Felgyorsultak az események a többfunkciós csarnokkal kapcsolatban, a tervek szerint 2008. május 31-én befejeződnek a munkálatok, amelyek közel egy évig álltak. Az elmúlt időszakot Debreczenyi János polgármester foglalta össze kérésünkre, akitől egyebek mellett a tervezett elképzelésekről is érdeklődtünk.

Debreczenyi János: – 2005 januárjában készen voltak az építési, engedélyezési tervek, azonban az előző vezetés ezeket nem adta be engedélyezésre. Sőt, az utasítást sem adták ki, hogy szereljék fel a terveket azokkal a mellékletekkel, amelyek alapján egy eljáró építési hatóság kiadhatja az engedélyt. 2005 májusában került az anyag a balatonfüredi első fokú építési hatósághoz, azonban több mint 30 tartalmi eleme hiányzott a dokumentációnak, így nem lehetett az építési engedélyt kiadni. Ennek ellenére 2006 nyarán elrendelték a beruházás engedély nélküli elindítását. Az engedélyen kívül a telek is hiányzott, sőt, az alapozáshoz szükséges talajmechanikai szakvélemény sem állt a rendelkezésre, illetve a kiviteli tervek is hiányoztak. Miután októberben az új városvezetés megkapta a bizalmat, hozzáláttunk a hiányosságok pótlásához. Hét hónapos, nagyon kemény munkának köszönhetően megkaptuk a fennmaradási és a továbbépítési engedélyt – egy 29 millió forintos építésrendészeti bírság kiszabása mellett. 2008. május végi időpontot határoztuk meg a műszaki átadásra, ettől kezdve a többfunkciós csarnok használatba vehető. Fontos elmondanom, hogy vizsgálatot folytatunk annak kiderítésére, ki a felelős a szabálytalan eljárásért, a bírságot ugyanis annak kell kifizetni, aki a kárt okozta.

Index: – A közelmúltban egy sajtótájékoztatón elhangzott, hogy 500 millió forintot sikerült megspórolni a teljes kivitelezésen. Ezt hogyan érték el?

DJ: – Amikor a kiviteli tervek rendelkezésre állnak, akkor jön a belső műszaki terv zsűri, egy mérnök gárda összeül, s megvizsgálják a kiviteli terveket, a műszaki tartalmat. A leendő kivitelező megvizsgálta a terveket, megadta a tételes árajánlatot, majd az árszakértőkkel történt egyeztetés követően kijött az eredmény, hogy nem szükséges 4,6 milliárd forint a csarnok megépítéséhez, hanem 4 milliárd is elegendő.

Index: – Hogyan kell elképzelni a leendő csarnok működését?

DJ: – A többfunkciós csarnokot nem az önkormányzat építi, hanem egy erre a célra létrehozott projekt-cég. Az üzemeltetését egy másik biztosítja majd. Október óta egyébként egy marketing csoport dolgozik azon, hogy a csarnok kapacitása ki legyen használva. A A csarnok egyelőre azért nem jelenhet meg a piacon kínálatával, mert ameddig a kivitelezés nem kezdődik el, a befejezést sem lehet szerződésileg előírni. A programfeltöltésre úgy szól az előírás, ha 2008. május 31. az átadás időpontja, akkor másnap már fogadható az első rendezvény.
Végeredményben létrejön egy olyan korszerű létesítmény, amelyre Veszprémnek (sport, kultúra, konferencia turizmus) szüksége van. Ahhoz, hogy egy többfunkciós csarnok rentábilisan működni tudjon, szükség van mellette szállodára, élményfürdőre, egyéb szórakoztató, kikapcsolódást biztosító létesítményekre. Ilyen megkeresések már érkeztek hozzánk, arra várnak, hogy a beruházás újra elinduljon.

Index: – Ezek szerint hamarosan újabb építkezések kezdődnek?

DJ: – A 82-es, illetve a 8-as főút mellett biztosítottunk további területeket ilyen célú fejlesztésekre, ahol a tél folyamán, illetve jövő nyáron elkezdődhetnek a beruházások.

Index: – A csarnok kihasználtságát illetően nyilván nem csak a kézilabdában gondolkodhatunk…

DJ: – Messze nem. Van Veszprémben egy Kurázsi Táncegyüttes, Veszprém Táncegyüttes, Mendelssohn Kamarazenekar, Városi Vegyeskar, Kabóca Bábszínház, itt vannak a Veszprémi Ünnepi Játékok, és még sorolhatnám

Index: – Ezek megtölthetnek egy 5000 fő befogadására alkalmas csarnokot?

DJ: – A nézőtér és a küzdőtér egyaránt felosztható. Akkor teret biztosítunk, amennyit az adott program megkíván. Akusztikailag bírni fogja.

Index: – Országos rendezvényekben is gondolkodnak?

DJ: – Menjünk vissza néhány napot az időben. A Március 15. úti sportcsarnok országos karate-versenynek adott helyet, alig fértek el a nézők. Nyilván ehhez hasonló rendezvényeknek is otthont adhatna.

Index: – Székesfehérvár is csarnokot szeretne építeni. Erről mi a véleménye?

DJ: – Nem titok, hogy Székesfehérvár szeretne létrehozni egy EXPO csarnokot. Úgy gondoljuk, ha megépítettük a miénket, Fehérvár nem készíti el a sajátját, mert nincs értelme. Jelenleg a fehérváriak a látványtervek elkészítésénél tartanak.

Index: – Ennyire pesszimisták a veszprémi csarnokkal kapcsolatban?

DJ: – Ez egyfajta verseny, még ha társpólusok is vagyunk. Fehérvár tudja, ha előbb elkészítené a csarnokát, mint mi, akkor Veszprémnek nem lenne szabad felépítenie. Nem tudhatom, hogy ők mit látnak helyesnek.

Index: – Mindenesetre drága egy verseny.

DJ: – A legdrágább az, ha egy térség veszít a szerepéből. Ha a veszprémi vállalkozóknak valahol máshol kell megjelenniük például egy EXPO-n, mert helyben nincs hol, akkor feltehetik a kérdést: ti miért vagytok? Elvárhatják, hogy a helyi vállalkozásoknak lehetőségük nyíljon Veszprémben bemutatkozni. Évente 4 milliárd forint iparűzési adót fizetnek be a Veszprémben működő gazdálkodási szervek, mondhatnák, hogy ebből az összegből meg lehetett volna már építeni a csarnokot.

Index: – Milyen országos példákat vettek figyelembe?

DJ: – Debrecenig elmentünk a tapasztalatszerzésért. Éppúgy vannak nyereséges csarnokok, mint veszteségesek. Nekünk legalább nullszaldósan kell üzemeltetni. A kollégáim Celjébe is ellátogattak, én azonban oda nem kísértem el őket. Emellett nem értettem egyet azzal, hogy egy másik ország komplett csomagtervét vegyük meg, amikor itt is vannak olyan mérnökök, akik a munkát elvégeznék, illetve a hazai gyárak is le tudják gyártani az acélszerkezeti konstrukciót.

Index: – Ezalatt azt kell érteni, hogy jelentősen hozzányúltak az ajándékba kapott tervekhez?

DJ: – Annál korszerűbb készül.