Dióssy Lászlót, városunk előző polgármesterét néhány héttel ezelőtt, az SZDSZ tisztújításakor a párt Országos Tanácsának (OT) tagjai közé választották. Ez adta közvetlen apropóját ennek a beszélgetésnek, illetve az, hogy kíváncsiak voltunk, fél évvel a választási kudarc után, immár állami vezetőként, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkáraként milyen tervei vannak politikai és szakmai téren.

Index: – Az OT tagság mit jelent pontosan? Ennek kapcsán mik a tervei az SZDSZ-en belül?

Dióssy László: – Amikor polgármesterként dolgoztam, akkor direkt országos politikai szerepet nem akartam vállalni, mert a polgármesterség megítélésem szerint alapvetően nem politikai feladat, hanem egy együttműködésen alapuló, a különböző politikai erők közti együttműködést elősegítő, integráló szerep.

Azzal, hogy kormányzati feladatot kaptam a választás után – ahol nem sikerült polgármesterként újra nyernem –, azt jelenti, hogy innentől fontosabb lehet a politikai szerepvállalás, és túlmenően a kormányzati feladatvállaláson, igyekszem az SZDSZ politikáját is befolyásolni. A küldöttgyűlés előtt ezért vállaltam el az Országos Tanácsba való jelölést. Az OT tagjainak egy részét közvetlenül választják a küldöttek, itt mérettettem meg magam. Úgy tűnik, hogy a politikai reputációm eléggé jónak számít, és most megpróbálok aktívabb lenni a nagypolitikában. Ezt célozta tehát az OT tagság.

Azt gondolom, hogy az SZDSZ megújulása előtt állunk. Az elnökválasztás is, az ügyvivőválasztás is azt mutatja, hogy új szereplők jelentek meg a párton belül, akik komoly szerepet kapnak az SZDSZ politikájának formálásában, és talán ez a több mint másfél évtized, amit eltöltöttem polgármesterként, önkormányzati szövetségi elnökként, Brüsszelben az Európai Unió Régiók Bizottsága tagjaként, sőt négy évig parlamenti képviselőként, azért adhat némi segítséget a legfőbb politikai döntéshozók számára.

Index: – A továbbiakban milyen ambíciói vannak? Milyen módon kívánja megosztani az előbb említett tapasztalatait a vezetőkkel? Milyen pályát lát maga előtt?

DL: – Van előttem egy szakmai kihívás, ez a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban a szakállamtitkári poszt, amelyet november 1-je óta töltök be. Ennek megfelelni nem kis feladatot jelent, mert egy speciális szakterületről van szó. Nem elegendő tehát rutinból egy szervezetet irányítani, személyekkel kapcsolatos döntéseket hozni, hanem meg is kellett tanulni nagyon sok olyan alapvetést, ami a környezetvédelem területén létfontosságú. És mivel az Európai Unióban is a politikai közbeszédet alapvetően a környezetvédelem és az energiapolitika határozza meg, ezért most különösképpen fontos, hogy megfelelő jártasságot szerezzek, és otthonosan mozogjak ezen a területen. Mivel a minisztérium legnagyobb szakállamtitkárságának irányítása az én feladatom, ami a gazdálkodást, költségvetést, fejlesztéseket jelenti, ezek a fejlesztések pedig egyúttal az egyik legnagyobb EU-s támogatások felhasználását foglalják magukba – ez a Környezeti és Energetikai Operatív Program –, nap mint nap kapcsolatban állok az európai uniós támogatások felhasználóival, az önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal. Tehát nem volt véletlen, hogy engem kértek fel erre a posztra, mert az önkormányzatokkal kapcsolatos tapasztalataimnak hasznát tudom venni akkor, amikor1320 milliárd forint felhasználására kerül sor a 2007–2013 közötti időszakban ezen a területen. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy mivel fejlesztésekről van szó, és elsősorban önkormányzatok lesznek a kedvezményezettek, a kapcsolattartás ebben az esetben kiemelten fontos.

Részben emiatt egy másik szerep is hárul rám, ez pedig az SZDSZ-en belül a vidéki szervezetépítés, vagyis láttatni, éreztetni azt, hogy a liberális zöldtárca igyekszik esélyt biztosítani a fejlesztésekre, felhívni a figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyek megnyílhatnak a vidék előtt. Ez persze egyáltalán nem azt jelenti, hogy csak liberális vagy szocialista önkormányzatok kaphatnak támogatást.

Az önkormányzatok, döntéshozók számára világossá kell tenni, hogy a zöldtárca kulcsszerepben van, és igyekszik a vidéki Magyarország fejlesztéséhez és fejlődéséhez hozzájárulni az EU-s támogatások révén is. Tehát kettős szerepben vagyok: egyrészt szakmai feladatokat látok el, másrészt pedig OT tagként vidéki kapcsolataimmal segítenem kell feléleszteni az SZDSZ-t Budapesten kívül is – mindez egyébként egybeesik az új vezetés szándékával. Sokat járok vidékre, sok feladatot jelent számomra ez a kettős szerepvállalás.

Index: – Az új kormányzati szerepe a polgármesterségtől meglehetősen távol esik. Tudom, hogy az eredeti végzettsége és az önkormányzat vezetésében szerzett tapasztalata is sok segítséget jelent szakállamtitkári feladatainak ellátásában, de Ön is elmondta, hogy ennek ellenére sokat kell tanulnia. Mégis hogyan lehet felkészülni egy ennyire merőben más feladatra?

DL: – Inkább azt mondom, hogy az elméleti tudást és ismeretet kellett megszereznem, hiszen a gyakorlat oldaláról több olyan projektet vezényeltem magam is le, ami a környezetvédelmi fejlesztésekhez, beruházásokhoz kapcsolódott. Az egy más kérdés, hogy például az éghajlatváltozás – ami most rendkívül fontos dolog –, a megújuló energiák, az energiahatékonyság témakörében, a szén-dioxid kibocsátással kapcsolatos kvótaelosztásban, és folytathatnám a sort, nagyon sok olyan dolgot kellett megtanulnom, amely komoly erőfeszítést igényelt. Úgyhogy nem ritkán este 10 óráig voltam munkatársaimmal a minisztériumban, és igyekeztem áttekinteni mindazt, amit erről a területről tudnom kell. Ha az ember nem úgy akarja elkönyveltetni magát, hogy politikai ejtőernyősként érkezik egy szakmai feladat ellátására, akkor nemcsak önmaga előtt, hanem mások számára is be kell bizonyítania azt, hogy képes megfelelni az adott feladatnak.

Fél év elteltével nyugodtan mondhatom, hogy megítélésem szerint sikeresen beilleszkedtem. Azt gondolom, hogy szerénytelenség nélkül állíthatom, ebben az időszakban sikerült szakmai reputációt kivívnom. Véleményem szerint az új környezetvédelmi miniszter, Fodor Gábor is egyértelműen látni fogja, hogy támaszkodhat rám ebben a kulcsfontosságú szerepben, amit betöltök a minisztériumban. Függetlenül attól, hogy ki kit támogatott az elnökválasztási kampányban, most egy irányba kell húzni az SZDSZ szekerét, és esetünkben a tárca szekerét is, ebben próbálok meg segítséget nyújtani neki, amennyire csak tőlem telik. A környezetvédelem most felértékelődik az Európai Unióban és minden tagországban igen exponált területté válik. Ezért is vállalunk egyfajta missziót, és a globális éghajlatváltozással kapcsolatban népszerűsítő kampányt kezdeményezünk. Ennek szellemében vettem részt Veszprémben a Polgári Társaskör rendezvényén, ahol előadást tartottam ebben a témakörben. Egy országos kampány nyitánya volt ez, melyben majd igyekszünk felhívni a figyelmet arra, hogy milyen gondot jelent Magyarország számára is a hőmérséklet emelkedése, a szén-dioxid kibocsátás növekedése.

A másik kiemelt témakör az energiapolitika. 2020-ig 20%-ra kell növelni a megújuló energiaforrások használatának arányát a teljes energiafelhasználáson belül. Ez egy európai uniós előírás, amihez tartani kell magunkat. Ez pedig azt jelenti, hogy a napenergia, szélenergia, biomassza, geotermikus energia alkalmazására lényegesen nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Ennek a bevezetése, elfogadtatása Magyarországon komplex feladat.