Körülbelül májusra készülhet el az önkormányzat új civil koncepciója. Ennek kapcsán kérdeztük Szalay Tímeát, a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület alelnökét a civil szféra és a városvezetés együttműködésének alakulásáról, valamint a civilek közötti összefogás szükségességéről.

Index: – Országos szinten egyre hangsúlyosabban jelenik meg a civilek beleszólása közügyekbe. Véleményetek szerint ez Veszprémben hogyan működik?

Szalay Tímea: – A Csalán Egyesület nyilvánvalóan speciálisan látja a helyzetet Veszprémben, hiszen komoly erőfeszítésekbe került, hogy a közügyekbe való beleszólási jogunk érvényre juttatása elinduljon. Talán ennek is köszönhető, hogy érezhetően változik a döntéshozók civilekhez való hozzáállása. Úgy tűnik, hogy ahhoz, hogy egy civil szervezet véleményét komolyan vegyék, valamiféle módon érzetetni kell az erejét. Nyilvánvaló, hogy a döntéshozók számára az a legkényelmesebb, ha nem kell számtalan civil szervezetet megkérdezni a döntésükről, hiszen az egyeztetések nehézkesek lehetnek, időt, energiát igényelnek. Ez nem a leggyorsabb módja a döntéshozatalnak. Az látszik azonban, hogy ha egy szervezet annyira megerősödik, hogy a véleményük akár a döntés megvalósítását, kivitelezését megkérdőjelezheti, akkor már a döntéshozóknak is érdekük egyeztetni, hiszen ez vezethet csak jóra. Összességében tehát úgy tűnik, hogy azon civil szervezeteket, akik valamilyen úton éreztették a döntéshozókkal erejüket, a jövőben többször megkérdezik egy-egy beruházás kapcsán, mint a kisebb szervezetek.
Visszatérve a kérdésre: mivel néhány civil szervezet megerősödött Veszprémben, a döntéshozók is nagyobb nyitottságra kényszerültek. Természetesen ez a folyamat döntéshozói szinten is személyfüggő lehet, és a választások eredménye a közügyekbe való beleszólás lehetőségét nagyon megváltoztathatja.

Index: – Szerintetek szükség lenne változtatni, fejleszteni a városháza és a civilek kapcsolatán? Ha igen, milyen tekintetben?

SzT: – Egy-egy speciális tématerületen tevékenykedő civil szervezet nagy jártassággal, tapasztalattal, ismerettel bírhat, melyet a döntéshozóknak érdemes volna becsatornázniuk. Sajnos jelenleg ez nem működik túl jól, és sokszor van rá példa, hogy a civilek észrevételeit, javaslatait senki nem kérdezi meg, pedig jobb, átgondoltabb döntések születhetnének. És ha már a civilek veszik a bátorságot és javasolnak, kezdeményeznek valamit (pl. a Csalán Veszprém Génmódosítás Mentes Övezetekhez való csatlakozását), könnyen ütközik falakba a terv. Van mit fejleszteni az együttműködéseken, és ehhez leginkább a mindkét fél nyitottsága, együttműködési szándéka kell. Időt, energiát kell szánniuk mind a döntéshozóknak, mind a civil szervezeteknek, hogy végighallgassák a másik fél álláspontját, mert így születhetnek jó döntések. Az a tapasztalatunk, hogy a most felállt önkormányzat nyitottabb az együttműködésekre. Az elmúlt néhány hónap alatt többször sikerült leülnünk az önkormányzat egy-egy képviselőjével, munkatársával, gondolkodtunk, terveztünk közös programokat. Talán a folyamat jó irányban halad, és egyre több szervezet egyre gyakrabban tud az előbb említett együttgondolkodásra majd példát említeni.

Index: – Véleményeket szerint mennyire működik Veszprémben a civil összefogás?

SzT: – A civil összefogás – éppúgy, mint bármilyen összefogás – akkor működik jól, ha van közös célja. A környezetvédő szervezetek összefogottságát ismerve nem túl jó a veszprémi helyzet. Ugyanakkor azt látom, hogy nyitottak a szervezetek az együttműködésre, és amennyiben közös érdekük diktálná, lenne példa a sikeres összefogásra.

Index: – Mikor működik jól egy városban a civil szféra?

SzT: – Ha figyelemmel kíséri a városi folyamatokat, építő jelleggel hozzá tud szólni, keresi a kreatív együttgondolkodás módját – és él a civil kontroll lehetőségével.