Lassan két éve nem születtek szurikáták az állatkertünkben. Így nagy volt a meglepetés, mikor a vezérnőstényünk megellett, miután nemrégiben a házukban végzett felújítási munkák miatt ideiglenesen a madárházunk egy szobájába költöztettük őket.

Egyrészt megkönnyebbültünk, hiszen a hosszú szünet miatt már azt hittük, a nőstény elvesztette termékenységét, másrészt elkezdhettünk aggódni a kölykök egészségéért. Hiszen az ideiglenes szállásuk nem a legmegfelelőbb számukra, a földbe üreget ásni nem tudnak, csak egy kivájt fatörzsben tudnak elbújni. A szurikátáink láthatóan izgatottak, mint a fotón is látható, időnként cipelgetni kezdik a két kölyköt. Mindenesetre az első hetet túlélték a fiatalok, és bár még mindig van bőven okunk az aggodalomra, abban bízunk, hogy túlélik ezt a kritikus pár hetet. (Endrádi Lajos, Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark)