A 2003-ban elfogadott városi civil koncepció ma is megállja a helyét, azonban időközben a civil szervezetek megerősödtek, az őket érintő kérdésekben aktívan részt kívánnak venni. Többek között ezt az igényt elégítené ki a koncepció módosítása – tudtuk meg Péterné Rózsa Máriától a polgármesteri hivatal civil kapcsolatok tanácsnokától.

Index: – Mióta beszélhetünk Civil Koncepcióról?

Péterné Rózsa Mária: – 2003-ban fogadta el a város először, most jött el az a pillanat, amikor el kell készíteni a koncepció módosítását. Sok minden változott az elmúlt időszakban, a gyakorlati tapasztalatok is igénylik a változást, továbbá a civil egyesületek is kezdeményezték a koncepció átgondolását. Terveink szerint a májusi közgyűlésen születhet döntés, azonban várhatóan az év első felében megjelenik egy törvény a civil ügyekkel kapcsolatosan, amely sok kérdésben iránymutatást ad majd, így lehet, hogy ezt megvárva módosul a koncepció.

Index: – Mi a fő irányvonala a civil koncepciónak?

PRM: – Megpróbálja megteremteni azokat az önkormányzat által szabályozható kereteket, amelyek lehetővé teszik az együttműködést a civilekkel, illetve tartalmazza, hogy a város milyen feladatok megoldásában tudja igénybe venni a civilek segítségét – mindkét fél hasznára. A mai magyar jogszabályi háttér nem határozza meg azokat a feladatokat, aminek a megoldását a civilekre lehet bízni. Nagyon sok olyan egyesület is van, amelyek meghatározott feladatok elvégzésére szerveződtek, azonban a civil szervezetek nagy része spontán szerveződés nyomán jött létre, még keresik önmagukat. Nem mellékes az anyagi háttér biztosítása sem, hiszen ha a város átad bizonyos feladatokat, ahhoz a megfelelő forrásokat is biztosítania kell. Jónak találom a jelenlegi civil koncepciót olyan szempontból, hogy meghatározza azokat a feladatokat, amelyek segítik a város életét. Kardinális változásokat nem kell hozni, bár a javaslatok között lehet a későbbiekben erre is példa.

Index: – Mi volt a jellemző 2003 előtt?

PRM: – Magam is civil egyesület tagja vagyok. 1991-ben gondoltuk úgy, hogy megpróbálunk egyesületi formában működni. Akkoriban néhányan első pillanatban tudták, hogy mit akarnak csinálni, ám sokaknál ez nem kristályosodott ki az első pillanatban ez, de a gyakorlat folyamán egyre többen meg tudták fogalmazni azokat a célokat, amiért létrejöttek. Hatalmas tartalékok vannak még ebben.

Index: – Hány egyesület van Veszprémben?

PRM: – Nehéz pontosan megmondani, ugyanis még a cégbírósági adatok sem adnak erre vonatkozóan egyértelmű iránymutatást. Azt meg tudják mondani, hány bejegyzett szervezet van, de hogy ebből hány működik, azt képtelenség kideríteni.

Index: – A közelmúltban a Civil Kerekasztal összejövetelén is szóba került a civil koncepció.

PRM: – Egy tárgyalás-sorozat fogja kialakítani, melyek azok a kérdések, amelyekben elfogadható a Civil Kerekasztal véleménye, esetleg minek van jogi akadálya, avagy milyen kérdésköröket lát másként az önkormányzat. Úgy láttam, a Civil Kerekasztal szeretné, ha minél több civil szervezet kapcsolódna hozzájuk. Terveik szerint részt vennének azoknak a pénzügyi forrásoknak az elosztásában, amit az önkormányzat biztosít a civileknek. Szerintem ennek nincs akadálya, a civilek képviselői ott lehetnek az előkészítő bizottságban. Tisztázni kell, hogy tanácskozási, javaslattevő vagy szavazati joggal tehetik-e ezt meg. Felvetették azt is, hogy esetleg teljes mértékben ők döntenének a civileknek szánt pénzről, de ennek meg kell vizsgálni a jogi hátterét, hiszen az önkormányzat pénzéről van szó. Nem gondolom, hogy ez szerencsés, hiszen nem tagja a kerekasztalnak valamennyi veszprémi civil egyesület.

Index: – Van olyan része a korábbi koncepciónak, ami nem valósult meg?

PRM: – Figyelmesen átolvastam, nem találtam benne ilyen részt. Az elmúlt években a civilek jobban megszerveződtek, így nagyobb hangsúllyal szeretnének beleszólni az őket is érintő önkormányzati ügyekbe.

Index: – Mennyire tudnak véleményüknek hangot adni azok, akik nem tagjai a Civil Kerekasztalnak?

PRM: – Sok tisztázandó kérdés van még. Lehet, hogy a Civil Kerekasztal képviseli azokat, akik az ő tagjai közé tartoznak, de az önkormányzatnak azokkal is tartani kell a kapcsolatot, akik „külsősök”. Minden civil szervezettel meg kell beszélni a kezdeményezésüket. Az lenne a legjobb, ha a Civil Kerekasztal vonzó lenne minden civil szervezet számára, hiszen ekkor az érdekérvényesítő szerepüket is jobban tudják hasznosítani.

Index: – A civil egyesületek mennyire jelennek meg a város életében?

PRM: – Egyes szervezetek nagyon komolyan, míg mások csendesebben végzik a munkájukat. Nem feltétlenül csak az végez aktív munkát, akiről a legtöbbet hallani. A közelmúltban a Tatabányai Civil Kerekasztal képviselője járt nálunk, aki megosztotta tapasztalatait, hogyan tud együttműködni a város, valamint a civil szervezetek.

Index: – Az éves költségvetésben rendre szerepel egy összeg, ami a városi civil iroda működtetését támogatja.

PRM: – A költségvetés koncepciója decemberben elfogadásra került, melybe minden pénzügyi forrás beterveztek, ebben szerepelt ez az összeg. A végleges számokat a februári költségvetés adja meg. Úgy gondolom, a civil ügyekre szánt eddigi pénzek nem fognak változni. Néhány évvel ezelőtt a Civil Ház végezte a megyei, illetve a városi civil feladatokat, később együttműködésben dolgozott a Diófa utcában található Civil Irodával. Ezek után a város úgy döntött, hogy ez utóbbira bízza a városi feladatok elvégzését. Nyilván ezt a kérdést át kell gondolni. Olyan probléma ez is, amit a helyére kell tenni, bár úgy gondolom, a jelenlegi állapot nagyon szétforgácsolja a lehetőségeinket. Nincs végleges döntés, majd a februári közgyűlést követően tudunk a pénzügyi kérdésekre választ adni.