Heti ügykontrollunk keretén belül nézzük, hogyan is gondolkoznak Pécsett a regionális kulturális együttműködésről az Európa Kulturális Fővárosa projekt kapcsán. Kérdéseinkre Gonda Tibor, Pécs alpolgármestere válaszolt.

Index: – Miért gondolták úgy, hogy mint Európa Kulturális Fővárosa, 2010-ben külső helyszíneket is bevonnak kínálatukba?

Gonda Tibor: – Pécs „Határtalan város” című Európa Kulturális Fővárosa pályázatában hangsúlyos szerepet kap a regionalizmus gondolata: Pécs a programban nemcsak a várost, hanem tágabb régióját is képviseli. A pályázat öt gondolati pillérre épül, melyek egyike így hangzik: „Pécs a regionalizmus városa. Nincs még egy magyar város, amelyhez a decentralizáció és a regionalizmus gondolata jobban kötődne, mint Pécshez”. Az Európa Kulturális Fővárosa-cím nagyszerű alkalom arra, hogy a Magyarországon éppen születőben lévő régió fogalma a kultúra segítségével megteljen tartalommal, és kézzelfogható valósággá váljék, ami a cím egyik hosszú távú hozadéka lehet. A pályázat címéből és regionalizmus-fogalmából következően Pécs EKF-partnervárosai tehát nem tekinthetők külső helyszínnek.

Index: – Milyen településekkel vették fel ez ügyben a kapcsolatot, és miért került be ebbe a körbe Veszprém?

GT: – A régió fogalmát a pályázat tágan kezeli, nem kizárólag a Dél-dunántúli régió városait érti rajta. A pályázat hatósugara átnyúlik a régióhatáron, így például a program kiemelt partnervárosa Szeged, de szerephez jut Székesfehérvár és Dunaújváros, valamint a pályázati szakaszban megfogalmazott „A győztes mindenkit visz” jelszó alapján az egykori pályázó városok. Az „EKF-régió” nem csupán a régió, de az ország határait is átlépi: egy Trieszttől Aradig húzódó sáv (az úgynevezett Déli Kulturális Övezet) jelentősebb városaival is számol. Olyan városhálózat kialakulásának lehetünk szemtanúi és cselekvő részesei, melyet a kultúra köt össze. Veszprém tehát mint egykori pályázó város vesz részt a programban.

Index: – Hogyan képzelik az együttműködést? (pl. programot Önök választanak vagy Veszprém, avagy közösen…)

GT: – A Pécs 2010 Menedzsment Központhoz folyamatosan érkeznek a programötletek, amelyeket a cím elnyerését követően az e célra létrehozott Programtanács, idén januártól pedig az újonnan kinevezett művészeti igazgató, Méhes Márton bírál el. Így a kulturális szereplők közvetlen befolyást gyakorolhatnak a felvezető évek és a 2010-es esztendő programjaira: azok a javaslatok bekerülnek a hivatalos programba, amelyek megfelelnek az EKF színvonalának és a pályázatban megfogalmazott koncepciónak.
A regionális partnervárosok esetében sincs ez másképp. Idén újabb szakaszához érkezik a pályázati szakaszban elindult együttgondolkodás a partnervárosok képviselőivel, melynek eredményeképpen végleg kialakulnak az együttműködés formái és lehetőségei. Alapvető cél, hogy az Európa Kulturális Fővárosa-cím hosszú távú nyereséget hozzon a résztvevő városoknak; ez pedig csak akkor valósulhat meg, ha az adott város és a pécsi EKF-program céljai egybeesnek. Ennek értelmében természetesen nagyon fontos a partnervárosokkal való szoros együttműködés, az igények közös megfogalmazása.

Index: – Önöknek mi a jó ebben az elgondolásban?

GT: – Az Európa Kulturális Fővárosa-cím számunkra sokkal többet jelent, mint csupán egy nagyszerű esztendőt világraszóló programokkal. Sokkal inkább olyan lehetőségnek tekintjük, amely hosszú távú változásokat képes elindítani, illetve felgyorsítani. A regionalizmus jelentősége, a régió lélekkel való megtöltése Pécs és az érintett települések számára egyaránt hosszú távú előnyöket jelent. Emellett a résztvevő városok között kialakulhat egy olyan modellértékű, hálózatszerű együttműködési forma, mely megváltoztathatja a kultúra működésével kapcsolatos tapasztalatainkat.

Index: – Akadnak külföldi példák ilyen típusú kezdeményezésekre?

GT: – Természetesen Pécs regionális együttműködése nem példa nélkül való az Európa Kulturális Fővárosa-programok történetében. Három – valamilyen módon aktuális – példát említek: 2004-ben Lille viselhette a címet, mely szintén egész régióját bevonta a programokba. Az EKF-év letelte után Lille meghirdette a „Lille 3000” programot, mely kiteljesíti a régiónak a cím segítségével megfogalmazott céljait. A másik példa az éppen idén Európa Kulturális Fővárosa-címet viselő Luxemburg, mely szintén számol a program során nemzetközi nagyrégiójával. A harmadik példa a velünk együtt 2010-re a címet elnyert Essen. A pályázati szlogenjük úgy hangzott: „Essen für das Ruhrgebiet” – Essen a Ruhr-vidékért. A cím elnyerése óta hivatalosan nem az Essen 2010 elnevezést használják, hanem azt, hogy Ruhrgebiet 2010, ezzel is jelezve, hogy a Ruhr-vidék 53 városa a programok szerves részét képezi.