövő jövedelem kikerül a rendszerből, a fenntartói költség meg marad az önkormányzat nyakában, és a város nem tud annyi támogatást produkálni, hogy ez az elképzelés életképes legyen. Azért kell az önkormányzatnak (vagy önkormányzati cégnek) kvázi gazdának maradni, hogy az önkormányzati érdeket érvényesíteni lehessen. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a gazdaként működő önkormányzati cég a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységeket maga végezhesse, mert akkor a bevételt termelő képessége jobb lesz, és el tud jutni az önfenntartásig.

Index: – Mi lett tehát ennek az anyagnak és elképzelésnek a sorsa?

SI: – 2005-ben átadtuk az anyagot Asztalos István volt alpolgármester úrnak, aki továbbította Temesvári Balázsnak, a Séd-völgy rehabilitáció korábbi projektmenedzserének. Az önkormányzat nagyon pozitívan fogadta az elképzeléseinket. Ekkor már folyt volt a Séd-part zöldterület-rekonstrukciójának előkészítése. Úgy érzem, az önkormányzat nem mindig fenntartható, önfenntartó fejlesztésben gondolkodott. Egy példa erre. A Szerelem-sziget esetében mi játszótér létrehozását indítványoztuk, ez egybeesik az önkormányzat elképzelésével, de – a legutóbbi napokig – arra rajtunk kívül senki nem gondolt, hogy a Benedek-hegy alatti légópincéket például ki lehetne használni, és ide igen komoly kereskedelmi, szolgáltató funkciót betelepíteni. Ezzel pedig mindjárt meg lenne az első állomása annak, hogyan miként jut át a látogató a Várból a Séd mentén a volt vidámparkba és az állatkertbe. Meglátásom szerint, ha sikerül a Séd-partra telepített mesterségeket tényleg igényesen létrehozni, bicikli utat építeni, a területet rendezni, különböző attrakciókkal vendégcsalogatóvá és önfenntartóvá tenni, akkor a város turisztikai arculata képes átalakulni, vonzereje lényegesen nagyobb lesz.

Index: – Mennyire vesz részt az Állatkert a Séd-völgy rehabilitációját érintő munkában?

SI: – Tavaly augusztusban vagy szeptemberben és októberben is zajlott egyeztetés, amin ott voltunk, azóta minket nem hívtak. Az első visszajelzések jók voltak, azóta nem igazán keresnek minket.

Index: – Az új önkormányzat változtathat ezen a helyzeten?

SI: – Csak akkor, ha valóban belelátnak az ügybe, de amennyire a szándékokat ismerem, azok egyetértők és támogatóak.