Érdeklődéssel olvastam Mihalovics Péter önkormányzati képviselő úr gondolatait a kommunizmus áldozatainak emléknapja kapcsán a Veszprém Index „hasábjain”. Mindig izgalmas, amikor egy politikus nyilatkozik egy ünnep, esemény kapcsán, mert így legalább megtudhatjuk, mi köze van az aktuálpolitikának hétköz- és ünnepnapjainkhoz. Mihalovics Péter beszéde különösen lenyűgöző teljesítmény, hiszen olyasmiről nyilatkozik, amit sokan honfitársaink közül a saját bőrükön tapasztaltak meg – de ő speciel nem igazán, hacsak nincsenek igen élénk emlékei hatéves kora előttről.

Persze ez nem baj, lehet, hogy az önkormányzat éppen a képviselő úr objektív távolságtartásra alkalmas életkori adottságait vette figyelembe, amikor kijelölték őt a feladatra, hogy Veszprém politikai vezetőinek nevében nyilatkozzon. Sajnos, úgy érzem, ez az „objektív távolságtartás” elképzelés nem vezetett eredményre, azok a gondolatok, melyek az ominózus beszédben megfogalmazódnak mindenképpen sajátos történelem- és valóságszemléletet tükröznek.

„A kommunizmus nemcsak politikai párt, hanem elsősorban világnézet: hite az istentelenség, erkölcse az erkölcstelenség. A világtörténelem legkegyetlenebb rendszere ez.” A képviselő úr gondolatával részben egyetértek, hiszen a kommunizmus valóban nem politikai párt, sokkal inkább filozófiai-politikai ideológia (link: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kommunizmus). Mint minden hasonló esetben, a kommunizmus kapcsán is szörnyű ráébredni, hogy egyes emberi elképzelések, legyenek eredetileg bármennyire is sokat ígérők, milyen mértékben tudnak elfajulni, megvalósulásuk és regnálásuk mekkora emberi, erkölcsi áldozatokat követel.

Számomra elgondolkodtató, amikor azt látom, hogy a jogos emberi fájdalom és az emlékezés a jelen politikájának martalékául esik. Számomra elgondolkodtató, hogy félmúltunk gyakran szégyenteljes történései ma is élettel telnek meg, és olyanokat is eltorzítanak, akik pedig „megúszták” azokat. Számomra az lenne megnyugtató, ha ünnepeink, megemlékezéseink valóban az ünneplésről és az emlékezésről szólnának. A megemlékezés és a múlt sérelmeinek mesterségesen való életben tartása között nagy a különbség – ha ezt a fiatalok sem képesek belátni, az már nem elgondolkodtató, hanem elkeserítő…

Király Viktor
SZDSZ-es politikus