„A munka egyik legfőbb célja, hogy megtaláljuk azokat az elemeket, amelyek olyan miliőt, szellemiséget, atmoszférát tudnak varázsolni a belvárosba, amitől az élővé és pezsgővé tud válni.” – nyilatkozta lapunknak Bárnyi Mária, a városi önkormányzat városfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának elnöke, akit a belváros rehabilitációjáról kérdeztük.

Index: – Kinek az ötlete volt a belváros rehabilitációjának komplex tervezése, és Ön szerint miért van rá szükség?

Brányi Mária: – A Védegylet Veszprémért Egyesület helyhatósági választási kampányának fontos eleme volt, hogy a város fejlesztését előre meghatározott terv szerint kellene alakítani. Amikor bekerültünk a képviselőtestületbe, és rálátásunk lett a városstratégiai fejlesztésekre, úgy éreztük, el kell kezdenünk a belváros helyzetének átvizsgálását, le kell vonnunk az utóbbi 16 év változási folyamatának konklúzióját, és meg kell határoznunk azt a jövőképet, amely mentén fejleszteni kell a belvárost.

Index: – Miért egyből a lakókhoz fordultak, miért az ő véleményükre voltak kíváncsiak, miért nem vázoltak fel előbb egyfajta koncepciót?

BM: – A lakossági vélemények megkérdezése mellett több irányban indultunk. Egyrészt a hivatalon belüli irodákban indult el egy tervezési folyamat, azt kértük, hogy az egyes irodák a saját területükön jelentkező problémákat tárják fel. Ehhez kapcsolódva kerestük meg a lakosságot és azokat a szakmai szervezeteket, amelyeknek a véleményére kíváncsiak vagyunk. Azt gondolom, a jelenlegi állapot felmérése és megismerése annál teljesebb lesz, minél szélesebb kör véleményét ismerjük meg, és természetesen a hosszú folyamat minden szakaszába be kívánjuk vonni a lakosságot. Jelenleg a munka első fejezetének végén vagyunk – elvégezzük az állapotfelvételt és igyekszünk megfogalmazni a problémákat.

Index: – A komplex belvárosi rehabilitáció nagyon sok mindent foglalhat magába. Hogyan képzelik el ezt a folyamatot?

BM: – A jelenlegi belváros, amelyet a ’80-as években alakítottak ki, a hátrányai mellett nagyon sok értéket hordoz magában, és ezeket az értékeket meg kell tartani. Az a feladatunk, hogy komplexen fel tudjuk vázolni azokat az elvárásokat, amelyek a belvárosunkhoz köthetők, s olyan belváros alakuljon ki Veszprémben, amelyben a veszprémiek és a turisták is jól érzik magukat. A munka egyik legfőbb célja, hogy megtaláljuk azokat az elemeket, amelyek olyan miliőt, szellemiséget, atmoszférát tudnak varázsolni a belvárosba, amitől az élővé és pezsgővé tud válni. Az orvoslás egyik oldala lehet a műszaki megoldások sora, s egy másik oldala a belváros olyan kulturális gazdasággal való megtöltése – ez jelenthet programokat, létesítményeket, játszóházakat stb. –, amelyek az életünk mindennapjainak részévé tudnak válni. Tehát nem csupán konkrét mérnöki munkára gondolunk, hanem egy ennél sokkal szélesebb körű tervezésre. Az a fontos, hogy a közérzetünk megváltozzon. Ennek a feltételeit kell megteremtenünk – ez pedig nem csupán építészeti beavatkozást követel meg. Az biztos, hogy nem látványos nagyátalakításokra kell gondolnunk – de bizonyos építészeti változások elkerülhetetlenek lesznek.

Index: – Mely terület tartozik az elképzelések szerint a belvárosba?

BM: – A Balaton Plázától a VMK-ig, a Váraljától az egyetemig. Elég tág területnek tűnhet, de nagyobb városszövetet kell felölelnünk, mert az a klasszikus belvárosi lét az elmúlt 16 évben kiterjedt – gondolok itt az ehhez köthető funkciókra: a vásárlásra, a szabadidő-eltöltésre.

Index: – Az önkormányzat részéről ki vesz részt a projektben?

BM: – A Városházán a munkában részt vesz Porga Gyula alpolgármester úr, emellett a városfejlesztési iroda és a kulturális iroda, valamint a főépítész úr közreműködésére számítunk. A munka részese a városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság, és tanácsnokként az én feladatom a projekt összefogása.

Index: – Milyen külső szakértőkkel kívánnak dolgozni?

BM: – Erre még nem tudok válaszolni, most fogalmazzuk meg azt az elvárást, amit végeredményként szeretnénk kapni. Amint ez megvan, akkor tudjuk eldönteni, hogy ez milyen közreműködő szakemberekkel valósítható meg.

Index: – Mi a véleménye a lakossági visszajelzésekről?

BM: – Rengeteg nagyon értékes javaslattal és észrevétellel kerestek meg bennünket, és sok helyről kaptunk arra utalást, hogy a későbbiekben is tevékeny részesei szeretnének lenni a munkának. Úgy érzem, létezik egy elvárás a városban, és remélem, meg tudunk ennek felelni. Fontos lenne, hogy ne csodát várjunk, hanem sok apró elemből építkezzünk – lehet, hogy sok esetben viszonylag kis beavatkozások fognak nagy eredményt hozni.

Index: – Honnan lehet ehhez a hatalmas feladathoz előteremteni a pénzt?

BM: – A 2007-es, 2008-as évet a projekt előkészítésére szánjuk, mivel 2008 második felében jelennek meg olyan regionális pályázati lehetőségek, amelyeken keresztül forrásokhoz tudunk jutni. A programnak bizonyára lesznek olyan elemei, amelyeket saját magunk is folyamatosan meg tudunk valósítani, de ami nagyobb anyagi ráfordítást igényel, ott szükségünk van a pályázati forrásra. A rehabilitációs fejlesztésre az elkövetkezendő 8 évben 14 milliárd forintja lesz a régiónak. Ez nem nagy összeg, de úgy gondolom, jó pályázat esetén reális esélyünk van 1,5–2 milliárd forint elnyerésére. Ha ezt az összeget kisebb pályázati pénzekkel kiegészítjük, akkor el lehet indítani egy jól kitalált folyamatot. Emellett bízom abban, hogy a befektetői oldalt is be lehetne vonni az elképzelések kivitelezésébe – gondolok itt az üzletek megújulására, különböző programokra.

Index: – Az állapotfelmérés után melyek lesznek a következő lépések?

BM: – Először is a beérkezett anyagokból elkészített programot feltesszük a város honlapjára – magyarul felvázoljuk, milyen belváros-képet várunk a munka végére. Természetesen ez nem végleges elképzelés lesz, rengeteg egyeztetés, párbeszéd várható az első koncepció után. Jövő év elejére tudjuk meg, hogy a pályázati anyagot mikorra kell összeállítani, és ennek tudatában indulhat meg a pályázat előkészítése – az engedélyezési tervek megkérése, a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése stb.

Index: – Ön szerint a belváros rehabilitációja a különböző politikai erőket egységbe tudja forrasztani?

BM: – Nos, a városfejlesztési és környezetvédelmi bizottságon belül munkatársaimmal jól tudunk együttműködni, nem érzékelem, hogy a különböző politikai irányok széthúznának. A közgyűlés már a „nagy”politika színtere, de bízom abban, hogy vannak olyan célok, amelyek érdekében jobb és baloldal együtt tud dolgozni – szerintem ezek közé tartozik ez az elképzelés is. A várospolitikai kérdésekbe nem szabad beleszólnia a pártpolitikának, a választók joggal várhatják el a képviselőktől, hogy a közös Veszprémért közösen dolgozzanak.