A Séd-völgy rehabilitáció eredményeként „a turisztikai kínálat szélesedhet, másrészt jobban ki tudjuk szolgálni a fiatalok, a családos vendégek keresletét” – mondta el újságunknak Lőrincz Katalin, a veszprémi Tourinform Iroda vezetője, akivel a Séd völgyhöz kapcsolódó turisztikai lehetőségekről, az adottságokról, a lehetséges fejlesztési irányokról, és a többszereplős munkáról beszélgettünk.

Index: – Fontos turisztikai szempontból a Séd-völgye Veszprémben?

Lőrincz Katalin: – Turisztikai szempontból fontos, de vonzerőiben kihasználatlan része a városnak. A Séd-völgy gyakorlatilag összeköti a város két leglátogatottabb pontját: a vár és az állatkert területét. Fejlesztése megteremti azt a közlekedési folyosót, melyen keresztül a történelmi belváros, a vár összekapcsolódhat egy csodálatos természeti értékkel, a Fejes-völgy, Gulya-domb, Veszprémvölgy területével. Stratégiai kérdés, hogy a veszprémi tartózkodási időt hosszabbítsuk, a város turizmusból származó bevételeit növeljük, így egyértelműen meg kell oldani a már ismert látnivalók átjárhatóságát, illetve fejleszteni kell – a lakossági és turista igényeknek megfelelően – a szabadidős, aktív tevékenységek lehetősét.

Szeretnék még az elején valami fontos dolgot tisztázni: maga a turizmus egy gazdasági ágazat, jövedelemtermelő képességgel, adóbevétellel és munkahelyekkel, amit lehet mérni GDP-ben, foglalkoztatottságban vagy a befektetések összegében. A turizmus fejlesztése tehát végső soron össz-városi érdek is: egy-egy területet, települést – vagy adott esetben vállalkozást – pótlólagos bevételhez juttat. A turizmushoz (is) köthető beruházások nem csupán az idelátogatókat szolgálják: éttermeket, szálláshelyeket, színvonalas rendezvényeket és szabadidős létesítményeket jelentenek a helyi lakosság és a helyi vállalkozások számára. Végső soron itt helyben a veszprémiek életminőségének javítása a cél, de a Séd-völgy és állatkert fejlesztése óriási lendületet adhat e történelmi város lakosságának megtartásához és az egészséges életmóddal párosuló mindennapokhoz.

Index: – Megvannak-e azok az adottságok a Séd-völgyében, amelyek turisztikai célponttá tehetik?

LK: – Az adottságai csodálatosak: van víz és sok zöld növényzet, mindez sziklákkal, érdekes kőzetformákkal „megspékelve”. Veszprém domborzati adottságai, a történelmi épületek különleges látványt nyújtanak a völgyből, s ez a környezet a mai urbanizált világban erősen felértékelődik. Az a tény, hogy eddig ennyire kevés figyelmet szenteltek a Séd-völgynek, lehet, hogy éppen ezt a viszonylagos érintetlenségét segítette: egyszóval a város szívében, viszonylag elzártan létezik egy olyan útvonal, melyet bátran lehet ajánlani a természet kedvelőinek korhatártól és évszaktól függetlenül.

Index: – Ön szerint hogyan lehetne elképzelni a Séd-völgy legsikeresebb hasznosítását?

LK: – A turisztikai célpontok sikere – bár alapvetően magától a vonzerőtől, a különleges adottságoktól függ – nem képzelhető el a fogadóképesség (megközelítés, parkolás, étkezési lehetőségek) és a tájékoztatás (információnyújtás, marketing) fejlesztése nélkül. A kérdésre visszatérve: ha pusztán az lenne a cél, hogy minél több turista jöjjön, minél több rövid távú bevétel keletkezzen, akkor egyértelműen a nagy tömegeket vonzó, kizárólag „trendi” fejlesztéseket kellene preferálni, mint például sörsátor, vidámpark és ehhez hasonló ötletek. Amennyiben az a cél, hogy a helyi lakosság harmóniában, élhető városban, de szabadidős igényeit kielégítve éljen (és úgy vélem ez fontos cél), akkor csak olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek a város és lakói szempontjából fontos és egyéként gazdaságosan fenntarthatók.

Nem szeretném a jelenlegi elképzelést kis részletekre szedni és egyenként vizsgálni, inkább a hasznosítás általunk lényegesnek tartott elemeit emelem ki. A kerékpárút megépítése és a megközelíthetőség (idevezető közlekedési kapcsolatok) megoldása az első lépés. Ez már önmagában egy sor tevékenységet megalapoz, gondolok itt a túrázásra, sétára, a görkorcsolyázásra, kerékpározásra, télen a szánkózásra. Fontosnak tartanám, hogy a gyerekek, az ifjúság, a családok irányába toljuk el a fejlesztést, mely elsősorban izgalmas kalandparkot, rendben tartott játszóteret, tanösvényt és erdei tornapályát jelent. Úgy tűnik, kevés város tud belterületen az extrém sportoknak teret adni, itt a domborzati adottságok ezt lehetővé teszik: használjuk ki. Végül teremtsünk kulturált kiszolgáló létesítmények, legyen lehetőség fedett helyen fogadni az óvodai, iskolai csoportokat, épüljön fel az állatkertnél is egy látogatóközpont, hasonlóan a kőszegi vagy a herendi példához. A fejlesztést lehet díszkivilágítással, különleges kertészeti megoldásokkal vagy közlekedési lehetőségekkel feldobni: alapvetően fontos viszont, hogy megőrizzük Veszprém történelmi értékét, hangulatát, a hely szellemét.

Index: – Milyen módon lehetne összekötni a belvárossal e területet, hogyan lehetne ide vonzani a helyieket és a turistákat, illetve egyáltalán érdemes-e élővé tenni a Séd-völgyet?

LK: – Ez elsősorban közlekedés- és városfejlesztési kérdés, az én szakmám addig terjed, hogy az igényeket ismerem. Utakat, parkolókat és a hozzájuk tartozó táblarendszert kell kiépíteni a személygépkocsival érkezők számára, a kerékpárutat össze kell kötni a kistérségből, nyugati irányból érkező nyomvonallal és a város legnagyobb lakosságát magába foglaló Haszkovó lakóteleppel. Magában a Séd-völgyben úgy kell kialakítani a kerékpárutat, hogy a burkolata alkalmas legyen a már az előzőekben említett szabadidős tevékenységek végzésére, a megállók, pihenők pedig a pihenni vágyók élményét erősítsék. A belvárosból – több megoldás is létezik erre – szinte „kézen fogva” vezetni kell a vendéget, s ennek a turisztikai információnyújtásban is meg kell jelennie, sétautak ajánlásával. Kulcskérdés, hogy Várból hogy lehet elérni a Séd-völgyet, mert jelenleg ez eléggé nyaktörő mutatvány, kisgyerekesek, idősek számára pedig balesetveszélyes. A Benedek-hegy fejlesztése során erre is értelmes megoldást kell találni.

Index: – Mekkora lehetőség számunkra ez a rehabilitációs program? Bővülhet vele a város turisztikai arculata, akár egyfajta kitörési pont is lehet?

LK: – Igen, változhat a város arculata: egyrészt a turisztikai kínálat szélesedhet, másrészt jobban ki tudjuk szolgálni a fiatalok, a családos vendégek keresletét. A jelenlegi, főként kulturális turizmusra épülő veszprémi vonzerő bővül az aktív turizmussal, de itt hangsúlyozom, turisztikai szempontból a kerékpárút mellett szükséges egyéb látványos és érdekes, akár egész évben használható fejlesztéseket megvalósítani. Egy kicsit konkrétabban fogalmazva: az állatkert, mint meghatározó szereplő és tulajdonos érdekelt a szabadidőpark funkció és a hozzá szorosan köthető üzleti tevékenységek erősítésében, így reális eredmény lehet a jelenlegi 200 ezres látogatószám megduplázása a fejlesztést követő öt-hat évben.

Index: – A Tourinform Irodát bevonta az önkormányzat a Séd-völgy rehabilitációs projekt előkészítésébe? Ha igen, milyen véleményeket, munkát vártak tőletek?

LK: – A Séd-völgy terveit már egy kész elképzelés fázisában láttuk, de ez annak is betudható, hogy nagyon gyorsan kellett 2005-ben az önkormányzatnak elkészülnie az elképzelésekkel. Az állatkert bevont bennünket is az elképzeléseibe, illetve most az új önkormányzat fejlesztési ülésein is részt veszünk, véleményünket kikérik.