Öthétnyi szenvedésem során rákényszerültem arra, hogy az engedélyezett alapanyagokat különböző módon variálva új recepteket alkossak. Ezek egyike azóta is kedvencem: juhtúrós kence pirítóssal.

A juhtúró nemcsak sztrapacskával finom – krumplipürét, tölteléket egyaránt fel lehet dobni vele –, most azonban egy reggeli túrókrémet készítünk belőle. Persze a szlovakische a legjobb, de a kisteleki is kitűnő, nem kell hozzá más, csak egy kis natúr joghurt, póréhagyma, alma, a tupírozott változathoz esetleg snidling és vágott dió.

A juhtúrót törjük szét, majd lazítsuk a joghurttal (aki nem candidás, az használhat kefirt, tejfölt is). A póréhagymát és az almát apróra vágjuk (ínyencek a dióbelet és a snidlinget is), majd hozzáadjuk az immáron krémes túróhoz.

Egy közbeszúrt tipp: ha teljes kiőrlésű kenyeret veszünk, mindig nézzük meg az összetevőket. Jellemzően pl. egy „teljes kiőrlésű liszttel” harsány feliratú péktermék pusztán 30%-ban tartalmaz ilyen lisztet, a többi hagyományos. Magyarán ne ugorjunk be a címnek, ügyeljünk a részletekre, ha már egészségesen akarunk étkezni.

A kenyeret megpirítjuk, és lazán elterítjük rajta a masszát. A mi veterán pirítónk 5 perc alatt küzd meg két szelettel, és pont ennyi kell a krém elkészítéséhez, így nemcsak az íze miatt a kedvencem ez a konstrukció. Fogyasszátok szívesen!