Az Oktatási és Ifjúsági Bizottság támogatása nélkül döntött két iskolaigazgató megválasztásáról a legutóbbi városi közgyűlés. Némedi Lajos, a bizottság elnöke kérdésünkre elmondta, nem a pályázók ellen szavaztak, csupán az öt éves kinevezésüket nem támogatták. Az egész „cirkuszt” nem érti.

Index: Mi a forgatókönyv igazgatóválasztás esetén?

Némedi Lajos: Amikor egy intézményvezető kinevezési ideje lejár – ami általában öt év –, megtörténik a pályázati kiírás az adott posztra, majd megérkeznek a pályázatok. Ekkor előkészítői eljárás indul, amiben részt vesznek az adott intézményben dolgozók. A pedagógusok szakmai, a teljes dolgozói kör pedig vezetői szempontból minősíti a pályázókat, szavaz a megfelelő emberről. Ez kerül az oktatási bizottság elé, ahol ennek ismeretében hallgatják meg a pályázókat, végül javaslatot tesznek a közgyűlés felé. A mi esetünkben, valamikor az év elején, nyolc intézmény élére történt pályázati kiírás. Két intézmény esetében – gyulafirátóti általános iskola, Rózsa úti általános iskola – nagyon kevés információnk volt a pályázókról. Láttuk a pályázatukat, megismertük az előkészítői döntéseket, de ezt kevésnek tartottuk, így úgy gondoltuk, helyesebb lenne 5 év helyett 1 évre adni a megbízást.
Mind a két intézménynél azon túl, hogy lejárt a hivatalban lévő intézményvezető öt éve, nyugdíjba is vonultak. Pedagógusként, iskolavezetőként rendkívül tekintélyes személyekről van szó, ami még inkább rányomta a súlyát arra, hogy a megfelelő embert találjuk meg a helyükre. A Rózsa úti iskola esetében egy ott dolgozó pedagógus pályázott a címre, akiről nagyon keveset tudtunk, a rátóti intézménynél pedig az eddigi igazgatóhelyettes nyújtott be pályázatot, illetve még egy személy, aki később visszalépett.

Index: Egy évre is választhatnak vezetőt?

NL: Tartózkodtunk a szavazástól, ami kvázi nem támogatást jelent. Ebben az esetben, ha a közgyűlés egyetért velünk, ez a pályázati kiírás eredménytelenségét jelenti. Jogszabály alapján tanév közben nincs lehetőség kinevezésekre, ezért pályázati kiírás nélkül a fenntartó önkormányzat megbízhat valakit a vezetésre egy évre. Nincs megkötés abban, hogy csak a pályázók közül választhat, csupán az, hogy az intézményen belül kell megbízást adni. Valószínűleg a jelenlegi pályázók közül javasolt volna valakit az oktatási bizottság.

Index: Hogyan lehet plusz információhoz jutni a pályázókkal kapcsolatban?

NL: Itt élünk a városban, mindenkinek sok ismerőse van, vannak, akiknek a gyermeke abba az iskolába jár, a szülőktől igyekszünk véleményt beszerezni, pedagógusokat kérdezünk meg. Szó nincs arról, amit egyes ellenzéki képviselők állítottak: „keresték az emberüket”. Ki mint él, úgy ítél. A szakmailag legalkalmasabb embert kerestük a vezetői posztra mind a nyolc intézmény esetében. Az oktatási bizottság az öt évre szóló kinevezést nem támogatta. Az egy éves kinevezés azt szolgálta volna, hogy több információt kapjunk az adott jelöltek vezetői képességeiről.

Index: Volt már rá példa, hogy a közgyűlés felülbírálta az oktatási bizottság döntését?

NL: Emlékszem ilyenre. A Vetési gimnázium esetében a jelenlegi igazgató úgy kapott megbízást a közgyűléstől, hogy nem ő kapta a többségi döntést a bizottságtól. Ez előfordult a Lovassy gimnázium esetében is. Jóval korábban a Báthory általános iskola vezetőjét is így választották meg. Nincs ebben semmi különleges egyébként. Ami miatt nagyon bíráltak engem, az az, hogy a pedagógus testület és a dolgozói testület szavazatát úgymond semmibe véve az oktatási bizottság a tartózkodás mellett döntött. A valóság az, hogy a testületek véleményét maximálisan tiszteletben tartjuk, de nekünk fenntartói felelősséggel kell döntést hoznunk.

Index: Ezek szerint az ellenzék fújta fel ezt a dolgot?

NL: Október 1-jén vereséget szenvedett a szocialista és liberális párt Veszprémben, 16 év után elvesztették a vezetői szerepet. Prominens politikai szereplők szenvedtek vereséget a saját választókerületeikben. Ez határozott idegességre adott okot a képviselő uraknak. Október után rögtön felszólították lemondásra a gazdasági ügyekért felelő alpolgármestert, Czaun Jánost. Nem sokkal később lemondásra szólították fel az egészségügyi bizottság külső szakértői tagját. Most én következtem. Természetesen szó nincs arról, hogy lemondjak, folytatom tovább a bizottsági elnöki és a képviselői munkámat. Az egész problémafelvetést nem értem. Nincs ennek akkor súlya, jelentősége, mint amekkora port próbált felkeverni az ellenzék. Az intézményvezetői kinevezés megtörtént, az intézmény életében semmilyen törés nem történt, mindenki végezheti a munkáját.

Index: Hányan pályáznak egy-egy igazgatói posztra?

NL: A nyolc közül egy esetben volt három pályázó, de többnyire a 1-2 jelentkező akadt. Nincs túljelentkezés, éppen ezért gondolom, hogy ezt az egész procedúrát minél előbb le kell zárni, nem szabad a pedagógusokat zavarni azzal, hogy ilyen vihart kavarunk körülöttük. Ezen kívül van az önkormányzatnak éppen elég feladata, nem azt kellene állandóan keresni, hogy mibe lehet belekötni, hanem együtt kellene dolgozni. Elismerem, az ellenzéknek az a szerepe, hogy bíráljon, kritizáljon, ezáltal szorítsa az éppen vezető politikai erőt a minél jobb teljesítményre, de nincs szükség a felesleges cirkuszra. Politikai döntésről szó sem volt. Az oktatási bizottság tagjainak kötelessége az, hogy nagyon alaposan előkészített, megfontolt döntést hozzanak, hiszen arról van szó, hogy ezek a intézmények közpénzeket használnak fel, nem mindegy tehát, ki lesz a vezető. A bonyolultnak tűnő eljárás a nagyfokú felelősség megnyilvánulása.

Index: Minek tudható be, hogy ilyen kevés a jelölt?

NL: Magyarországon a közszférában dolgozók anyagi megbecsülése hihetetlenül mély. Ugyanakkor egy intézményvezetőnek hallatlan nagy felelőssége van, ami sem anyagilag, sem társadalmilag, erkölcsileg nincs megbecsülve. Szerintem a megszállottak vállalják a vezetői feladatokat, hiszen nincs munkaidejük, illetve valamennyire elszakadnak a tanult szakmájuktól, esetenként önmaguk egészsége, a családjuk, közösségük sínyli meg, hogy ezt az óriási áldozatvállalást megteszik.

A szabaddemokrata frakció-vezető nyilatkozatából immár egyértelműen meggyőződhetünk arról, hogy számára a konfliktus fenntartása a fontos az önkormányzatban. Nem a város fejlesztésére, a polgárok életének jobbítására, az intézményhálózat, az utak, a közművek stb. fejlesztésére kíván koncentrálni. Ez nem érdeke Veszprém városának. Szalay András súlyosan semmibe veszi képviselői esküjét.
A magam részéről az ügyet végérvényesen lezártnak tekintem, a továbbiakban ebben a méltatlan polémiában nem veszek részt.