Az ország hét régiójában nyolc város kapcsolódott a Pólus programhoz, amely uniós pénzek segítségével törekszik a gazdasági élet fellendítésére. Veszprém három tervvel: az „Infopolisszal”, az „Ökopolisszal” és a Pannon Tudományos és Technológiai Ipari Parkkal (PTTP) vesz részt a projektben. A PTTP-ről Czaun János gazdasági alpolgármestert és Józsa Tamás projektkoordinátort, a városstratégiai tanácsnok referensét kérdeztük.

Index: – Valójában mit is jelent a Pólus program?

Józsa Tamás: – A Pólus program gazdaságfejlesztő projekt, amely gyakorlatilag nem magyar találmány, hanem francia és német modell, s lényege, hogy a gazdaság helyi specifikumait versenyképes szintre kell hozni. Minden pólus-városban a gazdaság már meglévő erősségeire koncentrálnak a pólus-projektek, így az erős ágazatok magukkal húzhatják a gyengéket. Veszprém esetében ez az ágazat a vegyipar.

Czaun János: – 2007-től az EU költségvetése 8000 milliárd forintot szán Magyarországra. Ebből a Pólus program keretén belül 500 milliárd forintot lehet felhasználni. Az összeget a hét pólus-régió (és nyolc város, hiszen Veszprém és Székesfehérvár közösen dolgozik) között osztják el, hét évre. Ha Veszprémet nézzük és éves szinten figyeljük – feltételezve, hogy a lehetséges pályázati összegeket el tudjuk nyerni –, akkor a költségvetésünkhöz arányítva 5–10 százaléknyi lesz a Pólus program támogatás.

Index: – A Pannon Tudományos és Technológiai Park mit hozhat a városnak?

JT: – Gyakorlatilag Veszprém az egyetemi tudásbázis miatt került bele a pólus-témákba. Ez azt jelenti, hogy a Pannon Egyetemen már meglévő kutatási ágaknak úgy kell továbbfejlődniük, hogy piacosítható, számszerűsíthető, munkahely teremtő és életszínvonal növelő hatásokat hozzanak magukkal. Ha ezek az egyetemi kulcsprojektek (Ökopolisz, Infopolisz) beindulnak, akkor azoknak területi, infrastrukturális és egyéb igényei is lesznek. Itt kerül be az önkormányzat a projektbe, hiszen az infrastruktúrát az önkormányzat tudja biztosítani. A Pannon Tudományos és Technológiai Park erre fogalmazódott meg, a cél, hogy a kialakuló tudományos, ipari, műszaki funkcióknak támogató projektként helyet adjon.

Index: – Hol épülhet fel a park?

CJ: – Több helyszín is szóba került, végül a veszprém-szentkirályszabadjai repülőtér környékén fogjuk megvalósítani a parkot. A repülőtér beruházója is nagyon jól látja, hogy érdeke a létesítmény megvalósítása. Párhuzamos szándékok futnak egymás mellett, nem kell komolyan hatni a városnak a tulajdonosra, hiszen az érdekek megegyeznek.

JT: – A PTTP az érdekazonosság mellett üzlet is, olyan objektum, amely kiszolgálja az egyéb más betelepülni kívánó ipari és termelő egységeket is. Az első lépésben néhány hektáros területen csíraként elinduló kezdeményezés nagyon jó növekedési potenciállal rendelkezik, emellett attraktívabbá teszi a repülőtér területét. A Budawest Airport Rt. – a terület tulajdonosa – már látta az anyagainkat, s a közeljövőben megszületik velük az együttműködési megállapodás.

Index: – Milyen funkciók, cégek települhetnek a PTTP területére, és mennyire lehet gazdaságilag önjáró a létesítmény?

JT: – A megvalósíthatósági tanulmányok azt bizonyítják, hogy üzletileg fenntartható lesz a létesítmény. Most be kell vonni azokat a forrásokat, amelyek elindítják és önjáróvá teszik a parkot. Ha jövőre tudunk pályázni, akkor két év múlva, 2009-végén létrejön egy kezdemény, amely továbbfejlődhet. Városunkban már működik a Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht., amelyben többségi tulajdonos a városi önkormányzat, és nagy tulajdonosi hányaddal rendelkezik a Pannon Egyetem. Ezt az inkubátorházat szeretnénk az első ütemben betelepíteni a PTTP területére, ám természetesen emellett több kisebb cég és az egyetemi funkciók egy része is kitelepülhet a parkba. Gyakorlatilag egy irodaházat és egy új campust alakítunk ki – laborokkal, kutatóegységekkel.

Index: – Mennyire lehet befolyással az új egyetemi rektor, Dr. Rédey Ákos személye a programra?

CJ: – Rédey professzor úr eddig is nagyon aktívan részt vett a Pólus programban. Remélem, ugyanilyen lelkesedéssel folytatja a munkáját, és közösen dolgozunk együtt Veszprém város érdekeiért. Biztos vagyok abban, hogy ő is így gondolkodik ebben a kérdésben, hiszen rengeteg egyeztető tárgyaláson találkoztunk, és mindenhol arról tett tanúbizonyságot, hogy szívügyeként kezeli a programot.

Index: – Milyen forrásokat lehet megmozgatni, hogyan lehet összerakni azt a pénzt, ami szükséges ehhez a projekthez?

JT: – Az Új Magyarország Tervből különböző operatív programokból kell a különböző funkciókra lehívni a támogatásokat, a PTTP a Közép-dunántúli régió operatív programjának első prioritásához illeszkedik. A korábban működött létesítmények felújítására – barnamezős beruházásokra – elkülönített pénzekre jó eséllyel tudunk pályázni, mert azok a tervek, amelyeket a Pólus program befogadott, előnyt élveznek a versenyben. A tudományos és technológiai park ezen a vonalon tud elindulni, és emellett a magántőke bevonása is fontos.

CJ: – Úgy gondoljuk, hogy Veszprémbe pályázatok útján hét év alatt 20 milliárd forint érkezhet. Ha nagyobb ambíciókra törünk, akkor ennek akár a duplája is lehet, de úgy látszik, hogy fokozatosan szűkül az Új Magyarország terven belül az a keret, amire lehet pályázni, ezért is lesz meghatározó a magántőke bevonása. Veszprém önkormányzata rendkívül fontosnak tartja a pályázati munkát, idén a költségvetésből 100 millió forintot különítettünk el csak a pályázati önrészek számra. A Veszprém Zrt.-nél egy háromfős pályázatkészítő, -figyelő csapat dolgozik, valamint egy külsős céget is bevontunk a munkába, hogy minden pályázati lehetőséget kihasználjunk.

Index: – Ki foglalkozik a városházán a Pólus programmal kapcsolatos ügyekkel?

JT: – A közelmúltban elkészültek a megvalósíthatósági tanulmányok és azok az anyagok, amelyeket a program során még ki kell dolgozni, s erre egy külön szervezetet hoz létre a város és az egyetem. A közgyűlés elfogadta a szakértők által javasolt menedzsment struktúrát, amelyben majd kidolgozzák a terv anyagait. A stratégiai döntéshozó testületben a polgármester úr képviseli a várost, és innentől a polgármesteri hivatal ez irányú feladatai átkerülnek az új menedzsment szervezetbe.

Index: – Mennyire kellett megküzdeni Székesfehérvárral az érdekek szintjén, mennyire látja gyümölcsözőnek a két város közötti kapcsolatot?

CJ: – Nem érzem vetélkedésnek a két város közötti viszonyt. Természetesen a fehérváriak szakmai szempontok alapján a saját érdekeikért küzdenek, de közösen kell lobbiznunk. Próbálunk a lehető legjobb munkakapcsolatban működni, hogy minél nagyobb összegeket tudjunk nyerni, minél komolyabb fejlesztéseket bírjunk megvalósítani.

Index: – Menyire hathat ki a projekt megvalósítására a pártpolitika?

CJ: – Nagyon örülök annak, hogy a pólus-bizottságokban párttól függetlenül képviselik Veszprémet az önkormányzati képviselők – ez egyben azt mutatja, hogy a program megvalósítása politikától független szándék. Másrészt, amikor januárban a városstratégiát kellett eldöntenünk a közgyűlésen, döntő többséggel, pártokhoz való elkötelezettség nélkül szavaztuk meg az akciótervet. Tapasztalataim szerint mind jobb és baloldali képviselőtársaim is szívükön viselik a Pólus programot. Mondhatom azt, hogy ebben a kérdésben a lokálpatriotizmus a pártpolitika fölé emelkedik. Az Európai Unió költségvetése átível a magyar önkormányzati cikluson – akárki kerül a 2010-es választások után Veszprém vezető posztjára, érdeke, hogy már most a lehető legjobb lehetőségeket találja meg a város. Egyben örülök, hogy Pál Béla személyben veszprémi lett a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, és remélem, hogy továbbra is teljes odaadással fogja támogatni munkája során Veszprém városát.